Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-01 / 77. szám
9 2006. ÁPRILIS 1., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 2006 Bemutatjuk a megye egyéni képviselőjelöltjeit (7.) Ezen az oldalon a 7. számú választókerületben (Mező- kovácsházán) induló egyéni országgyűlési képviselőjelölteket mutatjuk be. Dr. Karsai József (Magyar Szocialista Párt) Németh Jánosné (Munkáspárt) Dr. Szarvas Attila (Magyar Nyugdíjasok Pártja)- Megköszönöm választó- kerületem valamennyi polgárának azt a bizalmat, amelyet ország- gyűlési képviselői munkám során érezhettem. Termelni már tudunk, megélni belőle viszont csak akkor lesz esélyünk, ha a mezőgazdasági viszonyok az érdekeink szerint alakulnak. Szomorú örökség a megyei feldolgozóipar leépülése, s az, hogy ezzel a mi értékes körzetünk inkább nyersanyagtermelő, mint áru-előállító. Miért kell ebbe beletörődni? Ha tudjuk, hogy a gabona tonnánként 300 forintot vesz ki a békési gazda zsebéből, mire a kikötőbe ér, keresni kell a lehetőségét, hogy lehetőleg itt tartsuk. Három éve azért dolgozom, hogy Dél-Békés a megye, de egész Kelet-Magyaror- szág meghatározó feldolgozó- és agrárlogisztikai központja legyen. A napokban vettem-Jgpiét.az -v/.. döntésén múlik, kire bízza saját és választókerülete jövőjét! Kérem hogy politikai meggyőződése szerint szavazzon az Önnek rokonszenves pártra, de egyéni képviselőjének válassza azt, akit képesnek tart, eddigi munkája, tapasztalata, tudása alapján Dél-Békés és települése helyzetének megváltoztatására. Tizenhat éves - Medgyesegyháza polgármestereként és a megyei közgyűlés képviselőjeként végzett - munkám, tapasztalatom, megszerzett tudásom garanciák a változásra. Tiszteljen meg bizalmával, támogató szavazatával, tudom, mit kell tennem! Új részt az amerikai és nyugateurópai befektetőkkel tartott tárgyalásokon, valamint a kormány képviselőivel való egyeztetéseken, ahol véglegessé váltak a tervek, és ehhez a tőke is rendelkezésre áll. Mezőhegyesen elkészülhet a természetes alapanyagú csomagolóanyagot gyártó üzem, Battonyán 16 milliárdos beruházásban valósul meg a térség legnagyobb bioenergetikai komplexuma. A mezőhegyesi Biopack búzalisztet, a battonyai biodízel- és bioetanolgyár repcét, kukoricát (évi 300 ezer tonnát) igényel alapanyagként. Mind megterem a jó békési földeken, a környék termelőinek megélhetést teremt. Megtisztelő feladat volt, hogy kormánymegbízottként koordinálhattam a szociális földprogramot. Március 25-éig az első 50 önkormányzat megkapta az erre igényelt földet. A tulajdonba adás az én törvény- módosító javaslatom alapján történik. munkahelyeket teremteni, csökkenteni a munkanélküliséget, támogatni a mezőgazdaságot, a gazdák együttműködését, a feldolgozóipar telepítését, megállítani a fiatalok elvándorlását, biztonságos, jobb jövőt teremteni számukra, felújítani az utakat, új utakat építeni, támogatni az infrastrukturális és egyéb beruházásokat, rendbe tenni az egészségügyet, fokozottan támogatni a jövőt megalapozó oktatást, fokozott támogatása az időseknek és rászorulóknak, a szociális védelem fejlesztése, támogatni, ösztönözni a természet, a környezet, a termőtalaj és az ivóvíz védelmét, támogatni a kultúrát, ápolni, gyarapítani nemzeti, nemzetiségi, kulturális és települési hagyományainkat, megőrizni az önkormányzatok szabadságát, biztosítani működésük feltételeit. Kérem, — Battonyán születtem 1955. október 21-én. Édesapám néhai Répás Emil kőműves. Édesanyám Krizsán Ilona nyugdíjas. Hárman voltunk testvérek. Férjem Németh János géplakatos, ív- és lánghegesztő, 54 éves, jelenleg rokkantnyugdíjas. Munkahelyeim: Battonyai Asztalosipari Ktsz., a Budapesti Műszeripari Kutató Intézet Szabványügyi Központja, a budapesti Elektromodul Bel- és Külkereskedelmi Vállalat és a battonyai Május 1. Mgtsz. Battonyán élek a Bacsó Béla utca 7. szám alatt. Úgy érzem, hogy talán sikerül nemcsak háttérmunkásként segíteni a bajba jutott embertársaimon, hanem életem Dr. Spiák Ibolya (Fidesz - MPSZ — Ózdon születtem, Végegyházán nevelkedtem szüleim egyetlen gyermekeként. Református hitre kereszteltek. Férjemmel és két felnőtt gyermekemmel Békéscsabán élek. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát. Nyolc évig dolgoztam az Orosházi Városi Kórház belgyógyászati osztályán, majd belgyógyászatból, kardiológiából és üzemorvostanból szakvizsgáztam. 1991 óta dolgozom a mezőkovácsházi szakrendelőben belgyógyászként és szív- gyógyászként, illetve én vagyok az intézet ügyvezető igazgatója. 1999-ben léptem be a Fidesz csabai szervezetébe, mert úgy éreztem, hogy ez a szövetség jó úton jár. A Békés megyében élők életét élem születésemtől fogva. Orvosként velük vagyok nap mint nap, látom és érzem nehézségeiket. Azt is látom, hogy orvegyen részt a választáson és szavazzon rám az egyéni képviselők szavazólapján! álmaként úgy tehetek értük bármit, hogy ott tudom hallatni a hangom, ahol kell. Kétszer voltam polgármesterjelölt, másodjára kettős jelöléssel, de a harcot nem adom fel, mert igaz, utoljára, de nekifutok 2006-ban is. Battonyán tagja vagyok a településfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak, és ezen a területen igencsak sok a tennivaló, bőven kiveszem a részem a munkából. Hiszem, hogy a dolgozó embernek joga van olyan élhető társadalomban élni, ahol a mérce a végzett munka, jutalom a tisztességes megélhetés. Itt, a határszélen ugyanolyan emberek laknak, mint az ország bármely részén, ezért ugyanolyan elbírálásban kell, hogy részesüljenek. vosként csak a tüneteket enyhíthetem, vagy csak együttérzésemről biztosíthatom betegeimet, az állampolgárokat. A mezőkovácsházi térség problémái országosan is kiemelkedőek. Az itteni emberek mély szegénységben élnek, kevés gyermek születik, nagy az elvándorlás, túl sok ember hal meg idő előtt, nagy a munkanélküliség, a nélkülözés; az emberek hitüket vesztve élik életüket. A mezőkovácsházi térségnek 1994 óta folyamatosan szocialista képviselete van a parlamentben: el is maradt a fejlődés. Úgy látom, nincs térségünknek valódi képviselete, ezért több mint természetes, hogy 12 év után a polgári oldal bizonyíthassa be, hogy mire képes. Orvosként az embereket, politikusként a társadalmat kívánom gyógyítani. A választók bölcs döntésében feltétlenül bízva nagy örömömre szolgálna, ha ezen utóbbihoz is megkapnám a felhatalmazást. — Gondolom, a kedves olvasónak nem vagyok ismeretlen a körülöttem zajló csetepaték miatt, ahogy nekem sem ismeretlen Békés megye, ezen belül Dél- Békés és az itt élő emberek helyzete. 1972 óta veszek részt aktívan a megye és a térség közéletében, fejlesztésében. Dombiratosra nősültem, két leányom van. Végzettségem: igazgatásszervező, jogász, közgazdász. Dombiratoson, Mezőkovácsházán voltam a tanácsnál vb-titkár, majd elnök- helyettes. 1990-ben megválasztottak Mezőkovácsháza polgármesterének, majd 1991- ben időközi választáson kétszer is megtiszteltek az itt élő emberek azzal, hogy újraválasztottak. 2002 óta Mezőkovácsháza polgármestere vagyok. 1990 előtt aktív közreműködésemmel valósult meg a térség településeinek — Mottóm: „Egy rendszerváltó visszatérése a gazdatársadalom érdekeiért.!’ Joggal kérdezhetik, 12 év után miért vállaltam jelöltséget? Szülőfalum, Kunágota polgármestere keresett meg, s az MDF támogatását is megkaptam, bár nem vagyok a pártnak tagja. A rendszerváltáskor kisgazdatársaimmal együtt vállaltam, hogy a termőföldet jogos tulajdonosainak visszaadjuk. Kemény harc árán, a földrendező bizottságok segítségével sikerült elérnünk ezt az eredményt. Az 500 Ft/aranykorona értéken történő tulajdonszerzés - mára kiderült - nem volt rossz megoldás, és az sem, hogy egymillió forint/fő árbevételig nem kellett adózni a gazdának. Az újrakezdéshez gépvásárlási támogatás állt rendelkezésre. Mit szándékozom most tengázbekötése, a crossbar telefonhálózat kiépítése és Mezőkovácsháza várossá fejlesztése. 1990-ben megalakítottuk a 104 várost magába foglaló Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségét, melynek vezetője voltam. 2002-től tagja voltam a DARFT-nak, 2003-tól a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, döntés-előkészítő bizottságának. Megbízatásom alatt sokat tettem, hogy a térség önkormányzatai, vállalkozásai pályázati fejlesztési forrásokhoz jussanak, több mint 3 milliárd forint került a térségbe. Vallom, hogy az itt élő embereknek „hálót kell adni, nem halat”, nem könyöradományra van szükségük, hanem munkahelyekre, amely tisztességes munkáért tisztességes bért fizet, amelyből el tudják tartani családjukat; Figyelem: „Ha két elefánt verekszik, a fű sínyli meg!” Ugye, nem akarunk „fű” lenni! ni, megválasztásom esetén? Megtartani magyar tulajdonban a termőföldet. Miután csak egyharmadát kapjuk annak a támogatásnak, amit a korábbi EU-tagsággal rendelkező gazdák, igyekszem megakadályozni, hogy különböző adókkal még ezt a keveset is kiszedjék a zsebünkből. Mező- gazdasági alapanyagból nagy mennyiséget kiváló minőségben tudunk termelni. Ezek feldolgozására helyben kell sort keríteni. Ezt követően el akarom érni, hogy a feldolgozott késztermék a mi életminőségünket szolgálja, s ne a nemzetközi tőke profitérdekeit. Ez törvényes eszközökkel elérhető, ha rászorítjuk a multikat. Csak akkor fogadhassanak külföldről árut, ha az adott magyar termékből nincs készlet. Ezek főbb célkitűzéseim, igyekszem azért is tenni, hogy a gazdatársadalom önálló politikai erőként jelen lehessen a közéletben. Dr. Nagy Béla (§£abad Demokraták Szövetsége)- KDNP) Dr. Zsíros Géza (Magyar Demokrata Fórum) Állhatatos kalandozások a népi kultúra igazi bölcsőjénél kutatja Harangozó Imre szerint népünk hagyománya és műveltsége nem valamiféle szégyellni való stigma A néprajzosok furcsa emberek. Hivatásuk inkább életforma, és leginkább ahhoz hasonlítható, mintha hegyről leguruló üveggolyókat kergetnének. Az újkígyósi Harangozó Imrével beszélgettünk. Csiszér Áron- Erre születni kell? — Csakis. Nem a világ követelményei viszik rá az embert, hogy népi kultúrával foglalkozzon, hanem a lélek ereje. Gyermekkoromban a Templom vagy az Öreg utcai darabvégben a padlásokon lapult egykori műveltségünk tárgyi hagyatéka, az öreges szavak pedig töretlenül éltek szüléink, nagyszüle- ink ajkán. Drága öregjeink a Templom utca végén, a Szent Antal temetőben nyugszanak, a dohányfűzőtűt meg a locsolókantát pedig elvitték a régiség- kereskedők. Talán nem csupán én érzem úgy, hogy valamiféle tudatalatti vonzalommal kötődöm ehhez a világhoz, idilliként megmaradt képeit, hangulatait, élményeit keresem.- Ami persze csak a népszínművek díszvilágában volt idilli...- Szomorú és elgondolkodtató, hogy népünkkel századok óta el akarják hitetni, hogy hagyománya és műveltsége valamiféle szégyellni való stigma. Az egyik régi tartású öreg gazda egész életében szép fehér gatyában és bőrpapucsban járt, a fönnmaradt családi képekről mégis polgári öltözetben tekint ránk. Rávette a környezete, hogy mégsem illő gatyásán a fényképezőgép lencséje elé ülni. De éppen ezért maradt olyan kevés kép a dohánykertészek egykori Belső elkötelezettség vezeti munkája során Harangozó Imre 1965-ben, Szent Mihály napján született, törzsökös magyar föl- dészcsaládban. Kutatásai fő területe a szakrális néprajz, elsősorban a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképe és hitvilága köti le a figyelmét, de alföldi pásztoraink hagyomány- és hitvilágával is behatóan fog lalkozik. Számos kötete, publikációja jelent már meg, néprajzi gyűjtőmunkája elismeréseként 2003-ban megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-díját. munkájáról. Piszkos munka az, nem illik képen is megörökíteni! Én mégis azt mondom, hogy az egy sokkal értéktelítettebb világ volt, olyan, ahol talán még a gonosznak is volt szíve. — Kígyós mellett Erdély a másik nagy szerelem?- Igen, bár nehéz volt alföldi magyar fejjel megérteni Erdélyt, az egymásba oltott népek diszharmonikus egységét. Azt a föl- foghatatlan, átláthatatlan büszke táncot, amelyben egymással viaskodnak, de egymás nélkül nem képesek önálló életre- fogalmazott harangozó imre.
