Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-08 / 83. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 8., SZOMBAT MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Drágán dolgoznak ma az iparosok? KUCZORÁNÉ ÁRVÁI ANDREA, SZARVASI, GYE­SEN LÉVŐ ÉDES­ANYA: — Mestere válogatja! Van, aki elfogadható áron, s akad, aki borzasztó drágán dolgozik. Az biztos, hogy Szar­vason a szobafestők irreálisan magas árakat kérnek. Mi ép­pen ezért inkább saját ma­gunk festettük ki lakásunkat. Azt valljuk, senki ne nyerész­kedjen rajtunk. KELEMEN END­RE, SZARVASI KERTÉSZ:- Hát, elég drágán dol­goznak, már egy hajvágás is 700 forintba kerül, pedig két-három perc alatt megvan. Nekünk szerencsére mosta­nában nem kellett semmilyen iparosmunkát végeztetnünk, ám ahogy hallom, a szarvasi kőművesek megkérik ugyan az árát, de jó minőségű mun­kát végeznek. MOLNÁR JÁ- NOSNÉ, SZAR­VASI NYUGDÍ­JAS: — Szerin­tem elfogad­ható áron dol­goznak a mesterek. Nekem szerencsére ritkán kell iparost hívnom, van a családban is, hiszen férjem kőműves, fiam pedig ács. A lakást magam festem, már megvettem a fes­tékeket és a korongecsetet, húsvét után hozzáfogok a munkához. KOVÁCS LÁSZ­LÓ, SZARVASI VÁLLALKOZÓ:- Ha figye­lembe vesz- szük, hogy milyen drá­gák az alapanyagok és a szer­számok, akkor nem dolgoz­nak drágán a mesteremberek. El kell ismerni, hogy nagy ter­hek vannak rajtuk, mindenfé­le járulékot kell fizetniük, s valamiből élniük is kell. El­végre azért vállalkoznak, hogy megéljenek! ■ L. J. Tömött tárcával keresik föld A nagyobbhoz jutók járnak jól Nem nagyon adnak ma­napság el földet. Azzal számol a többség, hogy a jelenlegi ár két-háromszo- rosát kapja pár év múlva. i'-Nyemcsok László r,r,‘" ■ A mezőgazdaságból az utóbbi években kevés hasznot húz a termelők többsége. Emiatt a potenciális fóldvásárlók jellem­zően nem azok közül kerülnek ki, akik művelik a főidet.- Egyre több pénzügyi be­fektető vásárol földet - mondta Szabó István, a megyei földmű­velésügyi hivatal vezetője. — A vevők bíznak abban, hogy miu­tán 2011-ben a külföldiek előtt is megnyílik a magyar földpiac, egy-másfél millió forintot is kaphatnak egy hektár földért. Elsősorban az egybefüggő, na­gyobb földterületeket keresik, és egy 20-30 hektáros terület megvásárlásához már most is tömött pénztárca szükséges. Egy-egy ilyen terület azonban igazi kincsnek számít. Szabó István kitért arra: a földeladásnak kötöttségei van­nak. Az eladónak az önkor­mányzatnál ki kell függeszte­nie szándékát, és a bérlő, a szomszédok, a helyben lakók elővásárlási joggal bírnak. Töb­ben állítják, bár a külföldiek je­lenleg nem vehetnek hazánk­ban földet, megtalálják a kiska­pukat, és már itt is jelentős te­rületek vannak a kezükön. Kérdés, hogy egy földműve­léssel foglalkozó család mekko­ra területből képes megélni. Kozsuch Mihály, kondorosi csa­ládi gazdálkodó elmondta: a rendszerváltozás után azt mondták, tíz-húsz hektár eltart egy famíliát. Aztán 30-50 hek­tárt emlegettek. Ma már többek szerint a 100 hektár az a földte­rület, melyen érdemes gazdál­kodni. Nem mindegy az sem, hogy milyen minőségű földről van szó, illetve mit termel rajta a gazda. Ami tény: megyénk­ben is próbálkoztak számos nö­vénykultúrával, mégis maradt a búza és kukorica túlsúlya. Hang helyett árnyékokból hivatal A vakoknak és a siketnémáknak igen nehéz az ügyintézés a • i í ' rí • • i *■ _ ■/■ii /■//■ A siketnémák is igyekez nek teljes életet élni. Au­tót vezetnek, szórakozni járnak. Hivatali ügyeket viszont csak családi se­gítséggel tudnak intézni. A vakokra ugyanez igaz. Fekete G. Kata — Amikor megtudtuk, hogy a kisfiam siket, nagyon elbi­zonytalanodtunk. Hallóként el sem tudtuk képzelni, mit je­lent, hogy a hallásküszöbe 115 decibel — írta internetes nap­lójában egy anyuka, aki el­mondta, a baba három hóna­pos korában kezdtek gyana­kodni, hogy nem hall. A kisfiú nem figyelt fel a mellette nagy robajjal feldőlő székre, nem fordult oda, amikor szóltak ne­ki. Néha viszont úgy tűnt, minden rendben van: a gyer­mek a földön játszott, és ami­kor a mellékhelyiségben zu­bogott a víz, odafordult. Ami­kor csend lett, visszatért a já­tékához. Később azonban ki­derült, csak a talaj rezgéséből, az árnyékokból tájékozódott, nem a hangokból. A Központi Statisztika Hiva­tal adatai szerint Békés megyé­ben 2166 nagyothalló és 271 si­ket él. Az ügyintézés különö­sen nehéz számukra. — Ha a szüleimnek hivatalos ügyet kell intézni, vagy én me­gyek helyettük, vagy elkísérem őket és „fordítok” - mesélte egy Fogyatékkal élők a megyében (2001) Valamilyen fogyatékkal élő 36 966 Ebből gyengénlátó 4158 Egyik szemére vak 960 Mindkét szemére vak 418 Nagyothalló 2166 Siket-néma 271 (FORRÁS: KSH) q mr ______ A hivatalok még nem készültek fel arra, hogy azonnal segítőt biztosítsanak megyénkben asszony, akinek mindkét szülője siketnéma. A hivatalokban nincs képzett szakember. Az sem biztos, hogy a tolmácsot megértik a halláskárosultak. — Anyukám Debrecenben és Szegeden, apukám Vácott és Egerben tanult. Néhány szót, például a narancsot és a ked­vet egészen máshogy mutat­ják. Én is jártam tanfolyamra, ugyanezt tapasztaltam. A jel­nyelv nemhogy a világon, de még Magyarországon sem egységes - hangsúlyozta Irén. - A siketnémák és nagyothal­lók igyekeznek teljes életet él­ni. Sokan autót is vezetnek. Igaz, a forgalom zaját nem ész­lelik, de sokkal többét látnak, mint égy teljesen egészséges ember. A vakoknak a hallásuk, a ta­pintásuk sokkal érzékenyebb. Az ügyintézéssel viszont ők is ugyanolyan nehezen tudnak boldogulni. Nem kértek tolmácsot- Ha egy siketnéma előre jelzi, hogy ügyet szeretne a hivatalban intézni, térítés- mentesen segítőt kell biz­tosítanunk. Ehhez ugyan­olyan joga van, mintáz idegen nyelvi tolmács­hoz - mondta dr. Kele­men József. A megyei közigazgatási hivatal főosztályvezetője hozzá­tette: 1992 óta dolgozik a hivatalban, eddig azonban egy siketnéma sem élt a lehetőséggel A legtöbb érintett valószínűleg nem is tud róla. — Számunkra az első problé­mát az jelenti, hogyan jutunk el a hivatalba - mondta Ádász Ist­ván, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének alelnöke. - A legtöbb helyen sorszámot kell húzni. Ahol van biztonsági őr, vagy olyan em­ber, aki felfigyel ránk, segít. Ahol nincs, boldogulunk, ahogy tudunk. Sajnos szinte se­hol nem mondják be, milyen sorszám következik. Ezen vál­toztatni kellene. Önkéntesek is segítettek tegnap délelőtt Békéscsabán a rakodásban. Adomány Németalföldről a békési rászorulóknak Tegnap érkezett meg az a mint­egy 3 és fél millió forint értékű szállítmány a Vöröskereszthez, amelyet a Karmel International holland karitatív szervezet kül­dött a rászorulóknak. A német- alföldi csoport 1999 óta támo­gatja anyagi és tárgyi adomá­nyokkal a hazai segélyközpon­tokat. A közép-kelet-európai ré­gió koordinátora egyébiránt a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezete, ezért az el­osztásért is ők a felelősek. Az 582 tételből álló árukész­let szétosztásánál elsősorban a szociálisan nehéz helyzetben lévőket és az ár- és belvízkáro­sultakat részesítik előnyben. A most érkezett kamionnyi szál­lítmányban az élelmiszerek, ruhaneműk, konyhai felszere­lések és játékok mellett búto­rok is helyet kaptak. A hollandok egyébként — a Vöröskereszt kérését, illetve a térség ár- és belvízproblémáit figyelembe véve - az általános csomagokon kívül fertőtlenítő- és tisztítószerekkel egészítet­ték ki a Magyarországra hozott készletet. ■ M. P. M. BEMUTATKOZOTT A SZÉKELYFÖLD. Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban a napokban mutatkozott be a Csíkszeredái Székelyföld című folyóirat szerkesztősége. Felvételünkön balról jobbra: az est házigazdája, dr. Elek Tibor irodalomtörténész, Lövétef Lázár László költő, Fekete Vince költő, főszer­kesztő-helyettes, Ferenczes István költő, főszerkesztő, György Attila író és Molnár Vilmos író. KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Békés, a békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola diákja, Boros Esz­ter az Országos Történelem Tantár­gyi Verseny megyei fordulójában az első helyet szerezte meg. Mindez azt jelenti, hogy bejutott a szombat- helyi országos döntőbe. Békéscsaba. Sokkal kevesebb fia­talkorú bűnelkövető bukott le 2005-ben, mint az elmúlt években Békéscsabán. Míg 2001-ben 71 fi­atalt kaptak el a megyében a rend­őrök, 2002-ben és 2003-ban 51-et, 2004- ben ismét többet, 75-öt, 2005- ben csak 47-et. Ez 37 száza­lékos csökkenést jelent. BékéssámSOfl. Működőképességé­nek megőrzése érdekében kiegé­szítő állami támogatásért nyújtja be igényét a békéssámsoni képvi­selő-testület. A finaszírozási előleg összege majd’ 11 millió forint. Békésszentandrás. Negyvenmillió forint alatt volt a helyi adókból szár­mazó bevétel tavaly Békésszent- andráson. Az összeg jóval keve­sebb a reméltnél. Főleg az iparűzé­si adónál nagy az eltérés; ennek oka, hogy 2005-ben kevesebb volt a beruházás, mint korábban. A nagyközségben 247-en fizettek iparűzési adót. Dombegyház. A12. országos vers­mondó versenyt az általános isko­lák felső tagozatai részére április el­sején Budapesten, az angyalföldi József Attila művelődési központ­ban rendezték. Az országos verse­nyen a dombegyházi általános isko­la 5/b osztályos tanulója, András Petra is részt vett. A döntőbe 15 ta­nuló jutott be. Az erős mezőnyben, korosztályában András Petra a má­sodik helyezést érte el. Felkészítője Varga Istvánná volt. Ecsegfalva. Helyi adókból az elmúlt évben 11 millió 492 ezer forint be­vétele származott az ecsegfalvi ön- kormányzatnak. A bevételek több­ségét az iparűzési adó tette ki, mely összesen 9 millió 195 ezer fo­rinttal gyarapította a község kasz- száját. Elek . Az eleki Dr. Mester György Ál­talános Iskola csapata a szép eredményt jelentő tizedik helyen végzett a közelmúltban megrende­zett Zrínyi Ilona matematikaver­seny területi döntőjében. Egyéni­ben ugyanitt a harmadikos Kor­csok Máté a hatodik helyet szerez­te meg. i Itt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom