Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-15 / 39. szám
2006. FEBRUAR 15., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE ÍHOZOMANYA Evangélikus nagytemplom hozomány Az építési költségek meghaladták a félmillió forintot A XVIII. század végére a kedvező demográfiai hatások — bőséges gyermekáldás, betelepülések — következtében a békéscsabai evangélikus gyülekezet lélekszáma meghaladta a tízezer főt. A 620 férőhellyel rendelkező, korábban épített kistemplom ekkorra már kicsinek bizonyult, nem tudta befogadni a hívőket. Ezért a város lutheránus hitéletének vezetői merész lépésre Tg szánták el magukat. Bátor vállalkozás volt, hogy mindössze csak a saját anyagi erejükre és a hívők adományaira támaszkodva döntöttek egy minden eddiginél nagyobb templom felépítése mellett. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin And— rás lelkészek vezetésével kezdődtek meg a beruházás munkálatai. A „protestantizmus alföldi várának” alapkövét 1807- ben tették le, és 17 év megfeszített munkát követően, 1824-ben szentelték fel a békéscsabai nagytemplomot. Az épület 76 méteres tornyával, 52 méteres hosszúságával, 3500 ülőhelyével a történelmi és a mai Magyarország, sőt egész Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Költségeinek végelszámolásánál a ki- I adások összege 500 ezer 1824- es forint. A nagytemplom a nagyon ritka empire építészeti stílusban született. Az empire stílus nagyon sokban haAz oltártól balra található, stilizált, kehely formájú keresztelőmedence tordas-piszkei tömött mészkőből készült. 11 A békéscsabai evangélikus nagytemplom tornyát népi kezdeményezés hatására díszítették egy nem szokványos motívummal, a buzogánnyal. sonlít a copf stílusra, de kicsit több benne a klasszicizmusra utaló részlet, és formáit a nagyobb monotonitás, egyhangúság jellemzi. Nemcsak a megyeszékhelyre látogató belföldi turisták, hanem a messzi földről érkezett utazók is meghatározó élménynyel gazdagodhatnak, ha felkeresik az evangélikus nagytemplomot. Az impozáns méretű, egyszerűségében is lenyűgöző épület méltán nevezhető Békéscsaba legértékesebb európai hozományának. Szigorú ülésrendben A korabeli időkben a lutheránus elöljáróság által pontosan meghatározott ülésrend szerint kellett helyet foglalnia a gyülekezetnek. A földszinten az időskorúak ültek, az oltárral szembenézve jobbról a férfiak, balról a nők. Az oltár körül és a közlekedőkben álltak a leányok népviseletben. Az első karzaton, a rendes padokban a középkorúak, a másodikon pedig a legények helyezkedtek el a kevésbé kényelmes lócákon. Szabad ég alatt folytak az első istentiszteletek kistemplom Még mindig szól az ige A középkori Békéscsaba a török- dúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után, 1718-ban a Felvidékről szlovák nyelvű evangélikusok érkeztek erre a vidékre a vallásszabadság és a jobb megélhetés reményében. Az első igehirdetéseik a szabad ég alatt folytak, majd később rozséból font, sárral tapasztott, úgynevezett pa- ticsfalú házat építettek Istennek. 1745-ben, id. Tessedik Sámuel lelkész erőfeszítéseinek hála, sok nehézség közepette, fél esztendő alatt épült fel a Tiszántúl törökdú- lás utáni első szilárd anyagú (tégla) temploma a mai megyeszékhelyen. A kistemplom ősének számító épületet 1773-ban oldalhajókkal, 1783-ban pedig toronnyal bővítették. így nyerte el most is látható formáját Az épület a nagytemplom működésének megkezdése után sem veszítette el korábbi jelentőségét hiszen jelenleg is tartanak benne istentiszteleteket. Egyaránt gondolnak az idősekre és a fiatalokra tagok Az egyik legtöbb hazánkban A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség az egyik legnagyobb számú gyülekezet az országban. Becsült adatok alapján a magukat evengélikusnak vallók és lutheránus gyökerekkel rendelkezők körülbelül 19 ezren vannak. Az egyházközségi tagok lélekszáma 7 ezer körüli, míg a választói névjegyzékben 1400 nevet találhatunk. Az egyház az idősek számára szeretetotthont míg a fiatalok részére középiskolát működtet. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben közel 500 diák, 60 pedagógus és családtagjaik vannak a gyülekezet látóterében. Vasárnaponként Békéscsabán három helyszínen - kistemplom, nagytemplom, erzsébethelyi templom — két szlovák és három magyar nyelvű istentiszteletet hallgathatnak az érdeklődők. Csaba a XIX. században népesség Európa legnagyobb faluja 1773-1847 között intenzív népességnövekedési folyamat ment végbe Csabán. A település lakossága megháromszorozódott, a falu lélekszáma 22 ezerre nőtt. Okkal nevezték tehát abban az időben „Nagy Csabának” vagy „Európa legnagyobb falujának”. Az 1787es év jelentős esemény volt a település életében, hiszen Csaba a megye postaállomásainak sorába emelkedett. Egy 1844-es országgyűlési törvény nyomán pedig a főbb országos utak metszéspontjába került. További fellendülést okozott a jelenlegi megyeszékhely gazdaságában, hogy 1841-től vásárok tartását is engedélyezték területén. A békéscsabai evangélikus gyülekezet lelkészeinek névsora Konik (Konicsek) Tamás 1718 Koren Pál esperes 1892-1921 Suhajda János 1718-1726 Csepregi György 1900-1918 Szalay János 1725-1728 Knyihár Károly 1904-1934 Burian Sámuel 1728-1744 Szeberényi Gusztáv 1918-1941 Tessedik Sámuel id. 1744-1749 Linder László 1920-1960 Vandlik Márton 1749-1753 Jakabfi György 1922-1939 Gyurcsek (Georgiades) János 1753-1780 Francisci (Francziszty) Mihály Drozdik Sámuel 1780-1785 1934-1946 Gyurcsek András 1780-1798, Rohály Mihály 1939-1951,1957-1959 ekkortól már két lelkésze van a gyülekezetnek Dedinszky Gyula 1942-1972 Draskóczi Milecz Mihály 1785-1815 Mekis Ádám 1942-1980 Uhrin András 1799-1841 Kiss György 1948-1974 Boszi Mihály 1815-1818 Deme Károly 1961-1972 HaanJános 1815-1855 Táborszky László 1972-2000 Broszman Dániel 1841-1853 Kutyej Pál 1973dr. Szeberényi Gusztáv Adolf 1853-1890 Povázsay Mihály 1975-1985 Haan Lajos 1855-1891 Kovács Pál 1980-1994 Linder Károly 1871-1920 Aradi András Péter 1986harmadik lelkészi poszt, erzsébethelyi gyülekezet Németh Mihály 2000dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes Kutyej Pál Gábor 20001890-1941 Kondor Péter 2001»1 PRHÉ < AZ OLTÁRRÓL. Az impozáns oltó rszószéket Dunaiszky Lőrinc akadémiai szobrász készítette. Korábban az oltárt egy olajfestmény is díszítette, de az alkotást hat évvel ezelőtt eltulajdonították. Az oldalt szerkesztette: Molnár Pál Márton. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter.