Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-10 / 59. szám
11 BÉKÉS MEGYÉI HÍRLAP-2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK GYÓGYÍTÁS Összetartással könnyebb II. életminőség Javulás korszerű terápiával allergiás nátha esetében Mindennapi gyakorisággal végzünk hallásjavító műtéteket a fül-orr-gégészeti osztályon operációs mikroszkóp alatt. Gyermekek esetében a beavatkozás altatásban történik. Az allergiás nátha (rhinitis allergica) népbetegség, a lakosság csaknem 20%-át érinti. Statisztikai felmérések szerint az allergiás náthában szenvedő betegek számának további növekedése várható. Elsősorban fiatal felnőtteket érint, de már gyermekkorban is kialakulhat. Az allergiás nátha az orr- és orr- melléküregek nyálkahártyájának idült, nem fertőzéses eredetű gyulladása. Gyakran társul allergiás asztmával és orrpoli- pózissal. A betegeket évtizedeken át elkíséri és kezelés nélkül, ill. helytelenül kezelve kifejezett életminőség-romlást okoz. Ezzel szemben a jól kezelt és gondozott rhinitis allergica nem gátolja a betegeket mindennapi tevékenységük során. A rhinitis allergicát inhalativ (belélegzett) allergének váltják ki a már érzékenyített betegen. Az allergének hatására az orrnyálkahártyában allergiás reakció zajlik le, amelynek során felszabaduló kémiai anyagok felelősek a betegség korai tüneteiért, mint. pl. tüsszögés, orrviszketés, vízszerű orrfolyás. Későbbiekben a gátolt orrlégzés, orrdugulás a vezető tünet. Fenti tünetek mellett könnye- zés és szemviszketés is felléphetnek. Kísérő tünetek lehetnek még az alvászavar, a fáradékonyság, a fejfájás, a koncentrálóképesség és a munka- képesség csökkenése. Az allergiás náthát gondos kóreló'zmény-rögzítéssel (panaszok dokumentálása) és az ennek alapján elvégzett bőrpróbával jól lehet diagnosztizálni. A diagnózis felállításában segítségünkre lehetnek - főként kisgyermekek esetében - a laboratóriumi vizsgálatok, melyek során az allergének ellen termelődött specifikus antitestek kimutatását végezzük el vérvételt követően. Fontos szerepet játszik az allergiás nátha diagnosztikájában a komplex fül-orr-gégészeti vizsgálat, mivel az allergiás rhinitishez hasonló tüneteket produkáló, súlyos betegségeket zárhatunk ki, mint pl. az orrpolipózist és az orrüregi daganatokat. Két típusát különböztetjük meg: a szezonális allergiás rhinitist (szénanátha) és a perennialis allergiás rhinitist (egész éven át tartó). A szezonális allergiás náthában a tünetek az évnek mindig ugyanazon időszakában jelentkeznek. Jól megállapítható a betegség kezdete és a pollenszezon végén a beteg tünetmentessé válik. Szezonális allergiás rhinitist kiváltó leggyakoribb allergének: fák (mogyoró, éger, nyír, fűz), pázsitfüvek és gyomok (parlagfű, feketeüröm) pollenjei. Az egész évben fennálló allergiás rhinitis tünetei megegyeznek a szezonális allergiás rhinitis tüneteivel, de az orrrdugulás sokkal kifejezettebb és uralja a kórképet. Az allergiás nátha kezelésében a legfontosabb az allergén kerülése, lehetőség van gyógyszeres terápiára - ez esetben tüneti kezelésről beszélhetünk csak -, és immunkezelésre is. Kiemelkedő szerepe van a betegoktatásnak; mint hatékony prevenciós eszköznek. Megismertetjük a betegeket betegségük lényegével, tudatosítjuk, hogy idült betegségről van szó, mely átmeneti spontán javulást mutathat, de nem gyógyul meg. Felhívjuk a figyelmüket az allergén kerülésre. Ez sokszor életmódbeli változtatásokat vonz maga után, pl. állati szőrre, tolira, hámsejtre allergiás beteg ne tartson tollas, szőrős állatot. Házi poratka-allergia esetén allergént át nem eresztő matracot, párnát, takarót használjon a beteg. Az ágyneműt egy-két hetente 60 Celsius-fo- kon mossa ki. Porszívózzon hetente többször, alaposan. Pollenszezonban lehetőleg zárt helyiségben tartózkodjon, tisztálkodjon gyakrabban — lehetőleg minden reggel mosson hajat —, ruháit ne a szabadban szárítsa, a szellőztetés 22 óra és reggel 4 óra közé essen. Nagy hangsúlyt kell fektetni a penészgombamentesítésre, csökkenteni kell a lakás levegőjének páratartalmát és az érintett helyeken használjon gombaölő szereket. Ismertetjük betegeinkkel az allergiaellenes gyógyszerek hatását, megtanítjuk nekik a helyi készítmények és készülékek helyes alkalmazását. Kiemeljük a rendszeres kontrollvizs- gálat fontosságát, mellyel megelőzhetjük a szövődmények kialakulását. Tüsszögéssel, orrviszketéssel, vizes orrfolyással járó allergiás rhinitis esetén korszerű antihisztamin-terápiát alkalmazhatunk, az orrnyálkahár- tya-duzzanat által okozott orrdugulás esetében viszont helyileg ható szteroidos orrsprayket. A teljes tünetmentesség és a jó életminőség biztosítása érdekében gyakran társszakmákkal szorosan együttműködve dolgozunk, pl. tüdőgyógyászokkal, szemészekkel és immunológusokkal. Allergiás náthában szenvedő betegeink kezelése és gondozása járóbeteg-rendeléseinken minden hétköznap délelőtt előjegyzési rendszer alapján zajlik. ■ dr. Csóka János szakorvos ■ Kosztolányi Eszter osztályvezető diplomás ápoló Allergia, szénanátha pollenektől, egyéb anyagoktól Állandó allergiás rhinitist ki- gek, magunk alkotóelemeinek váltó leggyakoribb allergenek atkák, hobbiállatok szőre (kutya, macska), penészgombák spórái. Ide soroljuk még a foglalkozási eredetű allergéneket is, pl. liszt, latex, kemikáliák, őrölt paprika stb. Tovább színesítheti a képet, hogy ugyanazon beteg szenvedhet szezonális és egész éven át tartó allergiás náthától is. Pollenek és bizonyos g)'ümölcsök, zöldsészerkezeti hasonlósága miatt a pollenre túlérzékeny emberek egy része szénanátha jellegű tüneteket produkál gyümölcs, illetve zöldségfogyasztás során. Néhány példa a fenti keresztallergiára: nyírfa - alma, körte, cseresznye, szilva, őszibarack, kiwi, mandula, burgonya, zeller. Parlagfű - banán, cukkini, uborka, dinnyék. Üröm — sárgarépa, napraforgó, méz. Szervi eltérések mellett funkciót is vizsgálnak A merev csöves algarat- és gégetükrözés szintén kiváló diagnosztikai lehetőséget nyújt. Mindkét módszer főként helyi érzéstelenítésben zajlik, így lehetőségünk van a gége mozgását is megfigyelni. Nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás beavatkozási lehetőséget is magában foglal az altatásban végzett mikroszkópos gégetükrözés (laryngo- microchirurgia - LMC). A beavatkozás során megállapítjuk a daganat pontos kiindulási helyét, méretét, környezetéhez való viszonyát, valamint pró- bakimetszést végzünk szövettani meghatározás céljából. Fenti vizsgálati módszerek mellett komputer vezérelt képalkotó eljárások (CT és MRI), valamint a nyaki ultrahang- vizsgálat is segítik munkánkat, melyekkel a daganat környezetéhez való viszonyát és az esetleges nyirokcsomóáttéteket meghatározhatjuk. Minden esetben a kimetszett daganatrész szövettani feldolgozása után döntünk a kezelés mikéntjéről. Korai stádiumban felfedezett és megfelelően kezelt gégerákos betegek ötéves túlélési aránya átlagosan 60% feletti. A gyógyulást meghatározó tényezők: a daganat gégén belüli elhelyezkedése, a daganat kiterjedése és a daganat áttétképző potenciája. Az utóbbi két téKorai stádiumban felfedezett és megfelelően kezelt gégerákos betegek ötéves túlélési aránya átlagosan 60% feletti. nyező esetében az időfaktor döntő jelentőségű. A gégerák vonatkozásában a jó gyógyeredmény a korai diagnózison alapszik, ugyanakkor a szűrés (primer prevenció) fontosságát sem szabad szem elől téveszteni, mely alatt a széles körű társadalmi felvilágosítást és az alapellátásban dolgozókkal való szorosabb együttműködés kiépítését értjük. A gégerák terápiája elsősorban sebészi, melyet a kis kiterjedésű daganatok esetében a sugárkezelés ki is válthat. Leggyakrabban viszont a kettő kombinációját kell alkalmaznunk. Válogatott esetekben a kemoterápia is szóba jöhet a sebészi ellátást megelőzően, vagy azt követően. Sajnálatos módon a rosszabb kórjóslatú gégerákok gyakorisági csúcsa áttolódott a fiatalabb korosztályra, melyet saját felméréseink is alátámasztanak. Tovább rontja a gyógyulási statisztikát az a tény, hogy a gégerák döntően előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra, mivel a tünetek jelentkezése és az első fül-orr-gégészeti szakvizsgálat között nagyon sok idő telik el. Sebészi ellátást igénylő gégerákos betegeinket a Szegedi Tudományegyetem fül-orr-gé- gészeti és fej-nyaksebészeti klinikájára irányítjuk, a sugárkezelést kórházunk onkoradiológiai osztálya végzi. Gégerákos betegeink gondozását a fenti két osztállyal szorosan együttműködve végezzük. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu A gégerák korai diagnózisa teljes mértékű gyógyulást jelenthet A felelőtlen dohányzás előidézője lehet a betegségnek. Olyan korban élünk, amelyet rohamos változások sokasága jellemez és ez alól az orvostudomány, a gyógyítómunka sem kivétel. Ugyanakkor a korszerű diagnosztikai és terápiás eljárások rengetegében sem szabad szem elől tévesztenünk az egyént, annak összes vonzatával együtt. Sokszor banális tünetek és panaszok mögött életet veszélyeztető kórképek bújnak meg, mint pl. a gégerák. A gégerák az ötödik leggyakoribb daganat felnőttkorban. A felnőttkori felső légutak rosszindulatú megbetegedései között a leggyakoribb és az összes rosszindulatú betegség 3%-át teszi ki. A rákos megbetegedés kialakulását az öröklött tényezők mellett a rizikó- faktorokkal terhelt életvitel döntően meghatározza. A rizikófaktorok közül kiemelkedik a dohányzás, melynek mértékével párhuzamosan emelkedik a gégerák aránya. A tömény alkohol és a kifejezetten fűszeres étkezés, valamint a rossz szájhigiénia szerepe is bizonyított. A fejnyak területéről kiinduló daganatok esetében kóroktani szerepet játszhatnak bizonyos vírusos megbetegedések is, mint pl. a HPV és az EBV infekció. A gégerák tünettana igen változatos, a daganat gégén belüli elhelyezkedésétől és annak nagyságától függ. Mivel a gége az emberi beszéd kialakításáért felelős szerv, a hangszalagokról kiinduló daganat fő tünete a rekedtség. Minden 3 hétnél tovább fennálló rekedtség fül-orr-gégésze- ti szakvizsgálatot tesz szükségessé. A hangszalagok feletti területről kiinduló daganatok jellemző tünetei a nyelési aka- dályozottság és a nyelési fájdalom, mely gyakran féloldali és fülbe sugárzik. A garati idegentest-érzet és a fájdalmatlan nyaki duzzanat (nyirokcsomó áttét) is első tünete lehet a gégeráknak. A felső légút legkisebb átmérőjű területe a hangszalagok alatti régió, ebből következik, hogy a — főként belégzéskor észlelt - kifejezett hangeffektussal társult légszomj az említett területről kiinduló daganat első jele. Extrém mértékű daganatnövekedés a légút elzáródásához vezethet. Ilyen esetben azonnali légcsőmetszést végzünk a fulladás megelőzése érdekében. Koszerű diagnosztikai műszerek A gégerák korszerű diagnoszti- kás laryngofiberoscopiát, mely káját jelentő vizsgáló eljárások a gyomortükrözésnél használt, mindegyike megtalálható ősz- de sokkal kisebb átmérőjű, így tályunkon. Ezek közül ki kell kíméletesebb vizsgálatot lehetőemelnünk a hajlékony szálopti- vé tevő eszközzel történik.
