Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-21 / 44. szám
2006. FEBRUÁR 21, KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA A lelkészből országelnök tildyAz első országgyűlési képviselői győzelmét óvásnak köszönheti Tildy Zoltán köztársasági elnök a harmincas években református lelkésze volt Szeghalomnak. így érthető, hogy Tildy Zoltán életpályáját és a hozzá kötődő Kossuth Érdemrendet európai uniós hozományként ajánlotta a város. hoz mint basa, váry. jutott, ellenláTemesTildy már-már beletörődött a vereségbe, mikor Móricz Zsigmond bá- torítására mégis panasz- szal éltek a választási csalás miatt. Ő nyert, Az 1889-ben, Losoncon született Tildy Zoltánt 1932-ben Szeghalmon választották meg református lelkésznek, majd 1933-ban iktatták be hivatalába. Már abban az esztendőben megkezdte a Kisgazda- párt szervezését. Tildynek hatalmas segítsége volt a Református Péter András Reál- gimnázium fiatal tanári kara, akik lendületet, új szemléletmódot és eszmeiséget hoztak erre az alföldi, kisvárosias településre. Tildy Zoltán az 1935-ös országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indult. Mindenki biztos volt a választási győzelemben, de a választás napján a kisgazda szavazók előtt csak késő délután nyíltak meg a szavazóhelyiségek, így Tildy mindössze har- Az elnöki Kossuth Érdemrend szalagja madannyi szavazat- színű, míg a többi zöld színnel készült fehér Tildyt 1932-ben választották református lelkésznek Szeghalmon. Örökre megkapták Ifjabb Tildy Zoltán 1990-ben levélben közölte a Sárréti Múzeum igazgatójával, hogy az apja születésének centenáriumára Szeghalmon kiállított dokumentumokat és tárgyakat a Sárréti Múzeumnak adományozza, mint atyja emlékének méltó ápolójának. Ma a Kossuth Érdemrend a múzeum állandó kiállításán látható. s 1936-tól a parlamentben képviselte a szegényparasztság és a kisbirtokosság érdekeit. A német megszállás idején illegalitásban volt Budapesten, ezért nem vehetett részt 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakításában, A következő évben azonban a választásokon a Független Kisgazdapárt hatalmas fölénnyel utasította maga mögé a többi pártot, így a koalíciós kormány megalakulásában döntő szerepet kapott. 1946. február l-jén, mint a Kisgazdapárt elnökét, a demokratikus Magyarország elnökévé választották. Ezt a méltóságot 1948 augusztusáig töltötte be. Tildy elnöki tisztségének idejére esett a 1848/49-es szabadságharc centenáriuma. Ennek alkalmából alapították egyébként a Kossuth Érdemrendet is. Tildy érdemrendjének érdekessége, hogy ameddig „társai” zöld vállszalagot kaptak, addig az elnöki érdemrend szalagja fehér színű volt. Az érdemrendet a‘ család őrizte 1989-ig, amikor Szeghalom szobor állítását határozta el Tildy születésének századik évfordulójára. A Sárréti Múzeum ebből az alkalomból Tildy Zoltán és a Kisgazda- párt emlékére kiállítással is készült. Erre a kiállításra az elnöki munkásság emlékei között ifjabb Tildy Zoltán átadta az érdemrendet is. Padlásról előkerült kincs kétnyelvű A múzeumban őrzik a táblát Kétnyelvű falutábláját is európai hozományként ajánlotta Szaghalom városa. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban állíthatták fél Szeghalom határában az ónból öntött falutáblát, amely német és magyar nyelven a következőt tudatta az arra járókkal: Békés-Csanáder Comitat, Dorf, Szeghalmer Stuhlbezirk, Békés-Csanád megye, Szeghalom falu, Szeghalmi Járás. Azaz, hogy Békés-Csanád megyében, Szeghalom faluban járnak, a Szeghalmi járás székhelyén. Miután egykor a falutáblát lecserélték, a községháza padlására került, és a feledés homályába merült. Egészen 1969-ig, mikor a községi tanács átköltözött a mai földhivatal épületébe. A település akkori elöljáróságának köszönhetően a tábla a már szervezés alatt álló helytörténeti gyűjteményben kapott elhelyezést. A falutábla azóta is a város kevés számú történeti értékkel bíró tárgyainak egyike. Ma a táblát más régi emlékekkel együtt bárki megtekintheti a Sárréti Múzeum állandó várostörténeti kiállításán, a Szeghalom, Tildy Zoltán utca 14. szám alatt. lléké* AymU.it 1 *• A kétnyelvű falutábla nemcsak a helységet, a megyét is jelezte. Szeghalomról dióhéjban Szeghalom neve az írásos dokumentumokban először 1067- ben, Század monostorának alapító levelében tűnik fel. A középkorban főesperességi székhely. A török háborúk során többször elpusztult, lakói véglegesen 1711-ben telepedtek meg újra. Református lakossága mai templomát 1780 és 1794 között építette fel. Nagy változásokat hozott életében a XIX. század. Előbb a folyószabályozásokkal a gazdálkodás szerkezete változott meg, majd 1891-ben megjelent a vasút. Az 1960-as évektől egyre inkább a várossá válás célja vezette a község vezetését. Városi rangra 1984-ben emelkedett, mint középfokú központ. Emlék a templomkertben szobor A századik születésnapjára Szeghalom város vezetése 1989-ben úgy határozott, hogy méltó emléket állít az akkor száz éve született Tildy Zoltánnak. A Sárréti Múzeum Baráti Kör lakossági gyűjtést kezdeményezett, valamint felvette a kapcsolatot Rajki László szentendrei szobrászművésszel a szobor tervének és modelljének elkészítése céljából. A szobor környezetének és talapzatának terveit Előd Ákos fiatal építész dolgozta ki. A szobrot a református templom kertjében állították fel, ahol valamikor Tildy Zoltán is sokat tartózkodott. A szobrot 1989. november 18-án leplezték le. Avatóbeszédet mondott Straub F. Brúnó akadémikus és Vörös Vince, hajdani kisgazdapárti országgyűlési képviselő, Tildy egykori P politikustársa. HIESAV Tildy Zoltán államfőként gyakran jött Szeghalomra A térségközponti szerep tárgyi megnyilvánulása MACSÁRI JÓZSEF polgár- mester:- Tildy, a kiváló szónok népszerű volt Szeghalmon. Államfőként gyakran látogatott ide. Szeghalom egyik legszebb utcája az ő nevét viseli. Úgy gondolom, méltóképpen őrizzük Tildy Zoltán emlékét. Hatvan éve választották köztársasági elnöknek Tildy Zoltánt 60 esztendővel ezelőtt választották meg Magyarország köztársasági elnökének. A hat évtizedes jubileumra a Sárrét fővárosa ebben az évben méltóképpen kíván megemlékezni. nagy László András, a Sárréti Múzeum igazgatója:-A kétnyelvű ón helységnévtábla az első jellegzetes tárgyiasult megfogalmazása Szeghalom térségben betöltött központi szerepének. A kétnyelvű táblát, a vidék egyik legjelentősebb változásokkal teli korszakának kezdetén állították fel az akkori község határában. Bár nem tudom, az országban hány helyen maradhatott meg hasonló módon, de véleményem szerint a szeghalmi Bach-korszakbeli falutábla a kevesek közül az egyik lehet, amely a ma embere számára is megmaradt. Az oldalt szerkesztette: Magyari Barna. HIRDETÉS A PRÓBÁN ÓRIÁS! Ingyenes apróhirdetések BÉKÉS MEGYE HIRDETÉSI LAPJA IV. évfolyam 8. szám, 2006. február 22. Megjelenik minden szerdán www.tempo.hu
