Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-21 / 93. szám
15 2006. ÁPRILIS 21.. PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Kaszaper község az elmúlt években jelentős fejlődést tudhat magáénak Templomhalmi feltárások leletek Bizonyítékok, hogy a középkorban is éltek itt emberek Kaszaper a megye déli részén fekvő település. Közigazgatá- si területe 76 VÜP'p négyzetkilométer, mely kiegészül a 2000-ben csatlakozó Pusztaszőlőssel. A községet ma 2174-en lakják, többségük római katolikus felekezetű. Az intézményi ellátottság jó: háziorvos, fiókgyógyszertár, iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár, teleház, sportcsarnok áll a lakosság rendelkezésére. A falu életében első jelentős lépés a csatornázottság volt, amellyel megszűnt a belvízveszély. Az elmúlt években a település fejlődése dinamikusan haladt előre. Jelenleg teljes közművesítés, ivóvíz-, gáz-, villany-, szennyvíz- és telefonellátottság, valamint 100 százalékos burkolt úthálózat biztosított. Jövőbeni terv egy skanzen formátumú bemutatóhely, ami ötszáz évet fog át „Kasza-Pereg feltáró eseményeit az orosházi múzeum közreműködésével idén a vár körüli sáncárokkal szeretnénk folytatni, míg végül egy bemutatópark szerepel terveinkben - fogalmazott Csürhés István polgármester. - A templomot egy méter magasan akarjuk felfalazni, és felépíteni a bronzkori, de főleg a késő középkori házakat. A sáncárok kibontása után a Száraz-ér, majd a növény- és állatvilág rehabilitációja következne 10-14 hektáron. Ez értékmegőrzést, iskolai oktatóbázist jelentene, illetve a térség turisztikai vonzereje nőne, hisz a látogatók a gyógy- és a lovasturizmus mellett a környék történelmével ismerkedhetnének.” Kaszaper önkormányzata a középkori kasza-peregi templom és temető maradványait, leleteit ajánlotta fel uniós hozományként. Kaszaper település középkori okleveles említései 1241-től 1649-ig folyamatos életről tanúskodnak. A falu neve Perg, Perek, Kazapereg, Kazape- reke, Kasza Per írott alakban fordul elő. Rácz Károly szerint a település már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, ezt azonban más történetírók nem erősítették meg. A középkori Kaszaper templomának feltárására 1937-ben került sor. Dr. Bálint Alajos ásatási eredményeinek leírása szerint három építési periódusra lehet gondolni, de ezek szétválasztása kissé bizonytalan. Az első nagyméretű, félköríves szentélyű, északkeleti tájolású, egyhajós templom belső hossza 18,8 méter, szélessége 6,8-7 méter, falainak vastagsága 90 centiméter volt. Alapozásában döngölt földrétegre termésköveket fektettek, de a falakat téglából húzták fel. Az ásató szerint ez a templom a 11. században, Szent László király uralkodása előtt épült, és a tatárjáráskor pusztulhatott el. Az újabb építkezést feltételesen a falu 15. századi felvirágzásához kötötte. A templom falait ekkor támpillé- rekkel erősítették meg: a döngölt földrétegre először téglákat, majd erre köveket raktak. Alapozásának hasonlóságából ítélve e periódushoz köthető a hajó délkeleti sarkában eló'keA legutóbbi feltárások 2003-ban kezdődtek. A kaszaperi templomhalmon zajló munkálatokat fiatal önkéntesek és közmunkások is segítették. Emlékezés az ősök Iránti felelősséggel Az Árpád-kori település helye Kaszaper és Végegyháza határában van. Csürhés István polgármester indítványára 1996 őszén az ősi dombon kopjafát állítottak. Ezután több sikeres pályázattal új feltárásokra került sor. A munkák nyomán a templom körül emberi koponya- és csontmaradványok is felszínre kerültek. Ezeket - a mezőkovácsházi Hetényi György helytörténész vezetésével - az ásatásokban résztvevő fiatalok ösz- szegyűjtötték, és 2003-ban, a falunapon, a kopjafa mellett egy közös sírba helyezték rült szószékalapozás is, amely alatt Mátyás király pénzével keltezett sírt találtak. A templom harmadik építési periódusára utal a szentély északi oldalán kibontott két helyiség alapozása. Ebben mésszel és homokkal összefogott „cseréptörmelék” és döngölt földrétegek váltották egymást. A temetőből 425 sírt tártak fel. Az 1990-es években több helyszíni szemlére is sor került a templomhelyen, 2003- ban pedig a Bálint Alajos korábbi ásatási eredményeinek hitelesítő feltárását Rózsa Zoltán régész, az orosházi Szántó Kovács Múzeum igazgatója végezte el. Az eredmények a templomrajz tekintetében sok újat nem hoztak, egyedül talán azon jelenség tisztázását, amely Bálint Alajost megtévesztette, miszerint a döngölt fekete föld alapra rétegződött volna rá a kőből készült alap vagy lábazat. A hitelesítő ásatás ugyanis egyértelműen tisztázta a félreértés okát: a templom belsejében és közvetlen környezetében megásott sírok teljesen tönkretették — ezzel együtt kizárólag a templomalap alatt találták meg érintetlenül - azt a kurgánt, melynek fekete, hordott földjét Bálint Alajos templomalapnak határozott meg. Az általa említett három építési periódus vélhetően helytálló, ám korszakolása nem. A feltárt templom ugyanis a középkor későbbi idejére tehető mindhárom időszak tekintetében. Annak XI. századi építése kizárt. Mint említették, az csak közvetett módon volt megfogható. Rogerius leírásai adták a bátorítást tatárok „A visszavonulók közül igen sokat kardjaik élére hánytak vala” Az orosházi Szántó Kovács Múzeum a Kaszaperen megkezdett régészeti munkát pályázat segítségével szeretné folytatni. A pályaműből megtudjuk, hogy az ásatásokra Rogerius leírásainak ismerete adta a bátorítást. Ha a tatárjárás korabeli tömegsírjainak fellelésére bizonyságot nyernének, az kivételesen nagy jelentőségű eredményt jelentene. Rogerius szerint ugyanis 70 falu népe menekült a kaszaperi várfalak mögé, akiket a tatárok körbefogtak és egy heti harc után szinte mindenkit megöltek. Feltételezhetően tehát itt tömegsírnak kell(ett) lennie. A lehetőséget erősíti a 2004-ben, az Orosházát elkerülő út régészeti feltárása, Veres József orosházi evangélikus lelkész adatai, illetve több, a tágabb térséget érintő Árpád-kori kutatási eredmény (régészeti terepbejárások, műholdfelvételek). — Az adatok összevágásával hisszük - olvasható a pályázatban -, hogy a templomkerítő árok átvágásával rátalálhatunk a tömegsírra, melyet Rogerius említ. Az ásatás az ősi falu olyan szeletébe engedhet betekintést, mely eddig ismeretlen a korszak régészetében: középkori sánc, út vagy híd vonatkozásában is. HIRDETÉS bbbmbbi Az értékeinket őrizhetjük meg RÓZSA ZOLTÁN RÉGÉSZ, AZ OROSHÁZI SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS MÚZEUM IGAZGATÓJA: Kutatásaink nyomán világosan kirajzolódik a kép Orosházától Mezőkovácsházáig és Kardoskúttól Pusztaföldvárig, a feltárások szíve pedig Kaszaper. Ez a hely a tatárjárás azon kevés pontjai közé tartozik, amelyet írott forrás is említ. Közösen kell a térségben a kutatásokat folytatni úgy, hogy az egészséges nemzettudat és a kistérség „mi” tudata találkozhat. PINTÉR VILMOS, A KASZAPERI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓJA: - A Templomhalom feltárásával visszatekinthetünk múltunkra. Láthatóan Kaszaperen nem 200 éve kezdődött az élet, hanem jóval előtte is éltek itt emberek. Fontos megismerni gyökereinket. A tervek szerint egy tanösvényt szeretnének kialakítani a Száraz-ér partján, ahol a gyerekek a természetben ismerhetik meg a növény- és állatvilágot, mellette a történelmet. MAG GYÖRGYNÉ, KASZAPERI művelődésszervező: - Pozitívnak értékelendő a kaszaperegi templomdomb feltárása, jó lenne, ha folytatódnának a munkálatai. A kultúra mellett fontos a történelmi hagyományaink ismerete, ápolása. Ha a teljes feltárás megvalósulhat, emlékhellyé alakíthatná a község a lelőhelyet Ez a falusi turizmust, a vidék fejlesztését is szolgálná. CSONKA ISTVÁNNÉ, A MOZGÁS- KORLÁTOZOTTAK KASZAPERI CSOPORTJÁNAK VEZETŐJE: Örülök, hogy megkezdődtek a régészeti feltárások Kaszaperen, ami remélhetően folytatódni fog. Az eddigi leletekből néhányat már láthatunk a művelődési ház kiállításán. Múltunk ismerete a fiataloknak, az itt élő embereknek egyaránt fontos. Sorstársaimmal szívesen kirándulnánk, pihennénk alkalomadtán egy ilyen történelmi bemutatóhelyen. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Sülé Katalin. %i-csa>k peremén O Július 31-én az idei versenyzők között kisorsolunk egy utazást, 100 000 Ft értékben © Minden havi győztes (szavazás dönt) Megkapja a modell könyvét (album magadról, új fotózással) 110 OOO Ft értékben. ■> Értékes, márkás parfümökre szóló vásárlási utalványt nyer.->■ Nagy terjedelemben, több fotóval bemutatjuk a Beol.hu-n és a Békés Megyei Hírlapban. 0 A legszebb mosoly tulajdonosa bekerül a Be(ol)mosolygóba, ezzel Grátisz-ajándékcsomagot nyer. \CCASA ' RAPtQ, Bcs., Bartók B. út 7. (otw LATé>/J Bcs., Andrássy út 18. zTTTr Bcs., Andrássy út 4. Kitelő Fotó 2003 i i I i ■s Gyula, Városház u. 18.
