Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-20 / 92. szám
2006. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 SÉTA A dohányzás oka: szenvedély, relaxáció vagy indulatlevezetés? Egy nap története, röviden kirándulás Végre nem csak a művtöri könyvekben láthattuk! Zuhogott az eső, emlékezetes alvás, origami nárcisz és a séta megérte Biztos választ igazán nem tudok adni, ám az tény, hogy egyre inkább nő a dohányosok száma. Nemcsak a felnőttek, de egyre inkább a fiatalok körében is. A szórakozóhelyeken fogyasztják, az iskolák területén, (ami ugye tilos), de hát ezt általában nem veszik komolyan. Kevés az olyan szórakozóhelyek száma, ahol pöfékelővei ne találkoznánk, de én | a dohánymentes életmód mel- j lett döntöttem. Arra vagyok ki-1 váncsi, hogy az emberek, főleg ■ Ám a valóság az, hogy ezzel saját maguknak, és ami a legrosszabb, a környezetükben lévő embereknek ártanak. a tizenévesek, miért esnek rabul ennek a káros szenvedély-1 nek? Szerintem úgy gondolják, hogy ezzel vagányabbak lesznek, persze biztosan előfordulnak olyanok is, akik ezzel próbálják meg levezetni a bennük felgyülemlett stresszt. Hiába van egyre több módszer a leszokásra, mert aki függővé válik, annak ez már szinte lehetetlen. Ezért kellene minél hamarabb felnyitni azoknak az embereknek a szemét, akik még a szörnyű mellékhatások ellenére is (mint például rákos megbetegedés, kellemetlen lehelet, elszíneződött ujj, köröm és fog) ezt választják. Léptem nyomon „felfüstölnek”, ami j igazán kellemetlen tud lenni. A döntéshozóknak lépniük kellene ellene! ■ Hevesi Anita 11/c Ady-Bay Gimnázium, Sarkad Az oldalt a SÉTA II. médiaprogram írásaiból szerkesztette Bede Zsóka. A diákok írásai elérhetők még az interneten a www.bmhirlap.hu/seta, vagy a www.beol.hu/seta címen. Ez a közös médiaprogram befejeződött. A következő héttől a nyolc iskola egyéni oldalait olvashatjuk. Ez a nap minden diáknak felejthetetlen emlék maradt, hiszen maga a művészettörténet elevenedett meg előttünk! A közelmúltban egy érdekes tanulmányi kiránduláson vettünk részt a fővárosban, innen, Békés megye sarkából, Mezőko- vácsházáról, a Hunyadi János középiskolából. Ezen a napon a visszakerült sárospataki könyveket, valamint híres spanyol festők alkotásait csodáltuk meg. A nap korán kezdődött, és az égiek sem kedveztek: borús, szomorú időre ébredtünk. Ennek ellenére hamar megjött mindenkinek a j jó kedve, és az utazás vidáman telt: a vo- mt -—«—J naton a tanári kabin volt a leghangosabb, persze csakis a szó jó értelmében... Budapesten először a Nemzeti Múzeumba vitt az utunk. Ott megnéztük azokat a Rákócziak idejéből származó könyveket, Bibliákat, naplókat és érméket, amelyek - ahogyan ezt hivatalosan magyarázták - „kikerültek” az országunkból, akkor még a Szovjetunióba. Majd ezt követően elmetróztunk a Hősök terére, a Szépművészeti Múzeumba. Ott olyan híres spanyol festők alkotásait csodálhattuk meg, mint El Greco, Velázguez és Goya. Olyan képeket láttunk közelről, amiket eddig csak művtöri könyvekből, vagy a televízióból ismertünk. Hogy csak egy ilyet említsek: a kék és a zöld ruhás infánsnő portréképek együttesen kiállítva egyedülállóvá tették hazánkat egész Európában. Mégis a „kedvencem”, az Assziszi Szent Ferencnek a bűnbeesés fájának lombjai között megjelenik Mária és a kis Jézus című kép volt. Vajon mit akart ábrázolni a festő? Számunkra a kérdés nyitva maradt ugyan, viszont az alkotás művészileg kiváló. Ennek eile- I nére minden művészetszerető | kicsinek és nagynak bátran ajánlom, hogy látogassa meg ezeket a helyeket, amíg lehet. Érdemes! ■ Kép, szöveg: Szabó Ákos 13. o. Hunyadi János gimnázium, Mezőkovácsháza A buszhoz érve úrrá lett rajtunk a félelem. A busz hátulja majdnem az aszfaltot súrolta. Félelmünket fokozta a buszvezető... Az egyórányi utazás Csabára felejthetetlen volt. Átaludtuk. A SÉTA elkezdődött. A Munkácsy múzeumban egy szimpatikus öregúr (akit vadásznak hittünk) vezetett körbe. Itt nyuszi- és strucctojá- sokat is néztünk. A Munkácsy emlékház megtekintése után ■ Mi megoldottuk kávézással és pizzázással, a Centeren kívül a többiek lelkesen bolyongtak. kopogó szemekkel indultunk el a Fiume szállóba, ahol megtanultunk palacsintát kanállal és villával enni. Elindultunk a szerkesztőség felé, rövid bolyongás után meg is érkeztünk. Itt egy csoportos beszélgetésen vettünk részt, és még ajándékot is kaptunk, melyet a Hírlap egyik oldalából hajtogatott nárcisszal háláltam meg Zsóka és Zsuzsa néninek. Szabadfoglalkozás keretében 3 órát kellett volna bolyonga- nunk a Csaba Centerben A ha- zaút hosszú volt és fárasztó, de úgy érezzük, hogy megérte. ■ Albel Róbert (Szúnyogháló) 11/b Vajda Péter Gimnázium, Szarvas Nem kötelező követni a nyugati trendeket Az anyanyelvemről sohasem gondoltam, hogy szégyellni való lenne, vagy bárhol is ezt tanították volna. Vannak angol nyelvű óráim, de ezeken magyarul is beszélünk. A magyar oktatási rendelet szerint osztályoznak a tanárok, és az egyetlen különbség más szakközép- iskolákkal szemben csak a tanítás nyelve. Sem az iskolában, sem a magánéletben nem tagadom meg nyelvünket. Nem gondolom, hogy a világon mindenhol egy nyelvet kell a hivatalos-és közéletben használni. Vannak olyan élethelyzetek, mikor az egyetlen kapcsolat két különböző nemzetiségű ember között az általánosan beszélt nyelv. Az nem kérdés, hogy akarunk-e egységesen használt nyelvet, mert már létezik. Az interneten, ha nem magyar honlapra keresünk rá, angol oldalakat találunk. Ezen kívül, nem a magyart használják a zenék és filmek világában sem. Képzeljük el, hogy nincsenek fő nyelvek az EU-ban. Az Európai Parlament ülésein akkor milyen nyelven szólalnak meg a miniszterek? Hányféle tolmácsot kell foglalkoztatni, és ki ellenőrzi, hogy jól fordítot- tak-e? Természetesen szokásainkat, hagyományainkat, és azokat a dolgokat, melyek egyedivé tesznek, megkülönböztetnek más nemzetektől, meg kell őriznünk. Ezt senki sem cáfolja meg. De miért baj a nyelvújítás? Nyelvünk folyton változik, ezt nem tudjuk meggátolni. Átvesszük azokat a nyelvi fordulatokat, melyek tetszenek, ezáltal színesítjük a magyar nyelvet. Ha szeretem a síma húslevest, de borsóval jobban ízlik, miért ne tegyek bele borsót? ■ Bélák Ildikó 11/f. Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazda- sági Szakközépiskola, Békéscsaba Vadgazdálkodás és lótenyésztés | Az Eleken működő, megyei | fenntartású Radványi György | Középiskola, Szakiskola és Kollégium a hivatalos bejegyzés szerint 1962-től működik. A dinamikusan fejlődő iskolában többek között korszerű tangazdaság, tankonyha, fejlett informatikai eszközök segítik a diákok előbbre jutását. A gimnazisták mellett, a teljesség igénye nélkül, lovász, vadász, bolti eladó, gyorsétkeztető szakmákra készítik fel gyakorlatközpon- | tú oktatás keretében a fiatalokat. A SÉTA-programban szerepet vállaló diákok összefogását Kozma János segíti. Hamarosan | befejeződik ez a kurzus. ■ (a) Radványi György Középiskola, Elek Ünnep az iskolában a Faikas Gyulanapok A névadó emlékét és szobrát tisztelik a régi és a mai diákok, pedagógusok. Iskolánk, a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium ebben az évben is megrendezte a névadónk nevét viselő diákhetet. Mpopmipkpytünk a névadó Farkas Gyuláról, aki iskolánk 1902-ben létrejött elődjének, a Gazdasági Ismétlőisko- __ . __ Iának megalapí tója és évtizedeken át igazgatója volt. A hét feladatai között szerepelt szellemi totó, zenei vetélkedő, és az óriási sikerrel lezajlott karaokeverseny. Összemértük egymással nyelvi ismereteinket és számítástechnikai tudásunkat is. Délutánonként a sport volt főszerepben: a fiúk kispályás labdarúgásban mérkőztek meg egymással, a bátrabbakra várt az akadálypálya és a sportlövészet, vagy a kötélhúzás. A versenyeken a sportolni kedvelő tanárok is részt vettek, körükben - ahogyan a diákok körében is - nagyon népszerű a florball nevű csapatjáték. Az utolsó napon, mely városi szintű bűnmegelőzési akciónap volt, diákjaink az előadások mellett KRESZ-, dohányzás- és drogtotót tölthettek ki, kerékpáros ügyességi és kosárdobóversenyen sportolhattak. Kipróbálhattuk a biztonságiöv- szimulátort. Volt városismereti verseny is. A legjobbak ajándékokat kaptak. Köszönjük tanárainknak és támogatóinknak, hogy egy olyan rendezvényeken vehettünk részt, ami nekünk, értünk szólt! ■ Hídvégi Ágnes 11/f Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Békés A világ nem pihen Mély orgánumú hang köszönti az utasokat az állomáson. Időközben még az én vonatom is megérkezett. Utazás. Mindenkinek mást jelent ez a szó. Általában egy bizonyos célt tűzünk magunk elé, egy helyet, ahová el kell jutnunk. Az élmény viszont eltörpül emellett. Elég kitekinteni az ablakon: az Alföldet átszelő vágányokon döcög a vonat. Odakint halovány fénysugár csillan egy nagyobb vízfelület apró hullámain. Nádasok hajladoznak a korai szélben. Ahogyan tovább haladunk, a tavasz hírnökeként már zöldell a réteken a fű. A nyulak ijedten rándulnak össze és gyors iramban a messzeségbe vesznek. Pár száz méterrel arrébb egy őzbak posztói a rét közepén. Odakint futnak a fák. Minden siet, csak az utasok ülnek, nyugodtan beszélgetnek. Néhányan kipillantanak a száguldásba. Talán csak nézelődő nek, de lehet, hogy meglátják a pillanatok alatt elsuhanó csodákat. Új utasok szállnak fel. A néhány órára kialakuló közösségek mégsem ismerik egymást. Mindenki a saját célja felé tart, ahol aztán újra szétválnak a közösségek útjai. Talán csak idebent, ahol a monoton zakatolást hallgatom, itt pihen az idő. Nem én rohanok - hanem a világ, odakinn... ■ Tóth Boglárka 11/b Rózsa Ferenc Gimnázium Békéscsaba A leendő közgések már ebben az új épületben kezdil^dfe<*»jj a kovetkezÍMMpípr^ tanévet -a
