Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-01 / 51. szám
5 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A színház nem csak illúzió kulisszatitkok Drága jegyekkel könnyű elzavarni a közönséget A színház mint költségvetési intézmény három nagy forrásból gazdálkodik; ez az állami támogatás, a fenntartó megyei önkormányzati finanszírozás, illetve a saját bevétel. Konter László igazgató-főrendezővel a kulisz- szák mögötti dolgokról, a gazdálkodás „művészetéről” beszélgettünk. Niedzielsky Katalin- A belépőjegyek eladásából a színház saját bevételének csak kisebb része származik. Ugyanakkor tudjuk, ha egy négytagú család eljön a színházba, az otthoni költségvetésből nem kevés pénzt áldoznak; a mai világban, mint árut, mégis nagyon olcsón adjuk a színházat A saját bevétel jelenleg a költségvetés 25 százalékát teszi ki; ez 14 évvel ezelőtt, amikor idekerültem, 15 százalék volt- Amióta beszélgetünk, mindig szűkös költségvetésről, megszorításokról esik szó, megszűnésről nem. — Mindig azt reméltem, hogy egyszer kicsit jobb lesz, több pénz, merészebben lehet álmodni, de nem. Megtanultam a földön járni/ Nem szabad semmit sem áthárítani a nézőkre, anyagi vonatkozásban sem. Egy gyengébb, csúnyább, szegényebb színházzal pedig végképp hiba lenne megelégedni.- A jegyáremelés veszélyes pálya; a kultúráról mond le, aki számolni kényszerül. „Ilyen gyönyörű Vigadóval egyetlen magyar színház sem büszkélkedhet Különböző rendezvények lebonyolítására jól hasznosítható, és segít abban, hogy a terveinket meg tudjuk valósítani” — mondja Konter László. — Békéscsabán tele van nézőkkel a színház, de csak ezen az áron. Ha kicsit is emelnénk az árakat, a helyzet megváltozna. S ha fél- vagy negyedházzal játszana a színház, úgy tűnne, nincs rá szükség. Pedig a látogatottság bizonyítja, az emberek igénylik, szeretik, csak a te- hetősség itt tart. A magas jegyárral könnyű lenne a nézőket kizavarni a színházból.- A színház illúzió, oda azért megyünk, hogy elvarázsoljon. Nem mindenki akar a kulisz- szák mögé látni, az anyagi nehézségekről hallani. De még annak is feltűnik a színház szép épülete, aki nem jár gyakran előadásokra.- A Jókai színház a város egyik legszebb épülete, egyik legjelentősebb intézménye, karbantartott, rendezett a homlokzata. Az előcsarnok, a lépcsőház, a színházterem is nagyon szép. Persze a színházban nemcsak gondolatok, álmok, érzések vannak, hanem költségvetés, bérek is. — A gazdálkodásukban 2006 hozott néhány változást.- A művészetüeg önálló Napsugár Bábszínházát gazdaságilag a Jókai színházhoz csatolták, és a Közgé régi, szomszédos épületét közösen kaptuk meg. Ott szeretnénk kialakítani báb- és kamaraszínházi, adminisztratív és bábkészítéshez szükséges termeket, és odaköltözne a 14 éves színiiskola is. — A Fiatal Színházművészetért Szakközépiskola direktor úrnak kezdettől szívügye, most különösen félti. — Szeretnénk a jövőben nagyobb szerepet szánni az iskolának, ami a színház életében, működésében nagyon fontos. Olyan színházat játszunk, amelyhez kell a fiatalság. A színház jellegét, lényegét határozza meg, hogy tele van fiatalokkal. A fiatalok jelenléte az egész színházban fontos; kedves pimaszságot, dinamizmust hoznak, nem engedik, hogy az idősebbek elhagyják magukat, ambicionálják a művészeket, akik taníthatnak. A mai színészek zöme ebben az iskolában és társulatban nőtt fel és vált jelentős művésszé. 14 év alatt 71 növendék végzett az iskolában, ebből 54-en vannak a pályán, ami nagyon jó arány. Két csapás az iskolára Súlyos „csapás ” Konter László szerint, hogy a külföldi növendékek után már nem kapnak fejkvótát. S a túlkorosok után sem jár már a támogatás. A törvény 22 éves korban állapítja meg a túlkorosságot, a 18. évig lehet állami pénzen tanulni, ide viszont érettségi után jönnek. A korábbi 40 helyett már csak 19 növendék után jár a fejkvóta. „Jajkiáltással fordulok mindenkihez: az anyagi ellehetetlenülés az iskola létét, az pedig a fiatalos színház lényegét veszélyezteti” — hangsúlyozta a direktor. Mesteremberek képzése Konter László 21. századi oktatási intézményről álmodik. A színházi, a film-, a televíziós és a show-szakma számára képeznének háttérmunkásokat: maszkmestert, jelmezkivitelezőt, súgót, ügyelőt. Hasonló iskola nincs Magyarországon; és halnak ki a mesterek. „Amikor színházigazgatónak szerződtem, leszámoltam az arcpír fontosságával Szívóssággal, kitartással és alázattal, mint Moliére, hajlandó vagyok a szőnyeg alatt is bekúszni az uralkodóhoz azért, hogy a társulatomnak pénzt szerezzek”. A Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége a 2005. évi márciusi országos gazdademonstráció egyéves évfordulója alkalmából 2006. év március 3. napján délután 4 órai kezdettel Kamuton a helyi művelődési házban ÜNNEPI NAGYGYŰLÉST tart. amelyen beszédet mond Jakab István, a MAGOSZ elnöke és prof. dr. Ángyán József egyetemi tanár. E rendezvényünkre valamennyi gazdaköri tagot és hozzátartozóikat, valamint a gazdakörökkel szimpatizáló valamennyi gazdatársat és hozzátartozóikat szeretettel várjuk. Húszmillió forintos a hitel a költségvetésben terv Mérsékelhető hiány Muronyban Hétfői ülésén a muronyi képviselő-testület is elfogadta a település 2006. évi költségvetését. A több mint 250 millió forintos büdzséből csak oktatási célokra, az iskola és az óvoda működtetésére 150 millió forintot fordít az önkormányzat A költségvetést emellett 20 millió forintos hitellel állították be, de— mint fekete Ferenc polgármestertől megtudtuk — bíznak abban, hogy a Kamuttal közösen működtetett általános iskola fenntartásához még plusz támogatáshoz juthatnak, s így a hiányt is mérsékelni tudják. A település első embere összességében úgy vélekedett, hogy a csökkenő állami normatívák nehéz helyzetbe hozzák a kistelepüléseket A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban a polgármester kifejtette, a művelődési ház bővítése folyamatban van, és a beruházás nagyjából leköti Murony beruházásokra szánt saját forrásait. Ennek ellenére a települési rendezési terv megvalósítására, a sportcsarnok fűtéskorszerűsítésére és a faluszépítési programra is pályázni kívánnak. ■ (h) Egyre nehezebb a működtetés A telekgerendási képviselő- testület elfogadta idei költség- vetését. Az 1700 lakosú település ebben az évben 225,2 milliós bevételi és kiadási kerettel gazdálkodhat. A csökkenő gyermeklétszám miatt a helyi Hétszínvirág Óvoda és az általános iskola működtetése egyre nehezebb feladatot jelent. Emellett az önkormányzat és a gondozási központ fenntartása is jelentős összeget igényel. így fejlesztésre mindössze 10,8 millió forint maradt. A 27 millió forintos működési célú forráshiány csökkentése érdekében pályáznak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok részére kiírt pályázaton. ■ (t) bgbtoaj Mostoha sors, fiatalos lendület Az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum kollektívája nemrégiben megkapta az Orosháza Kultúrájáért díjat. Az épület és az állandó kiállítás felújításáért, a progresszív közéleti és szakmai szemlélet meghonosításáért, a közművelődési múzeum feltételeinek kialakításáért végzett munkáért ítélték a kollektívának az elismerést, rózsa Zoltán intézményvezetőt az elmúlt évekről kérdeztük.- A létesítmény 2001 óta önkormányzati fenntartásban működik. A megyei múzeumi szervezet egyik mostoha sorsú intézményeként lehangoló megjelenésű, megmerevedett szervezeti formában élő, szűkös anyagi körülmények által behatárolt szakmai munkát ellátó múzeumot örökölt a város. Azóta az épület Orosháza egyik büszkesége lett. Tehetséges, fiatal szakembe- p’- mmmmmm rekből össze- kovácsolódott munkatársi közösségünk gyökeresen megváltoztatta a múzeumról alkotott régimódi elképzeléseket. Néprajzi gyűjtéseinket, régészeti tudományos munkásságunkat a hazai muzeológia figyelemre méltó eredményei között tartják számon - fogalmazott az igazgató. Kiadványaik elegáns kivitelű, tartalmilag igényes, hiánypótló kötetek, közéleti elkötelezettségük a város kulturális fejlődését szolgálják. A kollektíva kiemelkedő munkásságának is köszönhető, hogy az önkormányzat 2002-ben elnyerte a „Múzeumpártoló önkormányzat” kitüntető címet. ■ (esete) VISSZHANG A repülőtéri kerítésről Érdeklődéssel vegyes értetlenséggel, majd alig titkolható rosszérzéssel és kedvetlenséggel olvastam a Békés Megyei Hírlap múlt szombati számában a főszerkesztő úr jegyzetét. Ugyanis alig valamivel több jutott az eszébe a békéscsabai regionális repülőtér, egyébként új távlatokat nyitó építéséről és fejlesztéséről, mint hogy a kerítése - szigorúan a megítélése szerint - az auschwitzi haláltáborra (sic!) emlékeztet. Persze hogy kinek mire jár az agya, és miről mi jut az eszébe, az merőben szubjektív. Mindenesetre, főszerkesztő úr, mint térségi politikust, pártszínektől ßggetlenül és aktuál- politikán túl, bizakodással tölt el, hogy hamarosan a légi közlekedésben is könnyen és gyorsan elérhetőek leszünk Európa bármely része számára. Emellett minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ugyanez következzék be közúton és vasúton is, s a fejlemények ezen a területen figyelemre méltóak. A békéscsabai regionális reptér építése, rácáfolva sok vészmadár hangjára, kormányokon és megyegyűlési vezetőkön átívelő. A fejlesztés még az előző ciklusban kezdődött, s a megalapozott terveket és elképzeléseket a mostani megyevezetés viszi tovább. (Megjegyzem, annak rendje és módja szerint.) Ennek eredménye, hogy a második ütem közel másfél milliárdos beruházási költségeinek döntő többségét európai uniós és regionális pályázatokon nyertük el. És magáról a kerítésről. A legelemibb biztonsági és építés- hatósági előírás, hogy egy repteret és annak kifutópályáját lezárjuk „minden zavaró körülmény” elől. Valóban drótkerítés épül, de ígérjük: nem lesznek mögötte foglyoknak kialakított barakkok, őrtornyok, a kerítések tövét pásztázó reflektorok, sőt náci egyenruhába beöltöztetett biztonsági emberek sem. A debreceni reptér pozíciója merőben más. Több kilométert kell megtenni, amíg a 47-es útról a repülőtérre érünk. Másrészt: itt Békéscsabán építhettünk volna valami betonmonstrumot kerítés gyanánt közvetlenül a kétszer kétsávos út mellé. Nem tettük. Az egyébként szabványos — és bennünket nem „arra” emlékeztető - drótkerítés arra is lehetőséget nyújt majd, hogy le- és felszálló~gépe- ket egy kicsit közelebbről is szemügyre vegyék, egyáltalán, láthassák az érdeklődők. A főszerkesztő úr nemsokára Somogy megyében folytatja pályafutását. Ezzel kapcsolatban nem akarok megelőlegezni semmit, de ilyen előzmények után legalábbis elgondolkodtató, hogy mi fog az eszébe jutni a taszári légibázisról. Esetleg annak kerítéséről... ■ Varga Zoltán, a Békés megyei közgyűlés elnöke Köszönöm, hogy elnök úr figyelmét megragadta a szombati jegyzetem. Figyelme annak ellenére jólesik, hogy a reptéri kerítés ügyében nem értünk egyet. Nincs ebben semmi különös, hiszen, mint tudjuk, ízlések és pofonok különbözőek. Biztató, hogy ezen az oldalon nem vagyok egyedül. Csak mellesleg: egy Békés megyéért címmel kitüntetett mérnök hívta fel a leendő kerítésre a figyelmemet. Vagyis nem „szigorúan a megítélésem szerint” stílustalan az építmény. Sajnálom, hogy jegyzetemből valamiféle politikai sanda- ság és a repülőtér-fejlesztés fontosságának a megkérdőjelezése olvasható ki. Hiszen a beruházásnak magam is örülök, igyekeztem annak az alapkőletételen való megjelenésemmel is nyomatékot adni. Végezetül egy pontosítás és egy megjegyzés. A 47-es út méterekkel a debreceni repülőtér kerítése mellett húzódik. A Somogy megyei megbízatásomra való utalásnak sajátos oka lehet. Azt hiszem jobb, ha nem értelmezem. ■ Árpási Zoltán l I I t i í
