Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-29 / 100. szám
2006. ÁPRILIS 29., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HlRLAP CSALÁD&NEVELÉS A beszédhibák kezelését a legjobb logopédus szakemberre bízni. A türelmetlen szülői viselkedés ugyanis tovább súlyosbíthatja a problémát, a gyermekben gátlások, szorongás alakulhat ki, Dadogok, mert a nyelvem akadozik beszédhiba A gyermek gátlásai, félelmei tartósíthatják a problémákat Minden apróság ismételgeti a szavakat, miközben beszélni tanul. Sokuk tétovázik, helyesen, folyékonyan formálta-e a szavakat. Ha a tanulás megtorpan, pöszeség, dadogás, hadarás alakulhat ki. Bánky Bea Az óvodáskorúak negyede, az általános iskolások 10-12.százalé- ka beszédhibás. Két-három százalékuk nem „növi ki” a hibás artikulációt, a hadarást vagy a dadogást. Az utóbbi, legfeltűnőbb nyelvi hiba nem más, mint a beszéd ritmusának zavara. Az ember pontosan tudja, mit akar mondani, de a hangok akaratta- lan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja magát kifejezni - mutat rá az Egészségügyi Világszervezet meghatározása. „Már a születéssel elkezdődik a baba kommunikációja” - mondja dr. Bajomé Szentgyörgyi Katalin, aki gyógypedagógus, logopédus és pszichológus egy személyben. „Anya és csecsemő »beszélgetnek« az etetésnél, a tisztába tevésnél, a fürdetésnél és játék közben. Minden anyuka elmondhatja, hogy pontosan érti gyermeke szavak nélkül küldött jelzéseit. Még nem beszél, de ha kérik, hogy hozza a játékot, megteszi.” A szakember szerint a gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek beszélni, de előfordulhat, hogy kicsit később. A felmérések alapján a lányok hamarabb nyitják.beszédre a szájukat. Ha a kicsi már elfújta születésnapi tortáján a harmadik gyertyát is, és még mindig nem beszél, megkésett beszédfejlődés miatt logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni. „Az öröklött tényezőkön kívül a családi környezet is meghatározó a megkésett beszédfejlődés- nél” - magyarázza Bajomé HOGYAN SEGÍTHET, HA GYERMEKE DADOG? éreztesse gyermekével, hogy mondandója fontos önnek. A nyugodt, lassú beszéd követendő példa lesz számára. A bábozás is sokat segíthet: a gyermekek „más bőrében ” dadogás nélkül beszélnek. A Közös éneklés és a vers- mondás kiváló eszköz a beSzentgyörgyi Katalin. „Nagycsaládokban jellemző, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a legkisebbet, de minden óhaját kitalálják és teljesítik, így a gyereket semmi sem ösztönzi arra, hogy kifejezze kívánságait.” A szakember hozzáteszi: ennek ellenkezője, a szótlan, ingerszegény környezet is kiválthatja a megkésett beszédfejlődést. Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus megállapítása alapján a halláskárosodás, az enyhe, illetve közepes értelmi fogyatékosság, valamint az olyan tanulási zavarok, mint a diszlexia és a diszgráfia, alacsony szintű nyelvi készséggel is jár. Persze a nyelv normális fejlődése esetén is előfordulhatnak szédhibák kijavítására. A költemények hangos ismétlésekor nem dadog a gyerek. fokozza gyermeke önbizalmát! Dicsérje, hogy helyes legyen az önértékelése. Ha izgatott, feszült, fogja meg a kezét, ültesse az ölébe. Az így1 nyert biztonságérzet segít a dadogó gyermekeken, akik általában igénylik a fizikai kontaktust. különböző kijavítandó hibák. Számos óvodásnál előfordulhatnak különféle artikulációs hibák, ilyen például a pöszeség. „Négyéves korig ez az artiku- • lációs hiba nem igényel terápiát”- mondja a logopédus. Ezután viszont érdemes szakemberhez fordulni, hogy a gyermek iskoláskorára elmúljon a pöszeség. A rejtélyes dadogás a leggyakoribb gyermekkori beszédzavar, amely az esetek négyötödében 14-16 éves korig elmúlik. Érdekessége, hogy a férfiak körében négyszer olyan gyakori, mint a nőknél. Az is furcsa, hogy a változás periódusaiban: 3-4, 6-7, 12-13 éves kor táján üt be, felnőttkorban pedig csak súlyos trauma esetén alakul ki. MIT NE TEGYEN, HA BESZÉDHIBÁS A KICSI? NE vágjon a szavába, ne mondja helyette a mondatot. ne JAVÍTSA Ki állandóan. ne kritizálja, ne mondja neki, hogy dadog. NE ISMÉTELTESSE MEG, amit egyszer már kimondott. NE szerepeltesse idegenek előtt Ez gátlásokat okozhat „A dadogás általában 2-8 éves kor között jelenik meg. Leggyakrabban ötéves kor körül” - mondja Bajomé Szentgyörgyi Katalin. A szakember szerint 2-4 éves kor között nem szabad rászólni a gyerekre, nem szabad benne tudatosítani, hogy szaggatott a beszéde. Az élettani dadogás időszakában a szégyenérzet nagymértékben befolyásolja, hogy kialakul-e valódi dadogás. „A dadogó nagyon szenved, hiszen fél azoktól a helyzetektől, amikor meg kell szólalnia. A szégyenérzetet súlyosbítja, hogy gyakran önkéntelen mozdulatok kísérik közlését, izzadó tenyér, és elpirulás is előfordul” - teszi hozzá a logopédus. A hadaró ember kevésbé él problémája fogságában, mint a dadogó - tartják a logopédusok. Egyrészt azért, mert kevésbé hallja hibásnak, ahogyan beszél, másrészt hallgatósága is tolerán- sabban viselkedik. Nem kelt derültséget, ahogyan nem ébreszt türelmetlenséget sem, ellentétben a dadogással. A hadaró környezete elnézően a magasabb értelmi képességekkel kapcsolja össze ezt a beszédhibát, hiszen már az iskolában is a felkészültség bizonyítéka, ha valaki elhadarja a leckét. Ne keltsünk szégyenérzetet dadogó, beszédhibával küzdő gyermekünkben Egyszer összevesztünk, aztán mégis kibékültünk konfliktus Mindegy, ki emeli fel előbb a kagylót - a kapcsolat nem lehet dominanciaharc A duzzogás nem vezet sehova Húszéves barátság. Mindketten azt hiszik: ez már nem múlhat el. Aztán, húsz év után először, ösz- szevesznek. Hogyan béküljenek ki? Ki emelje fel először a kagylót? Erre válaszol szakértőnk. „Az ilyen hosszú barátság már-már a testvéri kapcsolathoz hasonlít” - mondja Sasvári Rita pszichológus. Húsz évet nem lehet csak úgy kidobni az ablakon. Mindez nem azt jelenti, hogy nem kell vigyáznunk egymásra. Az összeveszésről jó tudni: haragunk egy része nem a másikról szól. Gyakran saját félelmein- ! két vetítjük őrá. Fogok-e kelleni, | fontos vagyok-e, nem fordul-e el £ tőlem? A fenti példában a barátnők egyikének gyermeke született, nem jutott már annyi ideje a másikra, mint régen. Az érintett megrémült: mi lesz a régi viszonnyal? A szorongást pánik követte, amely a saját bajok zúdítá- sában nyilvánult meg. „A reakció ilyenkor az eltávolodás”- értékeli a helyzetet a pszichológus. Ezt a másik fél fokozottabb szorongása követi: ezek szerint engem otthagytak, elhanyagolnak. Az érzés annál erősebb, minél több hasonló élményben volt része az' illetőnek élete során. (Keserű gyerekkor, csalódások stb.) Régebbi tapasztalatait vetíti rá barátjára. Ebben a helyzetben célravezető viselkedés, ha hagyunk időt, hogy szétválasszuk egymástól a magunkról és a másikról szóló indulatokat. Ha letisztul a negatív élmény, higgadtan közeledhetünk barátunkhoz. Mert amíg e lelki folyamat nem zajlott le, hiába próbálunk bé- külni. Abból görcsös kapaszkodás, vádaskodás lesz, s még jobban összeveszünk. „Ismerős persze a régi mondás, miszerint haraggal nem szabad elaludni. Ha két ember szereti egymást, az összeveszés feszültséget okoz, ami sok energiát visz el” - ismeri el Sasvári Rita. De el kell fogadnunk a tényt: egy kapcsolatban nemcsak a jó létezik. Nem lehetünk mindig türelmesek és megértők. Egyszerűen azért, mert emberek vagyunk, és nem földre szállt angyalok. A legszebb kapcsolatban is ott munkálhat néha a harag, az indulat. A konfliktusokat persze meg lehet oldani. De ha azt reméljük, hogy egy nagy közös mennyország lesz minden együttlét, csalódni fogunk. Hogy ki emelje fel először a telefont? Tulajdonképpen mindegy. Egy kapcsolat nem dominanciaharc. A fenti történet legfőbb üzenete sem az, hogy ki nyert és ki maradt alul. Hanem hogy ami megvan és fontos, arra érdemes vigyázni. ■ Rados V. ■ Apró összezördülések minden kapcsolatban előfordulnak. HÍRSÁV Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái KEDD DIVAT SZERDA AUTÓ & MOTOR CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK ► SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS Súlyos aggodalmak a rendetlen lakás miatt A NŐK ÜGY ÉRZIK, ha tiszta az otthonuk, a saját életük felett is nagyobb kontrollal bírnak - állítja egy brit tanulmány. A hölgyek fele depressziósnak érezte magát, ha megítélése szerint távozásakor lakását rendetlenül, koszosán hagyta. Ugyanakkor a résztvevők kevesebb mint fele tartotta magát tisztaságmániásnak. Engedélyezné az óvszert a Vatikán? hamarosan új dokumentumban foglalkozik a Vatikán a fertőző betegségekben szenvedő emberek óvszerhasználatával. Elképzelhető, hogy a katolikus egyház módosítja korábbi álláspontját, amely szerint az önmegtartóztatás a legjobb módja az AIDS elkerülésének. Maga XVI. Benedek pápa kérte fel a Vatikán egészségügyi tanácsát, hogy tanulmányozza a fertőző betegségekben szenvedő emberek óvszerhasználatának kérdését. A játék eszköz az önkifejezésre A GYEREKEK számára a játék önmaguk megvalósítása. Száz évvel ezelőtt Maria Montessori jutott arra a megállapításra, miután megfigyelte a gyermekek tevékenységét, tanulását és fejlődését, hogy a gyerek számára a játék az önkifejezés eszköze. Ez a tevékenység nagyban hozzájárul személyiségfejlődésükhöz. Angelina Jolié nem megy férjhez Az új álompár - esküvő nélkül SOHASEM MEGY feleségül Brad Pitihez Angelina Jolié. A színésznő ugyanis nem tudta feldolgozni azt a traumát, amikor kisgyerekként édesapja, Jón Voight kisétált az életéből. „Az első két házasságom jó móka volt, egyiket sem gondoltam komolyan. Most, hogy gyermeket hordok a szívem alatt, mindenki azt várja, hogy menjek hozzá Brad- hez. Én azonban nem leszek otthon ülő családanya” - mondta egy magazinnak. @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.reggel.hu