Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-01 / 27. szám

2006. FEBRUÁR 1., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP AKTUÁLIS 5 értékelés A fejlődést gátolja a 44-es főút fejlesztésének elmaradása - Kiket terhel a felelősség? NÉGY ESZTENDŐ MÉRLEGEN: SZÁMVETÉS A MEGYEI PÁRTPOLITIKUSOK SZEMSZÖGÉBŐL Az idei országgyűlési választások napjának kihirdetése után számvetésre és kitekintésre kértük a parlamenti pártok megyei elnökeit. Kétrészes sorozatunkban először a politikusok értékelésének ad teret lapunk. A megyei pártelnökök ezúttal azonos kérdésekre, egyforma terjedelemben fejtik ki a véleményüket, amelyeket a pártok nevének abc-sorrendjében közlünk. A POLITIKUSOK: ■ Domokos László (Fidesz-Magyar Polgári Párt), ■ dr. Erdmann Gyula (Magyar Demokrata Fórum), ■ Veress József (Magyar Szocialista Párt), ■ dr. Nagy Béla (Szabad Demokraták Szövetsége). A KÉRDÉSEINK: 1. A választási időszak végén hogyan értékeli Békés megye helyzetét, mely területeken sikerült előre lépni, mit vezetne fel az adósságok listájára? 2. A megye elmaradottságában milyen arányban felelős az országos politika és mi írható a helyi döntéshozók számlájára? 3. Mi gátolta legfőképp a fejlődést, illetve a nagyobb léptékű előrébb jutást az elmúlt négy évben? Domokos László: Gyárak, üzemek zártak be, nőtt a munkanélküliség 1. - Békés megye bajban van. Ez­zel most már tisztában vannak a döntéshozók, a kormányzó pár-' tok is. A legnagyobb az adóssá­guk az MSZP és az SZDSZ képvi­selőinek. Mégpedig azért, mert ígéretük ellenére nem készült el az M44es gyorsforgalmúvá fej­lesztése. A mezőgazdaságból élők - a családi vállalkozástól a nagyüzemekig, nagyságtól füg­getlenül — óriási veszteségeket szenvedtek el. A gyárak, üzemek bezárása a munkanélküliséget növelte. Mára elmondhatjuk, több munkanélküli van Békés megyében, mint négy évvel ez­előtt, és ez több ezer családot érint rosszul. ja nehéz feladat elé. Békés megye a jövő fejlesztéseit tartalmazó tér­képeken csak egy fehér folt, ame­lyet a kormány még reklámoz is. 2. - Az önkormányzat­ok nehezebb helyzet­ben vannak, mint négy évvel ezelőtt Az eddig vállalt fel­adataikat önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni. A megszorítá­sok miatt csökken az oktatási és az időskorúak elhelyezését szol­gáló intézmények, a civil szerve­zetek támogatása, és ez visszalépést jelent a szolgáltatásaik­ban. A családtá­mogatási rend­szer átalakítá­sa az önkor­mányzato­kat állít­■ ..Mára el­mondhatjuk, több munka- nélküli van Bé­kés megyében, mint négy év­vel ezelőtt.” 3. - Mind a múlt, mind a jövő szempontjából az MSZP megosztottsá­ga okozza a legnagyobb problémát. A 2004- 2006-os időszakra vo­natkozóan kiemelt, nagy fejlesztések nél­kül maradt Békés megye. Az egyes vállalkozások, önkormány­zatok csak pályázatok útján jutot­tak többletfejlesztésekhez. A 2005. évi trükkös költségvetés azt eredményezte, hogy a mezőgaz­daságból élők részére egy évnyi támogatást nem fizetett ki a kor­mány, még a pályázatok nyerte­sei, az áfa-visszaigénylők is mini­mum féléves kifizetési csúszással számolhattak. így támogatás he­lyett hitelezték az állam működé­sét A Körös-völgyi fejlesztési ter­vet az MSZP—SZDSZ képviselői­nek többsége sem a kormányban, sem a parlamentben nem támo­gatta, és ez már nem csak a múlt­ra, a jövőre is rányomja a bélye­gét, amennyiben 2006-ban nem történik változás. Veress József: Nagy adósság az érdemi párbeszéd, a konszenzus hiánya 1. — Békés megyében jelenleg is tart a belvíz elhárítását cél­zó megyei program; hamaro­san elkészül a békéscsabai re­pülőtér kifutópályá­ja. Dolgoznak a 44- es út Tiszakürt- Kondoros közötti szakaszának terve­zésén, megkezdődik a körösnagyharsányi határátkelőhöz veze­tő út kiépítése. Meg­újul a békéscsabai, illetve az orosházi kórház és a szeghal­mi rendelőintézet. Elkészült a Dél-békési Oktatási Centrum, elkezdődött a Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítá­sa, a gyomaendrődi óvoda bő­vítése, új óvoda épül Körös- tárcsán. „Adósságunk:” a kor­mány döntése ellenére még nem kezdődött el a 44-es út második, Kondoros-Békéscsa- ba közti szakaszának tervezé­se. 2. - Békés megye számára az országos politika és a helyi döntéshozók munkája a ko­rábbiakat jelentősen meghala­dó nagyságú fejlesztéseket tett lehetővé. A kormány a jöve­■ „Békés megye minden ko­rábbinál több, 65 mil­liárd forint­nyi pályázati pénzt nyert.” delmi egyenlőtlenségek csök­kentésével próbálta orvosolni a társadalmi igazságtalansá­gokat, majd a szakképzés, fog­lalkoztatás, mezőgaz­daság terén a problé­mák kiváltó okainak csökkentésére tett lé­péseket. A polgár- mesterek 2002 után sok településen sike­res fejlesztéseket in­dítottak el, erősödik a kistérségi együttműködés is. Ezekre az eredményekre ala­pozva készül a megyei köz­gyűlés Körös Komplex Prog­ramja, amely Békés megye egészének átfogó fejlesztését alapozza meg. Ezért fontos, hogy a megkezdett munkát a következő négy évben folytat­hassuk. 3. - Nagy adós­ság (országos és helyi szinten is) az érdemi pár­beszéd, a kon­szenzuskeresés hiánya. Szembe­ötlő, hogy a megalapozott szakmai alter­natívák mentén zajló közéleti viták helyett a személyeskedő politikai „veszekedés” jut túl­súlyba. Az érdemi együttmű­ködést megalapozó széles kö­rű és tárgyszerű párbeszéd gyengesége, sokszor hiánya akadályozza főképpen a lehe­tőségek eredményesebb ki­használását, megyénk gyor­sabb fejlődését! Dr. Erdmann Gyula: Az ország legjobb földjein nélkülöznek az emberek 1. - A pozitívumok: a Széche- nyi-terves beruházások, a Gyula-Békéscsaba közötti au­tóút és a békéscsabai elkerülő út első szakaszának befejezése, a repülőtéri beruházás elindítá­sa. Negatívumok: A beígért 800 kilométer autópálya töredéke épült meg, a Medgyessy Péter által megígért Békéscsaba- Kecskemét autópályából sem­mi sem lett. Nem látjuk a sok új munkahelyet, annál inkább a leépítéseket és az emberek ag­godalmait. Az államháztartási hiány elérte a válságszintet. Az egészségügyi és ön- kormányzati reform sem került sorra. A közoktatásügy irányí­tása minden idők leg­alacsonyabb szintjét produkálja, alkot­mánysértő törvények sora született. „Megyénk az állami elvo­nás szenvedő alanya, itt volna az ideje az állami kár­pótlásnak.” kát kapnak. A helyi döntésho­zók számláját terheli a közok­tatásban és főként a szakkép­zésben szükséges struktúra­korrekció halasztása és több helyen az ön- kormányzati vagyon elégtelen hasznosí­tása. 2. — Nyolcvan százalékban a kormányzati politika a felelős. Nyolc éve nincs kellő forrá­sokkal alátámasztott vidékfej­lesztés. Átgondolt, hatékony felzárkóztatási politika sincs. Az infrastrukturális fejleszté­sek elmaradnak a valós igé­nyek teljesítésétől. Megyénk legalább hetven éve az ál­lami elvonás szenvedő x alanya, itt volna az ide­je a „kormányzati kárpótlásnak”. Az önkormányzatok növekvő feladata­ikhoz relatíve, de mostanság abszo­lút értékben is csökkenő forráso­3. - Mindenekelőtt a 44-es út autópályá­vá, de legalább autó- úttá fejlesztésének elmaradá­sa, azaz a kormányzati szó­szegés. Gátló tényező a Budapest-Lökösháza vasút­vonal erőteljes és gyorsabb ütemű modernizációjának el­maradása. Lassan bénítóvá válik az alacsonyabb rendű utak egyre romló állapota. Bé­kést is közelről és súlyosan érinti közoktatásügyünk defi­citessége: csökkennek a forrá­sok, nincs komoly szakképzé­si koncepció és reform, mi­közben a források egy része korrupciós csatornákon áramlik el (subnet). Békésben sem értik, hogy Magyar Bá-' lint még mindig miniszter le­het. Gát a koncepciózus vi­dékfejlesztés hiánya is. Dr. Nagy Béla: Elmaradt a hatékony megyei érdekérvényesítés 1. - Az előző három választási ciklushoz hasonlóan érzékelhe­tően nem változott megyénk helyzete, annak ellenére, hogy jelentős vívmányok is megvalósultak: a dip­lomás minimálbér be­vezetése, a pedagógu­sok, egészségügyi dol­gozók, köztisztviselők béremelése, ingyenes számítógéphez jutása, a sorkatonai szolgálat eltörlése, különféle informatikai fejlesztések, adócsökkentés, a megyei önkormányzat sokmilli­árdos fejlesztései. Az új munka­helyek teremtése, a fiatalok el­vándorlásának megállítása, a gazdaság szerkezetének átalakí­tása, az általános tőkehiány, a megye megközelíthetősége, köz- úthálózatának általános állapo­ta területén szinte semmilyen kedvező változás nem történt. 2. - A helyi és megyei döntésho­zók jelentős energiát fordítottak fejlesztési programok kidolgozá­sára. Elmondható, hogy megala­pozott kistérségi és megyei prog­ramok készültek. Folyamatosan közvetítettük a súlyos problémá­kat „felfelé”, s ezzel párhuzamo­■ „Békés megye kormánypárti képviselői <az én házam az én váram > jelszavát kö­vették.” san természetesen megoldási ja­vaslatainkat is megtettük. Ugyanakkor a valóságos érdek- érvényesítő színtér a parlament és a kormány, ahol a megye kormánypárti- kizárólag szocialista — képviselői mindösz- sze lokális érdekeket, egyéni pozicionálást, és nem ritkán egymás lejáratását „képvisel­ték”, tehát a hatékony megyei érdekérvényesítés el­maradt. az én váram” jelszavát követték. Jellemzően egymás választási körzetei, támogatottjai, érdek- csoportjai elől halászták el a „maradék” forrásokat. Ilyen előzmények után, ebben a kör­nyezetben az egyéni érdekérvé­nyesítés, a széthúzás lehetetlen­né tette a megyei érdekek hatá­rozott megjelenítését, hatékony érvényesítését. 3. - Az Orbán-kormány cik­lus végi, valamint a Medgyessy-kormány cik­lus eleji osztogatásai fel emésztették a fejlesztések­re fordítható források jelentős részét. Bé­kés megye jelen légi kormány- párti parlamen­ti képviselői képtelenek voltak hatéko­nyan komplex megyei érde­keket képvi­selni, „az én házam

Next

/
Oldalképek
Tartalom