Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

2006. FEBRUÁR 22., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA 11 Máig kötődik a szülőföldhöz versek Simái Mihály számos verseskötetet, ifjúsági könyvet írt A fotó Szegeden készült, a város, valamint a Szegedi írók és Költők Baráti Társasága által Simái Mihály (bal­ról) 70. születésnapja alkalmából rendezett találkozón, ahol Nagy Béla medgyesi polgármester is köszöntötte. A medgyesegyházi önkor­mányzat — a településhez kötődő szellemi hozomá­nyai között — Simái Mi­hály József Attila-díjas költő munkásságát is uniós hozományként ajánlotta fel. Összefogla­lónkat ezúttal az ő életút- járól készítettünk. A medgyesegyházi önkormány­zat Simái Mihály József Attila- díjas költőnek díszpolgári cí­met adományozott 1994-ben, amelyet szeptember 23-án, a te­lepülés ünnepi falugyűlésén vehetett át. Ez alkalomból a he­lyi lapban megjelent önéletraj­zában így vall önmagáról: „1935. augusztus 14-én szület­tem Medgyesegyházán. Apám Simái Mihály, édesanyám Ko- necsni Mária. Anyai nagyapám asztalos volt Medgyesen, apai nagyapám órás Mezőkovács- házán. Szép gyermekkorom volt Medgyesegyházán, életre szó­ló alapélményeim ebben a földben gyökereznek. A csa­lád 1941-ben Gyulára költö­zött, de ezentúl is minden nyá­ron visszatértem szülőfalum­ba, vendégeskedtem a roko­noknál, játszottam unokatest­véreimmel. Iskoláimat Gyulán végeztem. Érettségi után Sze­geden, a Pedagógiai Főiskolán folytattam tanulmányaimat. A magyar szakos tanári diplo­mát 1955-ben kaptam meg, előbb Mezőhegyesen, az 57-es majorban, majd Békéscsabán tanítottam. Ezekben az évek­ben már újra Medgyesen lak­tak szüleim, édesapám a té- eszben dolgozott. Az ünnepe­ket, nyarakat jórészt itthon töltöttem. Szegeden 1960 óta élek: előbb kollégiumi nevelő­tanárként, majd napilapnál új­ságíróként dolgoztam. A Kincskereső című gyermek­irodalmi, művészeti, kulturá­lis folyóirat szerkesztőségé­ben 1974-től munkálkodtam. Időközben 1964-;ben megnő­sültem, feleségem Dudás Ve­ronika. Két fiunk, Attila és Ka­dosa az orvosi pályát válasz­totta. Verseket gyermekkorom Simái Mihály 1965-től 1974-ig a szegedi Délmagyarország cí­mű lap munkatársa, 1974-től 1996-ig a Kincskereső című gyermekirodalmi lap főszer- keszt&helyettese, majd főszer­kesztője. 1970 és 1976 között a dél-magyarországi írócsoport titkára. 1981-ben József Attila­óta írok, első kötetem 1962- ben jelent meg A virradat vi­torlái címmel.” díjat kapott, egy évvel később Ifjüsági Díjjal, majd 2003-ban Tiszatáj-díjjal ismerték el mun­kásságát. Számos ifjúsági és gyermekkönyvet írt, közülük A világ legszebb lovai (1981) film­re, a Musztánglegenda (1984) és A félszárnyú tündérek völ­gye (1986) színpadra került. Számos díjjal Ismerték el tevékenységét, munkáját TÖBB HELYEN A FALUBAN. Simái Mihály szülei kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal Medgyesegyházán éltek. A család a községben — bérlőként — több helyen is lakott. Az idősebb korosztály visszaemlékezése szerint a felvételünkön látható Zsilinszky utcai Sajben házban is laktak egy ideig. Medgyesen van Cseresznyés Medgyesen van Cseresznyés, aki ott él, szerencsés. Csikóhajú kiskoromban de jól éltem én is ottan! Lábammal a cseresznyefán vígan harangoztam. Laktam a fa magasságát: magköpködő uraság. Be jó volna, ha megvolna, de kivágták, rég kivágták azt a fát! Mint kottán a hangjegyek, fülbevalóm figyegett. Néztél rám s a kosárra. Fülönfüggőt te is kaptál, még a hajadba is raktál; vajon hol vagy, hol lehetsz most, kis Sára? Fülemről a cseresznyét a rigók rég leették. Hoppon maradt ßlemet, egyre rágja két gyerek: Próbáljunk már szerencsét, szerencsét, ültessünk egy cseresznyést! Simái, az örök medgyesi példakép Ismeretlen, majd ünnepelt Mit jelent Medgyesegyházá- nak Simái Mihály? - kérdez­tük dr. Nagy Béla polgármes­tert. — Példakép, pozitív minta, amely követendő. Simái Mi­hály Medgyesegyházán szüle­tett, viszonylag korán, kisgyer­mekként elkerült Gyulára, majd Szegedre. Ismeretlen, majd „ünnepelt” költőként, minden korszakában, kimond­va vagy kimondatlanul áradt belőle a szülőföld iránti szere­tet, tisztelet. Mindig büszkén vallotta, hogy innen indult, itt szerezte egész életére, jövőjére kiható, pótolhatatlan emlékeit. Való­ságos példa arra, hogy nem a legideá­lisabb körül­mények közül indulva, vi­szontagságos történelmi korban, számos személyes sorsfordulóval együtt, szorgalommal, tehet­séggel, kitartással fel lehet jutni a csúcsra, ott is lehet maradni, mindig egyszerű, szerény, örök medgyesiként. A jelen sem formálható, de a jövendő elképzelhetetlen olyan követendő példaképek nélkül, mint Simái Mihály. Hála és köszönet érte. MEGKÉRDEZTÜK A HELYBELIEKET A költő, író, szerkesztő munkásságáról ROCZK SZABI­NA, 8. OSZTÁ­LYOS TANULÓ:- Simái Mi­hály munkás­ságának jelen­tős része szól a gyermekeknek, hisz 16 köteté­ből 12 gyerekeknek íródott. Kü­lönösen közel áll a fiatalok vilá­gához, hiszen a Kincskereső és a Kisködmön gyermekújságo­kat is ő szerkesztette. Az iskolá­ban keveset hallottunk a költé­szetéről, de mint helyi kötődé­sű embert sokan ismerik. Én a verseit, megjelent írásait az interneten fedeztem fel és szí­vesen olvastam a költészetéről. PONGRÁCZ PATRÍCIA, 8. OSZTÁLYOS TA­NULÓ: — A költő Medgyesegy­házán szüle­tett és verseiben is kötődik a szülőföldjéhez. Műveiben fon­tos helyet foglalnak el a fények és a színek, melyekhez érzése­ket társít. A Medgyesen van Cseresznyés című verse tet­szik, mert ebben elmeséli gyer­mekkorát. Az ünnepi könyvhé­ten úgy nyilatkozott, hogy fele­lősségnek tartja a gyermekiro­dalom művelését, amihez „fel kell nőni” vagy kedves szóhasz­nálatával „visszagyerekedni”. NYÁRI ISTVÁN, MATEMATIKA- FIZIKA SZAKOS TANÁR:- Simái Mi­hály költő községünk díszpolgára, akivel volt sze­rencsém személyesen is talál­kozni. Legelőször a helyi kul­turális bizottság elnökeként beszéltem Misi bácsival, köz­vetlen, egyszerű embernek is­mertem meg. Az Akácillat cí­mű medgyesi antológiában vele együtt szerepelnek a he­lyiek versei. Büszke vagyok, hogy ilyen egyéniségek élet­útja kötődik községünkhöz. GÁCSÉR BÉLÁ- NÉ, TANÍTÓNŐ: — Mint med­gyesi lakos büszke vagyok rá, hogy több neves egyéni­ség, köztük Simái Mihály költő sorsa, munkássága kapcsolódik a településünkhöz. Van tőle ver­seskötetem, melyet szívesen ol­vasgatok. Régebben a Kincske­reső gyermekfolyóiratot sok­szor forgattuk, olvasgattuk az iskolában. Úgy érzem, hogy a helyi alkotók megérdemelnék, hogy ma is többet foglalkoz­zunk velük. Mihály bácsi, kora ellenére, a jeles alkalmakkor máig ellátogat szülőfalujába. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kiss Zoltán. A R R Ó B A INI ÓRIÁS! > \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom