Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-05 / 4. szám
12 "■ » -X. ÉVFORDULÓ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Akik által szebb és jobb lett a világunk jeleseink Százhuszonöt éve született Bartók Béla, A csodálatos mandarin világhírű zeneszerzője és száz éve lett közkincs Dobos C. József cukrász addig titkos híres dobostorta receptje A dobostorta elegáns megjelenésével eltért a kor tortadivatjától Közreadjuk a dobostorta eredeti receptleírását, amely a Dobos C. József Emlékkönyvben jelent meg. 1 db 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap. Receptje: 6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg) porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgáját, 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal. Egy tortához szükséges krém összeállítása: 4 db egész tojás, 12 lat porcukor (20 dkg), 14 lat (23 és fél dkg) teavaj, 2 lat szilárd kakaómassza (3 és fél dkg), 1 lat vaniliáscukor (1,7 dkg) 2 lat kakaóvaj (3 és fél dkg), 1 tábla csokoládé (20 dkg). A fenti 4 tojást, 12 porcukrot gázon felverünk és ha j meleg, addig keverjük a gázról le- ] véve, amíg ki nem hűl. 14 lat va- j jat jól kikeverünk, 1 lat vaníliás- * cukrot teszünk bele, 2 lat olvasztott kakaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha állapotában levő táblacsokoládét is. Ezután a hideg, tojásos masszával összeöntjük és jó átkeverés után 5 lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral és 20 részre vágjuk. (Némely későbbi recept szerint a cukormáz alá vékony baracklekvár réteg kerül.) Évfordulók, centenáriumi megemlékezések szempontjából mozgalmas esztendő kezdődött 2006-tal. Nemcsak a Bartók-cente- náriumról, az 56-os forradalom és szabadság- harc fél évszázaddal ezelőtti eseményeiről, de az irodalom, a művészet és a tudomány éppen száz éve született, vagy akkor eltávozott nagyjairól is illik megemlékeznünk. Az éppen száz éve született hírességek már eltávoztak közülünk, emlékük, munkásságuk felidézésére azonban jó alkalom kínálkozik az idén. íme, akik az irodalmat gyarapították, valamennyien 1906- ban kelt születési anyakönyvi kivonattal: Gelléri Andor Endre író, a „tündéri realizmus” avatott tollú mestere; Szemlér Ferenc, a székelyudvarhelyi születésű költő, író, műfordító és kritikus, 1956-tól a román író- szövetség titkára; Gádor Béla író, újságíró, az ötvenes években a Ludas Matyi főszerkesztője; Zelk Zoltán költő, vagy éppen Samuel Barclay Beckett, az ír származású Nobel-díjas író. És száz éve, 1906 februárjában jelent meg Ady Endre költeményeivel az Új versek című könyv, amellyel - így Hegedűs Géza — megszületett a modern magyar irodalom. A zenei és képzőművészeti élet jubilánsai sincsenek kevesebben: Igor A. Mojszejev ukrán táncos és koreográfus születésének centenáriuma január 8-án, Dimitrij Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerzőé szeptember 12-én esedékes. Szintén 1906-ban született George Kepes képzőművész, művészeti író, Doráti Antal zeneszerző, karmester, Koréh Endre és Svéd Sándor operaénekesek, Borsos Miklós szobrász, grafikus, a O-kilométerkő alkotója. Ez év december 6-án lesz száz éve annak, hogy megnyitották a budapesti Szépművészeti Múzeumot. Két olasz filmrendező is — Roberto Rossellini, és Luchino Visconti - százéves lenne az 1881. március 25-én született Bartók Béla, a magyar és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Zenei munkásságának tárháza igen gazdag. idén. Egyívásúak Trauner Sándor (Alexander Trauner) Oscar- díjas díszlettervezővel és Sebes Gusztávval, az Aranycsapat szövetségi kapitányával éppúgy, mint André Kostolany tőzsdeguruval, a francia becsületrend lovagjával, vagy Kerpel- Fronius Ödön gyermekgyógyásszal, kutatóval. Ugyancsak éppen száz éve született Rónai András geológus, egyetemi tanár, a Közép-Európa Atlasz fő- szerkesztője, Szabó T. Attila nyelvész, történész, irodalom- történész, etnográfus és Gold- mark Péter Károly fizikus, a színes televízió és a lemezjátszó feltalálója. Számos Nobel-díjas tudós emléktáblájára, sírjára az idén kerül a születésének századik évfordulójáról megemlékező koszorú. Márciusban lenne 100 éves Sin-Itiro Tomonaga japán fizikus, júniusban Sir Ernst B. Chain német származású angol biokémikus és az amerikai Maria Goeppert-Mayer fizikusnő. Júliusban lesz századik születésnapja Hans Bethe német származású amerikai fizikusnak és Vladimir Prelog jugoszláv származású svájci kémikusnak, augusztusban Wassily Leontief (Vaszilij Leontyev) orosz származású amerikai közgazdásznak, szeptemberben Max Delbrück német származású amerikai biológusnak és Luis Frederico Leloir argentin biokémikusnak. 1906. november 8-án született George Wald amerikai biológus és biokémikus. Wald, a szemészeti vonatkozású kutatásaiért 1976- ban Nobel-díjat kapott kutató- csoport egyik tagja, noha természettudományi és bölcsészeti diplomát szerzett, a világon 1906-ban hunyt el Pierre Curie, francia fizikus, kémikus, az 1903. évi fizikai Nobel-díj egyik jutalmazottja. Feleségével, Marie Curie-vel 1898-ban felfedezték a polóniumot, valamivel később a rádiumot. elsőként mutatta ki a retinán az A-vitamint. A világról való tudásunk is sok mindennel gyarapodott száz esztendeje. Amundsen 1906-ban feltárta az Északnyugati átjárót, Ludwig Mylius- Erichsen dán kutató pedig abban az évben talált utat Grönland északkeleti partjainál a Peary-földön át az Indepen- dence-fjordig. Ezzel bizonyossá vált, hogy az eszkimók földje sziget. Úgyancsak a messzi északon, a Spitzbergákon egy évszázaddal ezelőtt nyitotta az első szénbányát a chicagói John Munro Longyear. Az ő nevét őrzi azóta is a fővárosi rangra emelkedett norvég bányásztelepülés, Longyearbyen. Február 16-án lesz egy évszázada annak, hogy befejeződött a budapesti Nagykörút építése. A munkálatok kezdetekor, 1906- ban az eredetileg varrógépgyáros Adam Opel öt fiával már az ezredik négykerekűt gyártotta. 1906-ban hunyt el az az asszony, Auguste D., aki haláláig emléke zetvesztéssel, tájékozódási ne hézséggel küszködött. Az ő esete alapján írta le Alois Alzheimer (1864—1915) osztrák orvos a ne vét őrző kór diagnózisát. Az első viselhető elektromos hallókészüléket a Német Akusztikai Társaság fejlesztette ki 1906-ban. Magyarországon száz éve létesült az első hűtőház. Azóta közkincs a dobostorta receptje is: Dobos C. ló- zsef 1906-ig féltve őrizte rét ept- jét, akkor adta át a Cukrász Ipartestületnek a híres torta készítésének hiteles leírását. Veszteségeink évszázados év- fordulójáról is illik megemlékezni. Idén száz éve hunyt el Eduard von Hartmann, a pesszimista filo/iV fus, aki néhány kérdésben Arthur Schopenhauer felfogását fejlesztette tovább; Henrik Ibsen, norvég drámaíró; Paul Cézanne francia festőművész és Pierre Curie, francia fizikus és kémikus. ■ Schéner erejét az emberiségbe vetett hite alapozza meg Komoly eseménynek volt színhelye a fővárosban a Körmendi Galéria. Itt mutatta be decemberben Boldogságbetakarítás című könyvét Schéner Mihály, egyúttal megnyílt assemblage- ból és kollázsaiból álló kiállítása. Schéner Mihály egy nappal korábban vette át a Príma-díjat, amely amellett, hogy tekintélyes összeget jelent, rangja is egyre emelkedő. Egy évvel korábban a Táncsics Mihály Alapítvány Művészeti díját kapta meg. Vagyis lassan, de biztosan eléri őt az az elismerés, amitől fiatalabb korában az értetlenség és ostobaság szerencsétlenül megfosztotta. A könyvnek külön érdekessége, hogy 50 szerző 50 kis esz- széje, illetve verse jelenti azt, amit az ezerarcú Schéner „boldogságbetakarításként” sommáz. Akik az Alfóldön élnek, és a Viharsarokra ez fokozottan érvényes, pontosan tudják, az egész éves küszködés a betakarításban jut örömteli befejezéshez. Ennek dátuma pedig gyakorlatilag egybe esik a Mihály-nappal, Schéner művész úr névadó szentjének napjával. Ő most úgy gondolta, hogy életműve elismerését helyes már most ilyen címmel megörökíteni. A könyvben több fejezetre tagoltan maga a mester beszél művéről, hogy azután A krumplinyomó huszártól a győzelemig című, Árpási Zoltán-fé- le kis tanulmánnyal indulva Baránszky-Jób László, Borsos Mihály, Deim Pál, Dobos Marianne, Kabdebó Lóránt, Kratochwill Mimi, László Gyula, Major Máté, Mádl Dalma és a többiek mondhassák el prózában, Ágh István, Gyurkovics Tibor, Határ Győző, Nagy László, Juhász Ferenc pedig versben a Schénerrel kapcsolatos vagy az ő gondolatmenetével párhuzamos eszmefuttatásukat. Schéner polihisztor, a Kos- suth-díjas Deim Pál szerint a legnagyobb magyar élő művész. A kiállításra Deim beutazott Szentendréről és eljött Kokas Ignác is. Sokan voltak jelen Békés megyéből és Sopronból, mutatva, hogy a schéneri művészet mára már áradásával is megállíthatatlan. Schéner Mihály festőművészSchéner Mihály Boldogságbetakarítás című könyve Ladányi Zsuzsa szerkesztésében a Bába Kiadó gondozásában jelent meg. ként a legismertebb, árai az aukciókon az eget verik, de ismert szobrairól, kollázsairól, assemblage-airól, grafikáiról, textilműveiről és festett műtárgyairól csakúgy, mint kerámiáiról. Remek író és kiváló esztéta. Schéner bölcs ember, bölcsessége filozófiai mélységekig ér el, és ez adja magabiztosságát, mert tudja, hogy mi jöhet még, és remélnie kell, hogy sikereinek betakarítására még fogékony tud lenni. Schéner erejét az emberiségbe vetett határtalan hite és bizalma alapozza meg. Mindenkinek figyelmébe ajánlom a könyvet azzal, hogy Ágh István Viráglányok című ciklusa a legjobb hangulatkeltő bevezető. A Kökörcsin, a Boglárka, a Jácint, a Galagonya mind olyan hangulatot iniciálnak, amelyet Schéner szívesen vesz. A könyv gyönyörűen szerkesztett, fotóanyaga is nagyon jó. A művész pályaképét tucatnyi oldalon keresztül Ladányi Zsuzsa írta meg. A cím maga dallamos, talán több is annál. Igazi, szívünknek tetsző muzsika, amely rávetül a Viharsaroktól soha el nem szakadt művész életművére. Érdemes Schénerre odafigyelni, mert amit mond, az az igazság egy szelete, kortárs művészeti tükör életünk előtt. ■ Csák Máté 0