Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-05 / 4. szám

12 "■ » -X. ÉVFORDULÓ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Akik által szebb és jobb lett a világunk jeleseink Százhuszonöt éve született Bartók Béla, A csodálatos mandarin világhírű zeneszerzője és száz éve lett közkincs Dobos C. József cukrász addig titkos híres dobostorta receptje A dobostorta elegáns megjelenésével eltért a kor tortadivatjától Közreadjuk a dobostorta eredeti receptleírását, amely a Dobos C. József Emlékkönyvben jelent meg. 1 db 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap. Receptje: 6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg) porcu­korral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó kemény­re, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgáját, 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal. Egy tortához szükséges krém összeállítása: 4 db egész tojás, 12 lat porcukor (20 dkg), 14 lat (23 és fél dkg) teavaj, 2 lat szilárd kakaó­massza (3 és fél dkg), 1 lat vaniliáscukor (1,7 dkg) 2 lat kakaó­vaj (3 és fél dkg), 1 tábla csokolá­dé (20 dkg). A fenti 4 tojást, 12 porcukrot gázon felverünk és ha j meleg, addig keverjük a gázról le- ] véve, amíg ki nem hűl. 14 lat va- j jat jól kikeverünk, 1 lat vaníliás- * cukrot teszünk bele, 2 lat olvasztott ka­kaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha állapotában levő táblacsokoládét is. Ezután a hideg, tojásos masszával össze­öntjük és jó átkeverés után 5 lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral és 20 részre vágjuk. (Némely későbbi recept szerint a cukormáz alá vékony baracklekvár réteg kerül.) Évfordulók, centenáriumi megemlékezések szem­pontjából mozgalmas esz­tendő kezdődött 2006-tal. Nemcsak a Bartók-cente- náriumról, az 56-os for­radalom és szabadság- harc fél évszázaddal ez­előtti eseményeiről, de az irodalom, a művészet és a tudomány éppen száz éve született, vagy akkor eltávozott nagyjairól is il­lik megemlékeznünk. Az éppen száz éve született hí­rességek már eltávoztak közü­lünk, emlékük, munkásságuk felidézésére azonban jó alka­lom kínálkozik az idén. íme, akik az irodalmat gyara­pították, valamennyien 1906- ban kelt születési anyakönyvi kivonattal: Gelléri Andor Endre író, a „tündéri realizmus” ava­tott tollú mestere; Szemlér Fe­renc, a székelyudvarhelyi szü­letésű költő, író, műfordító és kritikus, 1956-tól a román író- szövetség titkára; Gádor Béla író, újságíró, az ötvenes évek­ben a Ludas Matyi főszerkesz­tője; Zelk Zoltán költő, vagy ép­pen Samuel Barclay Beckett, az ír származású Nobel-díjas író. És száz éve, 1906 februárjában jelent meg Ady Endre költemé­nyeivel az Új versek című könyv, amellyel - így Hegedűs Géza — megszületett a modern magyar irodalom. A zenei és képzőművészeti élet jubilánsai sincsenek keve­sebben: Igor A. Mojszejev uk­rán táncos és koreográfus szü­letésének centenáriuma január 8-án, Dimitrij Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerzőé szep­tember 12-én esedékes. Szintén 1906-ban született George Kepes képzőművész, művésze­ti író, Doráti Antal zeneszerző, karmester, Koréh Endre és Svéd Sándor operaénekesek, Borsos Miklós szobrász, grafi­kus, a O-kilométerkő alkotója. Ez év december 6-án lesz száz éve annak, hogy megnyitották a budapesti Szépművészeti Mú­zeumot. Két olasz filmrendező is — Roberto Rossellini, és Luchino Visconti - százéves lenne az 1881. március 25-én született Bartók Béla, a magyar és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Zenei mun­kásságának tárháza igen gazdag. idén. Egyívásúak Trauner Sán­dor (Alexander Trauner) Oscar- díjas díszlettervezővel és Sebes Gusztávval, az Aranycsapat szövetségi kapitányával épp­úgy, mint André Kostolany tőzsdeguruval, a francia becsü­letrend lovagjával, vagy Kerpel- Fronius Ödön gyermekgyógy­ásszal, kutatóval. Ugyancsak éppen száz éve született Rónai András geológus, egyetemi ta­nár, a Közép-Európa Atlasz fő- szerkesztője, Szabó T. Attila nyelvész, történész, irodalom- történész, etnográfus és Gold- mark Péter Károly fizikus, a színes televízió és a lemezját­szó feltalálója. Számos Nobel-díjas tudós emléktáblájára, sírjára az idén kerül a születésének századik évfordulójáról megemlékező koszorú. Márciusban lenne 100 éves Sin-Itiro Tomonaga japán fizikus, júniusban Sir Ernst B. Chain német származású angol biokémikus és az amerikai Maria Goeppert-Mayer fizikus­nő. Júliusban lesz századik szü­letésnapja Hans Bethe német származású amerikai fizikus­nak és Vladimir Prelog jugo­szláv származású svájci kémi­kusnak, augusztusban Wassily Leontief (Vaszilij Leontyev) orosz származású amerikai közgazdásznak, szeptember­ben Max Delbrück német szár­mazású amerikai biológusnak és Luis Frederico Leloir argen­tin biokémikusnak. 1906. no­vember 8-án született George Wald amerikai biológus és bio­kémikus. Wald, a szemészeti vonatkozású kutatásaiért 1976- ban Nobel-díjat kapott kutató- csoport egyik tagja, noha ter­mészettudományi és bölcsésze­ti diplomát szerzett, a világon 1906-ban hunyt el Pierre Curie, francia fizikus, kémikus, az 1903. évi fizikai Nobel-díj egyik jutalmazottja. Feleségével, Marie Curie-vel 1898-ban felfedezték a polóniumot, valamivel később a rádiumot. elsőként mutatta ki a retinán az A-vitamint. A világról való tudásunk is sok mindennel gyarapodott száz esztendeje. Amundsen 1906-ban feltárta az Északnyu­gati átjárót, Ludwig Mylius- Erichsen dán kutató pedig ab­ban az évben talált utat Grön­land északkeleti partjainál a Peary-földön át az Indepen- dence-fjordig. Ezzel bizonyossá vált, hogy az eszkimók földje sziget. Úgyancsak a messzi északon, a Spitzbergákon egy évszázaddal ezelőtt nyitotta az első szénbányát a chicagói John Munro Longyear. Az ő nevét őr­zi azóta is a fővárosi rangra emelkedett norvég bányásztele­pülés, Longyearbyen. Február 16-án lesz egy évszá­zada annak, hogy befejeződött a budapesti Nagykörút építése. A munkálatok kezdetekor, 1906- ban az eredetileg varrógépgyá­ros Adam Opel öt fiával már az ezredik négykerekűt gyártotta. 1906-ban hunyt el az az asszony, Auguste D., aki haláláig emléke zetvesztéssel, tájékozódási ne hézséggel küszködött. Az ő esete alapján írta le Alois Alzheimer (1864—1915) osztrák orvos a ne vét őrző kór diagnózisát. Az első viselhető elektromos hallókészüléket a Német Akusztikai Társaság fejlesztet­te ki 1906-ban. Magyarorszá­gon száz éve létesült az első hű­tőház. Azóta közkincs a dobos­torta receptje is: Dobos C. ló- zsef 1906-ig féltve őrizte rét ept- jét, akkor adta át a Cukrász Ipartestületnek a híres torta ké­szítésének hiteles leírását. Veszteségeink évszázados év- fordulójáról is illik megemlékezni. Idén száz éve hunyt el Eduard von Hartmann, a pesszimista filo/iV fus, aki néhány kérdésben Arthur Schopenhauer felfogását fejlesz­tette tovább; Henrik Ibsen, norvég drámaíró; Paul Cézanne francia festőművész és Pierre Curie, fran­cia fizikus és kémikus. ■ Schéner erejét az emberiségbe vetett hite alapozza meg Komoly eseménynek volt szín­helye a fővárosban a Körmendi Galéria. Itt mutatta be decem­berben Boldogságbetakarítás című könyvét Schéner Mihály, egyúttal megnyílt assemblage- ból és kollázsaiból álló kiállítá­sa. Schéner Mihály egy nappal korábban vette át a Príma-díjat, amely amellett, hogy tekinté­lyes összeget jelent, rangja is egyre emelkedő. Egy évvel ko­rábban a Táncsics Mihály Ala­pítvány Művészeti díját kapta meg. Vagyis lassan, de biztosan eléri őt az az elismerés, amitől fiatalabb korában az értetlen­ség és ostobaság szerencsétle­nül megfosztotta. A könyvnek külön érdekes­sége, hogy 50 szerző 50 kis esz- széje, illetve verse jelenti azt, amit az ezerarcú Schéner „boldogságbetakarításként” sommáz. Akik az Alfóldön él­nek, és a Viharsarokra ez foko­zottan érvényes, pontosan tud­ják, az egész éves küszködés a betakarításban jut örömteli be­fejezéshez. Ennek dátuma pe­dig gyakorlatilag egybe esik a Mihály-nappal, Schéner mű­vész úr névadó szentjének nap­jával. Ő most úgy gondolta, hogy életműve elismerését he­lyes már most ilyen címmel megörökíteni. A könyvben több fejezetre ta­goltan maga a mester beszél művéről, hogy azután A krumplinyomó huszártól a győ­zelemig című, Árpási Zoltán-fé- le kis tanulmánnyal indulva Baránszky-Jób László, Borsos Mihály, Deim Pál, Dobos Marianne, Kabdebó Lóránt, Kratochwill Mimi, László Gyu­la, Major Máté, Mádl Dalma és a többiek mondhassák el prózá­ban, Ágh István, Gyurkovics Ti­bor, Határ Győző, Nagy László, Juhász Ferenc pedig versben a Schénerrel kapcsolatos vagy az ő gondolatmenetével párhuza­mos eszmefuttatásukat. Schéner polihisztor, a Kos- suth-díjas Deim Pál szerint a legnagyobb magyar élő művész. A kiállításra Deim beutazott Szentendréről és eljött Kokas Ignác is. Sokan voltak jelen Bé­kés megyéből és Sopronból, mutatva, hogy a schéneri művé­szet mára már áradásával is megállíthatatlan. Schéner Mihály festőművész­Schéner Mihály Boldogságbetakarítás című könyve Ladányi Zsuzsa szerkesztésében a Bába Kiadó gondozásában jelent meg. ként a legismertebb, árai az aukciókon az eget verik, de ismert szobrairól, kollázsairól, assemblage-airól, grafi­káiról, textilműveiről és festett műtárgyairól csakúgy, mint kerámi­áiról. Remek író és ki­váló esztéta. Schéner bölcs ember, bölcsessé­ge filozófiai mélysége­kig ér el, és ez adja ma­gabiztosságát, mert tudja, hogy mi jöhet még, és remélnie kell, hogy sikereinek beta­karítására még fogé­kony tud lenni. Schéner erejét az em­beriségbe vetett határ­talan hite és bizalma alapozza meg. Mindenkinek fi­gyelmébe ajánlom a könyvet az­zal, hogy Ágh István Viráglá­nyok című ciklusa a legjobb hangulatkeltő bevezető. A Kö­körcsin, a Boglárka, a Jácint, a Galagonya mind olyan hangula­tot iniciálnak, amelyet Schéner szívesen vesz. A könyv gyönyö­rűen szerkesztett, fotóanyaga is nagyon jó. A művész pályaképét tucatnyi oldalon keresztül Ladá­nyi Zsuzsa írta meg. A cím ma­ga dallamos, talán több is annál. Igazi, szívünknek tetsző muzsi­ka, amely rávetül a Viharsarok­tól soha el nem szakadt művész életművére. Érdemes Schénerre odafigyelni, mert amit mond, az az igazság egy szelete, kortárs művészeti tükör életünk előtt. ■ Csák Máté 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom