Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-20 / 66. szám
2006. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Reklám nélkül, fillérekből helyi tévék Létük vagy nemlétük a pályázati forrásoktól függ Magyarországon napjainkban a kereskedelmi tévék után a helyi televíziók a legnézettebbek, ugyanakkor a legkevésbé támogatottak - állítja Sípos Zoltán. Lipták Judit A 2002-ben alakult szarvasi Körös Televízió éves szinten mindössze 15 millió forintból gazdálkodik. Ezzel az alacsony összeggel nincsenek egyedül, a vidéki televíziók többségére jellemző ugyanis, hogy annyi pénzhez jutnak egy egész év alatt, amennyit az országos televíziók egyetlen, néhány órás műsor elkészítésére fordíthatnak. — Forrásaink alapvetően három részből tevődnek össze: ön- kormányzati támogatásokból, reklámbevételekből és pályázati pénzekből - fogalmazott Sipos Zoltán, a Körös Televíziót működtető Xeropress Bt. ügyvezető igazgatója. - Az ország legtöbb helyi tévéjéhez hasonlóan esetünkben is megalázóan kevés az a támogatás, melyet a sugárzási területünkön lévő három önkormányzattól (Békésszentandrás, Csabacsüd, Szarvas) kapunk. Ami a reklámbevételeket illeti, a helyi tévék ebben gyakorlatilag esélytelenek. A multicégeknél szóba sem jövünk, hiszen azok csak az országos médiumokban hirdetnek, az itteni vállalkozások pedig úgy vélik, reklám nélkül is ismerik őket saját városukban, ezért nem áldoznak erre pénzt. Sipos Zoltán hangsúlyozta: napjainkban a helyi televíziók léte vagy nemléte alapvetően a ■ A vidéki televíziók any- nyi pénzhez jutnak egy év alatt, amennyit az országos tévék egyetlen műsorra fordítanak. pályázati forrásoktól függ. Uniós pályázatok e célra nincsenek, így aki a műsorkészítésre, illetve technikai fejlesztésekre meghirdetett hazai kiírásokon nem nyer, lehúzhatja a rolót. — Szerencsére az utóbbi években több pályázaton is nyertünk, alapvetően ennek köszönhető, hogy műsorainkat egyre magasabb technikai és szakmai színvonalon tudjuk készíteni. A legújabb digitális technikával, kitűnő fiatal szakemberekkel dolgozunk. Ma már azért néznek ránk csúnyán, ha valamilyen helyi esemény nem kerül be műsorunkba, ez pedig, úgy gondolom, pozitív visszajelzés. Soha sincs szándékosság abban, ha valami vagy valaki kimarad a tévéből. Fontos azonban, hogy tudjunk az adott eseményről, azaz a szervezők értesítsenek róla. Ez nem minden esetben történik meg. Helyi gondokról szól — A helyi televíziók magas nézettsége annak köszönhető, hogy gyakorlatilag nincs konkurenciájuk. Tulajdonképpen, ha jól belegondolunk, vajmi kevés embernek van esélye arra, hogy bekerüljön valamelyik országos kereskedelmi vagy a közszolgálati tévé műsorába. A helyi televízióban azonban ő is nyugodtan elmondhatja észrevételeit, problémáit, véleményét - fogalmazta meg álláspontját Sipos Zoltán, a Körös Televíziót működtető betéti társaság ügyvezető igazgatója. Kocsorhegyen egyelőre marad a sártenger Gyomaendrőd külterületén, Kocsorhegyen sártenger keseríti az ott lakók életét. Közlekedésük egyre nehezebb, ezért hosszú idő óta kérik a polgár- mesteri hivatal segítségét. A városháza állítja: többször is segítettek már, de a helyzet nem egyszerű. Szujó Zsolt, a városüzemeltetési osztály vezetője elmondta, mivel a településrész közvetlenül a Körös mellett fekszik, ezért magas vízszint esetén óhatatlanul megjelennek a „szivárgók”, ez ellen gyakorlatilag nem tudnak mit tenni. — Szivattyúkkal és közmunkásokkal idén és a korábbi években is segítettünk a belvíz elleni küzdelemben, illetve a járda és az út rendbetételében - fogalmazott az osztályvezető. Tavaly ősszel tíz centiméter vastagon zúzott kővel szórták fel a gát melletti utat, a mezőgazdasági gépek azonban hetek alatt járhatatlanná tették.- Amit csinálunk, azt meg is kellene óvni — közölte dr. Dávid Imre, Gyomaendrőd polgár- mestere. - Nem zárkózunk el az elől, hogy megpróbáljunk pályázaton pénzt szerezni a kocsorhegyi útépítésre. Ehhez azonban a lakosságnak is magas összegekkel kellene hozzájárulnia. Ha az ott élők részéről volna akarat és pénz az önrészhez, abban az esetben tudnánk utat építeni. A polgármester hozzátette: külterületükön máshol is vannak ilyen gondok, ráadásul olyan részeken (Póhalom, Csejt, Torzsás, Kecsegés), ahol ez lényegesen több embert, nagyobb kiterjedésű, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket érint. A fontossági sorrendet pedig szintén nem hagyhatják ügyeimen kívül. ■ Lipták Judit JEGYZET Huszonegy liter vér és egy amúgy frankó bál ^ FÁBIÁN ISTVÁN változnak az idők, de mennyire! De nem a közhely az igazán érdekes, hanem ami mögötte lakozik, amit magában hordoz. Ragaszkodva ifjúkori emlékeimhez, valaha a gyulai Dübögő- ben hálóztam szombatonként, Nádas mester hajnal felé játszotta el a Csevegő szaxofont... Miközben lestük, vajon az utolsó tánc miénk lesz-e a bordó bársonyruhással, Simonyi Imre után, szabadon. A kivetítőn most ezt olvasom: „Harmincéves vagyok, keresek ma estére húsz és ötven közti partnert, közös örömünkre." no, kábé ennyit változott A világ azóta. Akkor nem ártunk szeretteinknek, hatvanasok, ha beszállunk és együtt élvezzük: szépkort maga módján nem siettető mama elhozta serdülő lányát, diplomás fiát, mert együtt - jó! A Frankó- Fest ennek szegődött társául. Teljesen politikamentesen. És akkor jön a szupersztár, és rögvest megosztja napi nagy élményét, hogy tudniillik együtt reggelizett... és különben Orbán Viktor üdvözli a békéscsabaiakat. (Hej! Haj!) az utána következő sztárcsapat kislánya nem állt elő azzal: „Ugye tudjátok, legutóbb a Gyurcsány-bulin játszottunk nektek ezen a színpadon!” lassan belátom, igaza van hovatartozásilag amúgy ide-oda billegő, Moszkvában tanult kollégámnak, amikor azt mondta cirka tizenhat évvel ezelőtt: ...Mi lesz itt még!?” Akkori ha ngsúlyából ítélve úgy tűnik, a felkiáltójel a reálisabb. megint a kályhánál toporgunk. Még a szerelemkötő mesterjós, mágus és rontáselvevő Lui Padre sem tudja megmondani, hol a vég(e). Amit egymásért tehetünk fórum Az uniós lehetőségekről A civil és az önkormányzati együttműködés, illetve az uniós pályázati lehetőségek álltak a békési művelődési központban szombaton megrendezett „Vedd ki a részed! Minden, amit az EU és a civilek egymásért tehetnek” című fórum középpontjában. Deák István, a dél-alföldi régió szakmai referense a tíz éve megszületett területfejlesztési törvény kapcsán elmondta, a jogszabály módosítása óta a civilek is véleményezhetik a fejlesztési elképzeléseket. Szintén a szféra kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet Varga Zoltán, a megyei képviselő-testület elnöke. Salamon Anikó, a békési polgármesteri hivatal sajtóreferense a város civil stratégiájáról tartott előadást. Elmondta, hogy 1998-ban, az országban elsőként, a településen jött létre a helyi civil szervezetek háza. Később szólt az ön- kormányzati támogatások odaítélésének módjáról, illetve a városi civil kerekasztal működéséről. Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára a határ menti együttműködés lehetőségeiről tájékoztatott. Az ország valamennyi régióját érintő rendezvénysorozat célja, hogy az érintettek számára tájékoztatást adjon az uniós pályázati rendről, az európai civil hálózatok programjáról, illetve arról, hogy ezek milyen formában érhetők el. Az Álláskeresők Egyesületeinek Megyei Szövetsége és a Közösség- fejlesztők Békés Megyei Egyesülete által életre hívott békési fórumon az érdeklődők konkrét ügyekben is kérhették a szakemberek tanácsát. ■ P. G. Vantara Gyula, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség által támogatott békéscsabai országgyűlési képviselőjelölt tisztelettel és szeretettel meghívja (Int ,A* agrárjain környezetvédelmi kérdései, belvízveszély Békés megyében” című fórumra. Vendég: TurUKovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke. Helyszín: az új Fidesz-iroda. Szabadság (ér 1-3. (Az antikvárium mellett) Időpont: 2006. március 20. (hétfő). 17 óra. SzerBtBttBl vcírunh Tn.inctBnh.it! Tisztelettel: TISZTELETTEL MEGHÍVOM ONT, KEDVES CSALÁDJÁT ÉS MINDEN ÉRDEKLŐDŐT 2006. MÁRCIUS 21-én (kedden) 17.00 ÓRAKOR RENDEZENDŐ LAKOSSÁGI FÓRUMRA. Vendégünk: w JUHASZ FERENC, az MSZP alelnöke, honvédelmi miniszter. Melye GYOMAENDRŐD ENDRŐD - KÖZÖSSÉGI HÁZ tv Földesi Zoltán országgyűlési képviselő-jelölt Árpási Zoltán Otthon lenni ITTHON ARPASI ZOLTÁN: Otthon lenni itthon Árpási Zoltán elmúlt másfél évtizedben megjelent szombati jegyzeteinek javát tartalmazza a kötet. Komáromi Attila, a mmm 71 kecskeméti Forrás irodalmi folyóirat munkatársa - a könyv szerkesztője - e szavakkal ajánlja az olvasó figyelmébe a válogatást: „Árpási Zoltán írá- saÜ olvasva mindenki rájöhet, hogy a társadalom kérdései iránt érdeklődő újságíró a szerző. Csakhogy őt a társadalmat alkotó, földközeli ember élete foglalkoztatja. Akkor is, ha az érted haragszom, nem ellened indulata vezeti tollát, és akkor Is, ha emelkedettebb a stílusa.” A kötet 1480 forintos áron megrendelhető a szerkesztőség címén e szelvény beküldésével, vagy telefonon a 66/527-229-es számon, illetve e-mailen: szerk.bekes@axels.hu .................................................... ...................................Xb' A könyvet megrendelem: NÉV:............................................................................................................... CÍM:............................................................................................................... * \ á t j TTKöros Televízió munkatársai korszerű, digitális vá- | gáz technikával | dolgoznak.