Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-09 / 34. szám
BÉKÉS MEGYEI AGRÁR 6. D,-------------------------------------------------------------------------------— . ■,< . . x .............. . 1 "'^ '. U.II I 1. .I 1.1U■ -V ,, T' ,T '■únl-. 'V -v''Jm 2006. február 9., csütörtök A kalászfuzáriózis veszélyei Szabályozta az Európai Unió a mikotoxin hatérétékeit Az elmúlt évtized elejétől érzékelhetően nőtt a fuzáriumfajok által okozott betegség elterjedési területe. A tapasztalatok szerint a fertőzés kockázatát nagy mértékben növelte a növénytermesztési gyakorlat változása. Ide értendő például a minimális talajművelés elterjedése, a gabonakultúrák gyakoribb szereplése a vetésváltásban, és a kukoricatermesztés területi terjeszkedése. A világ- problémának is nevezhető növény-egészségügyi problémával foglalkozott Égető István, a Bayer CropScience területi képviselője is a kétegyházi gazdafórumon. A szakember elmondta, hogy a kalászfuzáriózis minden évben károsít, különösen ott, ahoi a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett minőségi károkat is okoz, pl. romlik a vetőmag használati értéke, a sütőipari érték, a sör minősége, a takarmány tápértéke, fehérjetartalma. A legfontosabb azonban a mikotoxinok által okozott mérgezés. A fuzárium mikotoxinok a legjelentősebb természetes mérgek közé tartoznak. Az Európai Unióban 2006-tól törvény szabályozza a mikotoxinok (pl. DON) limitjét. Eszerint búza étkezési célra nem forgalmazható, ha annak pl. DON tartalma az 1,25 ppm- et meghaladja. A biotermékek kérdése azért ellentmondásos, mert a gyenge mérgeknek számító, gyorsan le- bomló fungicideknél több nagyA Fusarium graminearum terjedésének lehetőségei. Égető István a fuzáriumfertőzés terjedésének mechanizmusát és a megakadályozás módozatait ismertette. ságrenddel mérgezőbb mikotoxinok szennyezhetik azokat. A fuzáriózis elleni védekezés a növényvédelem egyik legnehezebb feladata. A megoldás integrált szemlélettel, az összes eljárás ésszerűen egyesített alkalmazásával lehetséges. A járvány kialakulásához a kórokozó, a fogékony gazdanövény és a járványnak kedvező környezet együttállása kell. A kórokozó jelenlétét agronómiái és kémiai eljárásokkal csökkenthetjük. Agronómiái szempontból a fogékony gazdanövénnyel való vetésváltás kerülése és a fertőző anyag forga- tásos talajműveléssel való megsemmisítése a legfontosabb. A helyes vetésváltást nehezíti, hogy a kukorica és a búza együtt szántóterületünk 50- 60%-át teszi ki, így minden évben jelentős területen egymást váltják. Ugyanakkor egyre több helyen hagyják ki a talajművelési rendszerből a szántást. A kórokozó jelenlétét csökkentő kémiai eljárások (pl. tebukonazol tartalmú szerek alkalmazása csávázásra és permetezésre) jelentősége így fokozódik. A kevésbé fogékony gazdanövény elsősorban rezisztencia- nemesítési kérdés, melyben a magyar nemesítők igen szép eredményeket érnek el. A legfontosabb hajlamosító tényezőt, a búza virágzása alatti esős-párás időjárást nem tudjuk befolyásolni, de a mikrokörnyezet kedvezően alakítható a területkiválasztás, a tájolás, talajművelés, sőt a gyomirtás segítségével. A kalászfuzáriózis elleni küzdelemben a hatékony fungicid, illetve annak megfelelő időben és megfelelő minőségben való kijuttatása (virágzáskori kalászkezelés jó fedettséggel) elengedhetetlen része a sikeres védekezési programnak. A jelenlegi szántóföldi gyakorlatban a 60—70% hatékonyság már jónak számít. Az áttörést, az akár 90% feletti hatékonyság elérését a Prosaro megjelenése hozta. A Bayer CropScience új kalászos gombaölő szere így a fuzáriózis elleni védekezés új mérföldköve lehet. Sikerének egyik kulcsa rendkívül széles hatásspektruma. Két — önmagában is kitűnő - hatóanyagot tartalmaz, hatékonysága és megbízhatósága fokozott. Kiváló gyógyító és megelőző tulajdonságainak köszönhetően a Prosaro igen hosszú hatástartamot nyújt valamennyi fontos kalászos gabona levél- és kalászbetegség ellen. Alkalmazásával a kalászfuzáriózis ellen a gyakorlatban eddig tapasztalt legmaga- • sabb hatásszintet érhetjük el. A készítmény bármely betegség ellen és bármely időpontban eredményesen bevethető a kora tavaszi szártőbetegségek elleni kezeléstől a virágzáskori célzott kezelésig. Felhasználását mégis elsősorban a minőségi búzatermesztésben, a fuzáriózis elleni célzott, virágzáskori kezelésre javasoljuk. Dózisa 0,751/ha és 11/ha között szabadon megválasztható. Természetesen ez a fertőzési kockázat szintjétől függ. Fuzárium fertőzésre hajlamosító időszakban feltétlenül az 11/ha dózist alkalmazzuk. A magyar búzatermesztés esélye a minőség. A határértéken belüli mikotoxin-tartalom a minőség egyik meghatározó eleme. A Prosaro segítheti a magyar búzatermesztőket a minőségi magyar búza egykori imázsának újrateremtésében és ezáltal az ágazat helyzetének javításában — foglalta össze előadásában Égető Isván. A fertőzésveszély csökkentése Az alábbi tényezők kiküszöbölésével a fuzárium járványveszélyt nagymértékben csökkenthetjük: — kukorica elővetemény, a kukorica nagy aránya a vetésváltásban, — szántás nélküli talaj-előkészítés, — párás mikroklíma, — rövid szalmájú, szálkás kalászú, lassan elvirágzó, illetve durum fajták, — fertőzött vetőmag, nem megfelelő készítménnyel végzett csávázás, — a búza virágzását megnyújtó beavatkozások (túlzott N-műtrágya stb.), — szárrövidítő szerek alkalmazása, — sűrű vagy megdőlt állomány, — egyéb stresszhelyzetek (más betegségek korai fellépése, rovarkár, perzselés). . J** i
