Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-13 / 61. szám

2006. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 A (gyógy)tu rizm usé a jövő fejlesztések Füzesgyarmat nagy beruházásai a fürdőhöz kötődnek A füzesgyarmati önkor­mányzat meghatározó lé­tesítménye a Kastélypark fürdő. A sárréti város ve­zetése a beruházások kö­zött minden évben ki­emelten kezeli a strand­fürdő fejlesztését. Magyari Barna- Ebben az esztendőben mintegy 400 millió forintot költ önkor­mányzatunk beruházásokra. Az óvoda és az iskola felújítására a Regionális Operatív Program (ROP) keretében kaptunk jelentős támogatást A 123 millió forint összértékű beruházáshoz a pályá­zati segítség 120 millió forint-kö­zölte Várkonyi Imre polgármester. Útfejlesztésre idén majdnem 190 millió forintot fordít Gyar­mat. A jelentős pályázati támo­gatásoknak köszönhetően a bel­területi utakon kívül mezőgaz­dasági bekötőutak is épülnek. Az idei esztendőben zárul le a Kastélypark fürdő téliesítése. A gyarmati önkormányzat pályá­zati támogatásokkal több száz millió forintot költött az utóbbi időben a strandfürdőre. Az el­múlt évben 180 millió forint ér­tékű beruházásként három nyi­tott ülőmedence élményelemek­kel, egy fedett medence (szintén élményelemekkel), valamint öl­tözőépület szaunával, merül­őmedencével készült. Egy évvel korábban pedig 110 millió forint­ból megvalósult a fürdőnél a Castrum Termálkemping. A A fedett medencét tavaly avatták a Kastélypark gyógyfürdőben. füzesgyarmati fürdő 1968-ban nyitotta meg kapuit, de a legna­gyobb fejlesztései az utóbbi két- három esztendőhöz kötődnek. A ■ A gyarmati fürdő 1968- ban nyitotta meg kapu­it, de a legnagyobb fej­lesztései mostanában valósultak meg. téliesítéssel pedig új időszámí­tás kezdődött a fürdő életében.- A beruházások nem voltak hiábavalóak. Örömmel tapasz­taljuk, hogy a fürdőnk téli for­galma az utóbbi időben ugrás­szerűen megnőtt - hangoztatta Várkonyi Imre. A már hivatalosan is gyógyvíz minősítéssel rendelkező gyar­mati termálvíz 1198 méter mély­ségből, 590 liter/perc nyomással tör fel a mélyből. Eredetileg 60 Celsius-fokos. A Sárrét gyöngye számos betegség és egészségká­rosodás (gerincoszlopi, mozgás- szervi, porcelváltozások, balese­ti utókezelések, egyebek) gyó­gyítására alkalmas. Az önkormányzat és a Hotel Gara évek óta a turizmus és a gyógyturizmus fejlesztéséért, fejlődéséért dolgozik. Az ide­genforgalom helyi fellendülé­séből pedig a jövőben várható­an a füzesgyarmatiak is profi­tálnak majd. Bő két éve gyógyvíz Füzesgyarmaton 1965-ben fúrták azt a termálkutat, amelyből 2003. november 4. óta már hivatalosan is gyógy­víz kerül a felszínre. A gyógy­hatású ásványvíztől a gyógy­vízig hosszú út vezetett. A gyógyvízminősítést Sárrét gyöngye elnevezéssel az ön- kormányzatnak két és fél éve sikerült megszereznie. A gyógyvízzé nyilvánításban a Hotel Gara nagy segítséget nyújtott a városnak, mivel a gyógyvízzé nyilvánítással kap­csolatos vizsgálatoknak, keze­léseknek helyet biztosított. Ötvennyolcán kémiáztak az országos döntőért Ötvennyolc általános iskolást sikerült mozgósítani szomba­ton három megyéből, hogy a négyfordulós levelező verseny után (melyen összesen százhú- szan vettek részt) személyesen is megmérettessék magukat a kémia tárgykörében. A békés­csabai Erzsébethelyi Általános Iskola által immár hatodjára si­keresen megrendezett esemé­nyen, a „Curie Kémiai Emlék- versenyen” a hetedikesek és a nyolcadikosok között is öt-öt di­áknak adatott meg a lehetőség, hogy bejusson az országos dön­tőbe, melyet májusban rendez­nek meg Szolnokon. A legjobb öt közé a megyéből a hetedikesek közül Vígh Edit (Szarvas), Kovács Orsolya (Bé­késcsaba), Véchnál Valentin (Békéscsaba) és Kurilla Boglár­ka (Békéscsaba) került, míg a nyolcadikosok versenyéből Sal- bot Balázs (Szarvas), Pelle Mira (Békéscsaba), Herczegfalvi Pi­roska (Mezőkovácsháza) és Ju­hász Máté (Békéscsaba) vég­zett a továbbjutók között. ■ (a) Aranysámli-díjat kaptunk a partnerség jegyében Aranysámli-díjat kapott lapunk, a Békés Megyei Hírlap. Az elis­merést az orosházi Táncsics Mi­hály Gimnázium és Szakközép- iskola alapította, hogy olyan partnereit jutalmazza, akik se­gítenek az intézmény jó hírne­vének öregbítésében. A díj oda­ítéléséről minden esztendőben az iskolaszék dönt, innen az „aranysámli” elnevezés. Gelegonya Sándor, a gimnázi­um iskolaszékének elnöke a szombati Aranysámli-bálon ad­ta át az elismeréseket. Arany­sámli-díjat kapott Varga Zoltán, a Békés megyei közgyűlés elnö­ke, aki korábban egy évtizeden át a gimnázium iskolaszékének elnöke volt. Bodrogi Béla, az Orosházi Férfi Kézilabda Sport­egyesület elnöke az utánpótlás­nevelésben végzett munkáért vehette át az elismerést. La­punknak a tavaly útjára indított „SÉTA” programért ítélték oda az Aranysámli-díjat, melyet Lipták Judit, a szerkesztőség munkatársa vett át a szombati rendezvényen. ■ (j) IfTTTifHI Francia vendégek megyénkben Egyhetes szakmai tapasz­talatcserére franciaorszá­gi vállalkozók érkeztek ma Békés megyébe a Dél- Alföld—Európai Unió Egyesület szervezésében. — Mi a látogatás célja, s a gazdasági élet mely területe­in dolgozó vállalkozók jöttek el megyénkbe? - kérdeztük DAViDOVics Lászlót, az egye­sület elnökét.- A cél a szakmai tapaszta­latcsere, valamint a további képzési és gazdasági progra­mok megbeszélése. A tizenhá­rom vállalkozó Békés megye partnermegyéjéből, Deux- Sevre-ből érkezett. Valameny- nyien a falusi és agrárturiz­mus, a mezőgazdasági ter­mékfeldolgozás és -értéke­sítés, illetve a programszerve­zés területén dolgoznak. — Mit tudnak a franciák ezen a terüle­ten tanulni tő­lünk? — Sok min­dent, hiszen a magyar mező- gazdaság köz­ismerten erős. A francia szak­emberek egyhetes tartózkodá­suk alatt ellátogatnak többek között a mezőhegyesi ménes­birtokra, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Is­kolába és találkoznak a megye vezetőivel is.- Eddig hányán utaztak az Önök szervezésében a fran­cia partnermegyébe? — Megalakulásunk, azaz 2004 óta 85 Békés megyei diák és 54 különböző szintű szak­ember szakmai tanulmányút- ját tettük lehetővé. Franciaor­szágból ez idő alatt 34 diák és 26 felnőtt szakember érkezett megyénkbe. bL. J. OLVASÓINK ÍRJAK Fenol: agresszív idegméreg 2005. december óán bejelentet­tem a Körös-vidéki Kömyezetvé delmi, Természetvédelmi és Víz­ügyi Felügyelőségnek, hogy a Telki-peresi-csatomában lévő víz színe piros. Ezután az újságban Nadabán János igazgató úr ki­emelte, hogy a fűtésre használt termálvíz csatornába engedése Magyarországon engedélyezett Azaz á cég semmiféle jogszabályt nem sért meg. Azt is mondta, hogy szó sincs mérgezésről, a víz színe - például - a fenoltól ilyen A fenol levegőbe kerülve és vízzel elegyedve egyaránt rendkí­vül agresszív idegméreg. A Jenői a víznél nehezebb, az iszapban összegyűlik és felhalmozódik. A csatornában élő élőlények, a csatornával kapcsolatban álló holtágak és a Hármas-Körös vermelőhelyei így károsodnak. Lehetséges, hogy a kienge­dett víz—szennyvíz fenolhatár­értékét tekintve egyes előírá­soknak megfelel, de az anyag jellegéből adódóan környezeté­re óriási veszélyt jelent ■ Zanócz István, Sarkad Az aljegyző Paluskáné Udvarhelyi Judit lett Eredményesen zárult az im­már második alkalommal ki­írt szarvasi aljegyzői pályá­zat. A képviselő-testület rendkívüli ülésén Paluskáné Udvarhelyi Juditot, Csaba- csüd jelenlegi jegyzőjét vá­lasztották meg Szarvas al­jegyzőjévé, aki új tisztségét március l-jétől tölti be. (j) Köröstarcsán a testület nem számol hitelfelvétellel A köröstarcsai képviselő-testü­let legutóbbi ülésén elfogadta az idei költségvetést A bevéte­li és a kiadási oldalon egy­aránt 491 millió 334 ezer 471 forint szerepel. Hitelfelvétellel nem számolnak; tervezik, hogy a büdzsé biztosítja az önkormányzati intézmények zavartalan működését, (h) Sikeres textiles ünnep értékek Két év múlva is megrendeznék Az értékőrzés és az ér­téktovábbítás jegyében találkoztak a hétvégén Békéscsabán a tizedik Országos Textiles Konfe­rencia résztvevői. Csiszér Áron- Olyan közösség tagjai talál­kozhattak most a megyeszék­helyen, akik ugyanazon célért dolgoznak, és felvállalják a né­pi textiles hagyományok to- vábbörökítését - vállalkozott a számvetésre Pál Miklósné szer­vező, s elmondta, hogy a három nap alatt mintegy négyezren fordultak meg a különböző ren­dezvényeken. — Háromszáz alkotó mutatta be itt a munkáját, de nem szabad megfeledkeznünk arról a további három-négyszáz résztvevőről sem, akik személyesen nem tet­ték tiszteletüket Nagy öröm volt látni, hogy előkerültek a régi sta- fírungok, a színvonalra pedig már csak azért sem lehetett pa­nasz, mert a kiállításra bekerülni - nemhogy díjat nyerni - is ko­moly szakmai sikernek számí­tott — jelentette ki Pál Miklósné. Elismerés illeti a szervező megyei népművészeti egyesület tagjait is, akik közül százhar­mincán vállalkoztak arra, hogy segítsék a rendezvényt, így már csak ezért sem álom, hogy két év múlva újra a Viharsarokban randevúzzanak a textilesek. Az „Egyházi textíliák” kiállításon a bemutatkozás is rangos szakmai sikernek számított. Bronz emléktábla az alapítónak Dr. Esztergály Szörény (1903-1978) szülész-nő­gyógyásznak, a szeghalmi szülőotthon alapítójának avattak emléktáblát pénte­ken este Szeghalmon, a Tildy utca 2. szám alatti épület fa­lán. Dr. Mikola István koráb­bi egészségügyi miniszter be­szédében méltatta dr. Esztergály Szörény érdemeit, aki kiválóan ellátta orvosi hi­vatását, s mellette igazi köz­életi személyisége is volt Szeghalomnak. A szülőott­hon önálló épületbe költözte­tését 1958-ban kezdeményez­te, s óhaja 1960-ban válhatott valóra. Az ünnepségen az Esztergály család tagjai is megjelentek. ■ (i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom