Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-15 / 39. szám

2006. FEBRUAR 15., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE ÍHOZOMANYA Evangélikus nagytemplom hozomány Az építési költségek meghaladták a félmillió forintot A XVIII. század végére a kedvező demográfiai ha­tások — bőséges gyer­mekáldás, betelepülések — következtében a békés­csabai evangélikus gyüle­kezet lélekszáma megha­ladta a tízezer főt. A 620 férőhellyel rendelkező, korábban épített kistemplom ekkorra már kicsinek bizo­nyult, nem tudta befogadni a hí­vőket. Ezért a város lutherá­nus hitéletének vezetői me­rész lépésre Tg szánták el ma­gukat. Bátor vállalkozás volt, hogy mindössze csak a saját anyagi erejük­re és a hívők adományaira támaszkodva döntöttek egy minden eddi­ginél nagyobb templom fel­építése mel­lett. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin And­— rás lelkészek vezetésével kez­dődtek meg a beruházás mun­kálatai. A „protestantizmus al­földi várának” alapkövét 1807- ben tették le, és 17 év megfeszí­tett munkát követően, 1824-ben szentelték fel a békéscsabai nagytemplomot. Az épület 76 méteres tornyával, 52 méteres hosszúságával, 3500 ülőhelyé­vel a történelmi és a mai Ma­gyarország, sőt egész Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evan­gélikus temploma. Költségei­nek végelszámolásánál a ki- I adások összege 500 ezer 1824- es forint. A nagy­templom a nagyon ritka empire építé­szeti stílus­ban született. Az empire stí­lus nagyon sokban ha­Az oltártól balra található, stili­zált, kehely for­májú kereszte­lőmedence tordas-piszkei tömött mészkő­ből készült. 11 A békéscsabai evangélikus nagytemplom tornyát népi kezdeményezés hatására díszítették egy nem szokványos motívummal, a buzogánnyal. sonlít a copf stílusra, de kicsit több benne a klasszicizmusra utaló részlet, és formáit a na­gyobb monotonitás, egyhan­gúság jellemzi. Nemcsak a megyeszék­helyre látogató belföldi turis­ták, hanem a messzi földről érkezett utazók is meghatá­rozó élménynyel gazdagod­hatnak, ha felkeresik az evangélikus nagytemplomot. Az impozáns méretű, egysze­rűségében is lenyűgöző épü­let méltán nevezhető Békés­csaba legértékesebb európai hozományának. Szigorú ülésrendben A korabeli időkben a lutherá­nus elöljáróság által ponto­san meghatározott ülésrend szerint kellett helyet foglalnia a gyülekezetnek. A földszin­ten az időskorúak ültek, az oltárral szembenézve jobbról a férfiak, balról a nők. Az ol­tár körül és a közlekedőkben álltak a leányok népviselet­ben. Az első karzaton, a ren­des padokban a középkorú­ak, a másodikon pedig a legé­nyek helyezkedtek el a kevés­bé kényelmes lócákon. Szabad ég alatt folytak az első istentiszteletek kistemplom Még mindig szól az ige A középkori Békéscsaba a török- dúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után, 1718-ban a Felvidékről szlovák nyelvű evan­gélikusok érkeztek erre a vidékre a vallásszabadság és a jobb meg­élhetés reményében. Az első ige­hirdetéseik a szabad ég alatt foly­tak, majd később rozséból font, sárral tapasztott, úgynevezett pa- ticsfalú házat építettek Istennek. 1745-ben, id. Tessedik Sámuel lel­kész erőfeszítéseinek hála, sok nehézség közepette, fél esztendő alatt épült fel a Tiszántúl törökdú- lás utáni első szilárd anyagú (tég­la) temploma a mai megyeszékhe­lyen. A kistemplom ősének szá­mító épületet 1773-ban oldalha­jókkal, 1783-ban pedig toronnyal bővítették. így nyerte el most is látható formáját Az épület a nagy­templom működésének megkez­dése után sem veszítette el koráb­bi jelentőségét hiszen jelenleg is tartanak benne istentiszteleteket. Egyaránt gondolnak az idősekre és a fiatalokra tagok Az egyik legtöbb hazánkban A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség az egyik legna­gyobb számú gyülekezet az or­szágban. Becsült adatok alapján a magukat evengélikusnak val­lók és lutheránus gyökerekkel rendelkezők körülbelül 19 ez­ren vannak. Az egyházközségi tagok lélekszáma 7 ezer körüli, míg a választói névjegyzékben 1400 nevet találhatunk. Az egyház az idősek számára szeretetotthont míg a fiatalok ré­szére középiskolát működtet. A Békéscsabai Evangélikus Gimná­zium, Művészeti Szakközépisko­la és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben közel 500 diák, 60 pedagógus és családtagjaik van­nak a gyülekezet látóterében. Vasárnaponként Békéscsabán három helyszínen - kistemplom, nagytemplom, erzsébethelyi templom — két szlovák és három magyar nyelvű istentiszteletet hallgathatnak az érdeklődők. Csaba a XIX. században népesség Európa legnagyobb faluja 1773-1847 kö­zött intenzív né­pességnövekedé­si folyamat ment végbe Csabán. A település lakossá­ga megháromszoro­zódott, a falu lélekszáma 22 ezerre nőtt. Okkal nevezték te­hát abban az időben „Nagy Csabának” vagy „Európa leg­nagyobb falujának”. Az 1787­es év jelentős esemény volt a település életében, hiszen Csa­ba a megye postaállomásai­nak sorába emelkedett. Egy 1844-es országgyűlési törvény nyomán pedig a főbb országos utak metszéspontjába került. További fellendülést okozott a jelenlegi megyeszékhely gaz­daságában, hogy 1841-től vá­sárok tartását is engedélyezték területén. A békéscsabai evangélikus gyülekezet lelkészeinek névsora Konik (Konicsek) Tamás 1718 Koren Pál esperes 1892-1921 Suhajda János 1718-1726 Csepregi György 1900-1918 Szalay János 1725-1728 Knyihár Károly 1904-1934 Burian Sámuel 1728-1744 Szeberényi Gusztáv 1918-1941 Tessedik Sámuel id. 1744-1749 Linder László 1920-1960 Vandlik Márton 1749-1753 Jakabfi György 1922-1939 Gyurcsek (Georgiades) János 1753-1780 Francisci (Francziszty) Mihály Drozdik Sámuel 1780-1785 1934-1946 Gyurcsek András 1780-1798, Rohály Mihály 1939-1951,1957-1959 ekkortól már két lelkésze van a gyülekezetnek Dedinszky Gyula 1942-1972 Draskóczi Milecz Mihály 1785-1815 Mekis Ádám 1942-1980 Uhrin András 1799-1841 Kiss György 1948-1974 Boszi Mihály 1815-1818 Deme Károly 1961-1972 HaanJános 1815-1855 Táborszky László 1972-2000 Broszman Dániel 1841-1853 Kutyej Pál 1973­dr. Szeberényi Gusztáv Adolf 1853-1890 Povázsay Mihály 1975-1985 Haan Lajos 1855-1891 Kovács Pál 1980-1994 Linder Károly 1871-1920 Aradi András Péter 1986­harmadik lelkészi poszt, erzsébethelyi gyülekezet Németh Mihály 2000­dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes Kutyej Pál Gábor 2000­1890-1941 Kondor Péter 2001­»1 PRHÉ < AZ OLTÁRRÓL. Az impozáns ol­tó rszószéket Dunaiszky Lő­rinc akadémiai szobrász készí­tette. Korábban az oltárt egy olajfestmény is díszítette, de az alkotást hat év­vel ezelőtt eltu­lajdonították. Az oldalt szerkesztette: Molnár Pál Márton. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom