Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-18 / 42. szám
2006. FEBRUÁR 18., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 JEGYZET BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP^ Motoroskaland a Szaharában Különleges egy hónapot töltött Afrikában Simon Fiala Szabolcs. A békési fiatalember motorral tett meg több száz kilométert a világ legnagyobb sivatagában, a Szaharában. Édesség óh! Negyvenhárom tábla csokoládé. Ennyit kebeleznek be fejenként a magyarok évente. Nassolunk bánatunkban, nassolunk örömünkben. Cikkünkben két színészünk vall az édesség iránti vonzalmáról. Hogyan látják Európát a gyerekek? határátkelő A művészetek útján nyílik kiállítás A Battonya-Turnu határátkelő ad otthont a február 26-án nyíló gyermekalkotásokból rendezett kiállításnak. Csete Ilona Az eseményt az Orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és romániai partnere, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Aradi Fiókja a PHARE- CBC által támogatott Művészet határtalanul programsorozat részeként közösen szervezi. A művészeti konferenciákból, képzőművészeti és fotókiállításokból álló rendezvénysorozatot második éve rendezik meg Orosháza és Arad közös kulturális együttműködése jegyében. A programba a fiatal generációt is bevonva, egy gyermekrajzpályázat keretében kérdezték meg a szervezők, hogyan látják ők a közös Európát? A beérkezett és zsűrizett mintegy 90 alkotásból nyílik a kiállítás a nem mindennapi helyszínen. A szervezők az együttműködést kiterjesztve, a pályázatot Orosházán a Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, míg Aradon a Gyermekek Palotája koordinálta és készítette fel a résztvevő gyermekeket. Példás együttműködés Gonda Géza, a Kulturális egyesület elnöke visszatekintett a Művészet határtalanul programra. Elmondta, hogy az orosházi egyesület és az aradi képzőművészeti szövetség évtizedes együttműködése példaértékű. Több kiállítást, alkotótábort, találkozót tudhatnak maguk mögött. A szervezők úgy gondolták, az Orosházát és Aradot összekötő útvonalat a kiállítás alkalmával elnevezik a művészetek útjának. A kiállítást a határátkelőhelyek ki- és bemenő sávjában március 10-éig lehet megtekinteni. Vasárnapi lapunkat keresse az újságárusoknál, vagy rendelje házhoz a (80) 922-012»es telefonszámon! Gyulán egyelőre nem közügy a reneszánsz karnevál ÁRPÁSI ZOLTÁN gyulai reneszánsz karnevál - lassan „beérik”. Ez volt a harmadik, s az előzőeket is ismerők szerint a legjobb. Bár a rendezvénynek voltak „gyermekbetegségei”, a szállodák és az apartmanok megteltek, a várban rendezett programok és a reneszánsz bál pedig fővárosi szintű szórakozást nyújtottak. Mostantól fokozott a felelőssége a városvezetésnek, s a szervezőknek. Ha ugyanis Gyula megtelik idegenekkel, akkor már nemcsak rólunk — megyeiekről, vagy helyiekről — van szó, hanem a turisták sokaságáról. Akik nem csalódni érkeztek ide, hanem jól érezni magukat, hogy aztán jövőre (talán) újra visszajöjjenek. A karnevál hasznát aligha a városházi tisztségviselők söprik be. Sokkal inkább a fürdő, a szállodatulajdonosok, a vendéglősök és a kereskedők. Elsősorban nekik hozhat holt időben többletbevételt a karnevál. Mégis, amikor a múlt hét végén körbesétáltunk a városban - a hivatalból kihelyezett zászlókon kívül - az általános karneváli hangulatnak nyomát sem láttuk. Talán ha három kirakatban bukkantunk fesztiválra utaló álarcokra, jellemzően egyik épp a gazdabolté volt. A pincérek és kereskedők sem igen voltak partnerek az általános karneváli hangulat megteremtéséhez. Mintha restelltek volna a fejükre húzni egy csörgősipkát, vagy mellükre tűzni egy miniálarcot. Üde színfolt volt viszont a belvárosi cukrászda felszolgáló lányainak karneváli sminkje, és a múzeum munkatársainak alkalomra készített „ökörkörös” kucsmája. karnevál van vagy nincs. Ha van, ha az önkormányzat erre pénzt szán, nyilván okkal teszi. Akkor viszont a rendezvény több kell legyen, mint egy személy vagy polgár - az ötlet kitalálója - „bogyója”. A világ számos helyén megfordulva azt tapasztaltuk, azok az igazán sikeres városi programok, amelyeket az egész település a magáénak tekint. Gyulán ez még nem megy. Egyelőre legalábbis. Talán jövőre, a negyedik reneszánsz karnevál idején. Feléledő múlt a laktanyában emlékhely Korabeli relikviákból HOLNAP IS Nem fegyverkeznek a taxisok Bár megyénk- Jpg' * beli taxist is ért ' TA X I utastámadása te*»» közelmúltban, az önvédelmi x fegyver viselését mégsem tartják jó megoldásnak a szakmabeliek. A leghaszno- .. sa bb a műholdas nyomkövetési, helyzetjelzési GPS-rendszer lenne, ez viszont nagyon költséges, a megyei taxitársaságok számára egyelőre megfizethetetlen. Híres rajzfilmslágerek cd A Zeneker Kiadó Kft. a Híres rajzfilmslágerek című sorozatában újabb válogatással kedveskedik a kicsiknek. A dalok ezúttal is magyarul szólnak cd- n és kazettán. A szerkesztők figyeltek rá, hogy ne csak a külföldi, hanem a hazai rajzfilmekből is válasszanak. A felnőtteknek is ismerős mesékből, a Dörmögőék kalandjaiból, a Kíváncsi Fáncsiból, a Hugó, a vízilóból és a Süsü, a sárkányból ismert dalok mellett ott vannak az egész estés külföldi rajzfilmek a Tarzan, az Aladdin és A szél színe legkedvesebb dalai is. Az album február 27-én jelenik meg. (r) Boszorkányos fehérmágia KÖNYV A mágia és a varázslás mindig is a boszorkánysághoz tartozott, erői - állításuk szerint- természetfeletti forrásokból származnak. A mágia az ügyesség, a megérzés és a tudományos felismerések kombinációja, amelyek közül mind a három a misztikus tapasztalatokon alapul. Ezért a mágiát meg kell különböztetni a boszorkányságtól. A mágia olyan energiamezőt teremt, amelyet ellentétes pólusok irányítanak, például a férfi és a nő. Többek között erről szól a Boszorkányok fehérmágiája című könyv, (y) Egy kép a kialli- tandók közül: magyar lovas huszárok a kiegyezés után. A gyulai honvédlaktanyában egykor szolgált huszárok emlékére a jövő esztendőben korabeli dokumentumokból, használati tárgyakból, egyenruhákból, eszközökből teremnyi kiállítás nyílik. Jeles alkalom szólít a megemlékezésre: 2007-ben lesz 135 éve, hogy a laktanyát alapították, és 110 évvel ezelőtt hagyta el az utolsó katona a kaszárnyát. László Erzsébet Az egykori laktanya jelenleg a gyulai Munkácsy szakközépiskolának ad helyet. Az intézmény igazgatója, Sióréti Gabriella kezdeményezte 2004-ben az emlék„Büszkeségem, hogy közétek tartozom!” — írta saját kezével és látta el névjegyével ezt a képet József főherceg 1307-ben. A kép a főherceget ábrázolja. szoba kialakítását. A gyűjtést Hankó József szabadkígyósi helytörténész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kutatója vállalta el, s Mikulán Róbert igazgatóhelyettessel közösen szervezik a munkát - Magánemberektől kaptuk a gyűjtemény eddigi, értékes darabjait - mondta elöljáróban Hankó József. - Ily’ módon jutott a birtokomba egy XVIII. századbeli nyereg, a későbbi időkből sarkantyúk - még a leltári szám is olvasható rajtuk -, zablák. Ismertté vált a Gyulán állomásozó 2. huszárezred uniformisa, mely vörös nadrágból, búzakék mentéből és csákóból állt. Ezek mását egy füzesgyarmati ruhatervező elkészíti. Előkerültek ezeken kívül kemény szárú bőrcsizmák. Csodák csodájára huszártiszti díszkardok mását fedeztem fel fegyverüzletekben, a megvételükre azonban pénzre van szükség. Dr. Bona Gábor ezredes, a hadtörténet professzora meghívott a hadtörténeti intézetbe, ahol felvételek készíthetők a huszárgyűjteményben. A kiállítóterembe 100— 150 képet tervezünk kiállítani. (A képrestaurátor Hunyadvári András.) Ugyanitt — Hankó József (bal oldalon) a XVIII., Galbács Mihály gyulai szíjgyártó, nyergesmester, restaurátor pedig egy XIX. századi nyereggel. Felújításuk után mindkét nyereg az emlékhely gyűjteményét gazdagítja. egyedülálló módon - lóistállót is kialakítunk. Dióhéjban nehéz összefoglalni a huszárlaktanya történetét Hankó József a kiegyezés utáni időkig utal vissza: Ferenc József császár 1868-ban szentesítette a honvédelemről szóló 40. és a 41. törvénycikkelyt, mely rögzítette, hogy a Monarchiában a nagyobb településeken, ahol közös gyalogezredek működtek, megalakulhattak a. magyar királyi honvéd gyalogezredek, jelentősebb városokban pedig ezek mellé besoroltak egy-egy honvéd huszárszázadot. A 40 közül a gyulai a 6. huszárszázad volt. A városban az akkori elöljáróság honvédtelep létesítéséről döntött, mely a hadgyakorlatokon részt vevő katonák, lovak állomásoztatására szolgált. Szende Béla hadügyminiszter pedig engedélyezte a gyulai laktanya építését, melynek költségeit a város viselte. Az alapkövet 1872. júniusában lerakták, s még abban az évben, decemberben beköltözött a 6. huszárszázad. A katonai intézményre József főherceg felügyelt. A gyulai kaszárnyában 25 évig állomásoztak a honvédek. Ferenc József 1874-ben engedélyezte, hogy Magyarországon létrejöjjenek a honvéd huszárezredek, így a gyulai század a nagyváradi 2. honvéd huszárezredbe került Támogatókra várnak Az emlékszoba létrehozásához a Munkácsy szakközépiskola is hozzájárul: biztosítja a 100—150 képhez a keretet és a lóistálló kialakításához a faszerkezetet. A kiállítás teljessé tételéhez azonban továbbifelajánlásokra van szükség, pénzadományokra, illetve pályázati lehetőségek megismertetésére. Az első parancsnok BIRSY JÓZSEF huszár őrnagyot nevezték ki a 6. huszárszázad parancsnokává 1869ben. A szabadságharc alatt Birsy Görgei Artúr fel-dunai hadtestében szolgált, a 62. gyalogezred parancsnoka volt. Aradon 1850-ben 15 év várfogságra ítélték. Egy időben azonban nagy hiány mutatkozott a tiszti állományban, így Ferenc József úgy határozott, hogy az 1849-50-ben hadbíróság elé állított és elítélt tisztek egyéni kegyelmet kapjanak, s eredeti rendfokozatukkal visszatérhessenek a honvédtiszti állományba.