Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

2006. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Közösségek és épületeik középpontban Minden korosztályra kiemelt figyelmet fordítanak Egy település vezetésé­nek minden korosztályra, minden közösségre egy­formán figyelnie kell — szögezte le Laurinyecz Pál, Kamut polgármeste­re. A község talán ezért is ajánlotta közösségi épületeit európai uniós hozományként. A település vezeté­sének a legfiatalab- baktól a legidőseb­bekig mindenkire figyelmet kell fordí­tania. A különböző közösségek fontos szerepet játszanak a község életében, ép­pen ezért működé­sükhöz megfelelő színteret kell bizto­sítani. A művelődé­si központ, a teleház és a fiatalok számá­ra kialakított külön ifjúsági épület pedig valóban megfelelő helyszín a szabad idő kellemes és hasznos eltöltéséhez. Kamuton számtalan civil szervezet és egyesület működik, amelyek megmozgatják a falu lakosságának közel kétharma­dát. A legnépszerűbb ezek közül a helyi néptáncegyüttes. Fellé­péseiken mindig zsúfolásig megtelik a kamuti művelődési központ nagyterme. Mint arról korábban már beszámoltunk, a község az immáron húsz eszten­deje működő, méltán népszerű A közösségi épületek, az ifjúsági ház, vagyis az ifitanya, valamint a teleház (itt internetezni is tehet) egyaránt kedvelt a fiatalok körében. csoportját ugyancsak hazánk európai uniós hozományába ajánlotta. A két évtizede alapí­tott együtteshez valamilyen szinten - rokonként, szomszéd­ként, barátként vagy ismerős­ként — kötődik a falu apraja- nagyja, igazi közösségformáló erőt jelentve ezzel a kamutiak számára. A szülők, a pedagógu­sok, a művelődési központ mun­katársai - szabad idejükben, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül — segítenek, hogy jól és olajozottan menjenek a dolgok. A kis csapat egyébként jelentős külföldi kapcsolatokkal is ren­delkezik: az elmúlt két évtized­ben Erdély és a Felvidék mellett eljutottak egyebek mellett Spa­nyolországba, Angliába és Len­gyelországba is. Laurinyecz Pál polgármester szerint ugyanakkor a falu vala­mennyi korosztálya fontos. A településen ennek megfelelően roppant sikeresen és eredmé­nyesen működik a kamuti nyugdíjasklub, mint ahogy a fi­atalok is megtalálják a számítá­sukat a külön számukra létre­hozott ifjúsági házban. Európa polgárai „Az unió nem csak az öregek vagy a fiatalok közössége. Mindannyian együtt lettünk Európa polgárai” — hangsú­lyozta Laurinyecz Pál. A nyug­díjasklub és a fiatalok közös­sége mellett persze több egye­sület és civil szervezet is megfe­lelő otthonra lelt Kamuion. A Női Szövetség, a Hunor Va­dásztársaság és a Horgász­egyesület egyaránt a művelődé­si központban tartja hangula­tos rendezvényeit. A szeretet és a béke szigete a nyugdíjasklub kapcsolat Egymás rendezvényein is A művelődési központban gyakran összejönnek egy kis beszélgetésre, kártyázásra a nyugdíjasok. A társaság sokat jelent a helyiek számára. „A szeretet és a béke tartja össze a kamuti nyugdíjasklu­bot” - vázolta hitvallásukat Raffay Györgyné, a szervezet vezetője. Mint elmondta, ösz- szejöveteleik nagyon sokat je­lentenek mindannyiuk számá­ra. A klub egyébként kiváló kapcsolatot ápol a szomszédos települések (Mezőberény, Bé­kés, Murony, Telekgerendás) nyugdíjasszervezeteivel. Min­den évben ellátogatnak egy­más rendezvényeire, emellett nagyon népszerűek a Kamuton megtartott közös szalonnasüté­sek is. A százhuszonhárom tagú klubot egy tizenegy tagú veze­tőség irányítja, amely szokásos éves közgyűlésén számol be a megelőző időszak legfontosabb eseményeiről és eredményeiről, valamint a közeljövő leglénye­gesebb terveiről és feladatairól. Raffay Györgyné külön kiemel­te Benkő János és Kis Gáborné szerepét a klub működésében. Az 1949-től önálló község kincse a kiváló termőföld Kamut Békéscsabától tizenöt kilométerre északnyugatra ta­lálható. Elnevezését a telepü­lés az egykor a területén élt Kamuthy-családról kaphatta. A család meghatározója volt az akkori vármegye életének. Érdekesség, hogy a helység harminc évig a vármegye köz­pontjaként is funkcionált, te­rületén gyakran tartottak vár­megyegyűléseket. A falu a középkorban több­ször, így a török hódoltság, vagy 1702-1707 között, a rá­cok támadása idején is elnép­telenedett. 1798-tól a Wenck- heim-család bárói ága birto­kolta a területet. Kamut - részben a kiterjedt tanyás térséggel - az i 1920-as évek után kezdett a mai helyén tö­mörebb tele­pülésként ki­alakulni. A te­lepülés 1949-ben önálló köz­ség lett. A népesség jelentős része tanyán élt. A belterüle­ten 1954-ben még csak hat­vankét lakóház volt. Az 1990- es évekre ez a szám négy- százötvenre emelkedett. A jellemző megélhetési forma a mezőgazdaság és az állatte­nyésztés. A térséget kiváló termőföldi adottságai (41 aranykoronás földek) emelik ki a megyében. lüiMIJB Hosszú távú barátságok a néptáncegyüttesben Földesné Püski Mária szülő­ként került kapcsolatba a kamuti néptáncegyüttessel. Mint megfogalmazta, a csa­paton belül olyan barátsá­gok alakultak ki, amelyek hosszú távon kitartanak. Az 1986 óta működő egyesület tagjai közül sokaknak már gyermekeik vannak, más te­lepüléseken élnek, mégis tartják a kapcsolatot, össze­járnak, s ez mindenképp po­zitív példa. Szolgálati lakásból lett a fiatalok központja Az ifitanya néhány évtizede még felvonulási épületként funkcionált, azaz a mesterem­berek számára szolgált ebéd­lőként és egyfajta pihenőhe­lyiségként. Később a szolgála­ti lakás szerepét töltötte be a községben, majd a közelmúlt­ban vehették a helyi fiatalok birtokukba az ingatlant. Közösségformáló utazás a lengyel falucskába A Kamuti Gyermekekért Alapítvány immáron harma­dik alkalommal szervezett sítúrát Lengyelországba. A lehetőség népszerűségét jól mutatja, hogy az idén két turnusban összesen nyolcva- nan látogattak el a Zakopa­nétól mintegy harminc kilo­méterre található Pyzowka nevű falucskába. S azt per­sze mondani sem kell, hogy egy-egy ilyen utazásnak szintén milyen erős közös­ségformáló ereje lehet. „Ifjúsági tanyának” is nevezik a helybeliek Az idősebbek mellett a fia­talok is na­gyon fonto­sak Kamut életében - mondta laurinyecz pál polgármes­ter. A tizenéves korosztály számára ezért külön kis épületet (ifjúsági ház, de if­júsági tanyának is nevezik) alakítottak ki a településen, amelyet teljes joggal vehet­tek birtokba és használhat­nak. Laurinyecz Pál egyéb­ként saját költségén vásárolt egy televíziót az épületbe, míg a kábeltelevízió beköté­sét az önkormányzat finan­szírozta. A fiatalok egyéb­ként szép számmal igénybe is veszik a ház által nyújtott lehetőségeket. Az oldalt szerkesztette: Papp Gábor. Fotó: Lehoczky Péter. I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom