Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-02 / 1. szám

D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET BÉ KÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Térhatást nyújtó hangzás, elkészült Tóth Péter albuma liszt-művek Külföldön már népszerű A komolyzenét illetően a világon is egyedülálló az a technika, mellyel Skóciában felvették Tóth Péter CD-jét. A komolyzenét illetően a vilá­gon is egyedülálló az a techni­ka, mellyel Skóciában felvették Tóth Péter békéscsabai zongo­raművész első önálló CD-jét. Megfelelő lejátszón hallgatva térhatású a hangzás, úgy érzi magát az ember, mintha a kon­certteremben ülne. — A Liszt-műveket tartalma­zó album igen népszerű Né­metországban, és ezzel párhu­zamosan egyre több fellépési meghívásnak is eleget teszek külföldön - hangsúlyozta ér­deklődésünkre a 22 éves mű­vész. — Közben végzem a tanul­mányaimat a Zeneakadémián, jelenleg negyedéves hallgatója vagyok a zongora tanszaknak. Tóth Péter elmondta: sokat kö­szönhet az utóbbi időben mene­dzserének, Paul Lenznek is, az ő szervezésében lépett fel legutóbb Kaiserslauternben és ugyancsak a menedzser révén koncertezhet januárban Münchenben. Tóth Pé­ter elmondta, hogy CD-je besze­rezhető a békéscsabai Bartók Bé­la Zeneiskolában is. ■ Ny. L. Elismerés a település fejlődéséért dolgozóknak ünnep Főhajtás Magyarbánhegyesen Magyarbánhegyesen rendkívü­li testületi ülést tartottak a kö­zelmúltban, ahol Szokola Béla polgármester mindenekelőtt megemlékezett a nemrég el­hunyt Térjék Ferenc plébános­ról, majd a település címerével ellátott ajándékkal köszöntötte az aktív szakmai és társadalmi munkát végző Szikszai József háziorvost, volt képviselőt, il­letve a nyugalmazott Józsa La­jos volt tanácselnököt.- Józsa Lajos 1926-ban szüle­tett Magyarbánhegyesen. Sokat tett a falu fejlődéséért, élete, múltja példa a nemzedékek számára - fogalmazott Szokola Béla. Józsa Lajos 1950-től aktí­van vett részt a község társa­dalmi, politikai életében. Több testületnek volt a tagja. Először 1958-ban választották tanácsel­nöknek. A közéleti ember ettől kezdve nem ismert lehetetlent. A lakosság bevonásával, sok társadalmi munkával kezdő­dött az építkezés. Szépült a fa­lu, pezsgett az élet. Megkezdő­dött a tanácsháza átépítése, napközis konyhát létesítettek. Példaadó összefogással 17 utcá­ban járda, egy utcában szilárd út épült. A művelődési házat 1964-ben avatták. Közben szer­vezték a vízműt, kialakították a fogorvosi rendelőt és a 2-es szá­mú orvosi rendelőt, bővítették az óvodát és a tornatermet. A környéken elsőként Magyar­bánhegyesen indult a földgáz bevezetése. Józsa Lajos neve összefonódik a múlttal, hiszen 30 évig irányította a falu életét. — Ezért is köszöntjük - orvo­sunkkal együtt - megkülön­böztetett tisztelettel - mondta Szokola Béla. ■ H. M. Mezőhegyes képviselői ünnepi testületi ülésen búcsúztatták az óévet. Ér­tékelték az éves munkát, s ekkor nyújtották át a város közszolgálatáért alapított kitüntetéseket. Halasi Mária- Az idei évet is költségvetési vi­tákkal, hosszas egyeztetésekkel, tervekkel kezdtük. Már ekkor látszott, hogy kicsi a mozgáste­rünk. Nehéz döntéseket kellett hoznunk. Megszüntettük a vá­rosellátó szervezetet, előtérbe he­lyeztük a családorvosok vállalko­zóvá válását, és bezártuk a stran­dot. Ezzel együtt át kellett alakí­tani a polgármesteri hivatal és az általános művelődési központ fel­adatrendszerét - fogalmazott Se­bők Antal polgármester. - Ke­mény év volt, de mindenki pa­nasz nélkül igyekezett helytállni a saját területén. A rossz dolgok mellett azért történtek pozitívu­mok is - emelte ki a városvezető.- Mezőhegyes adott otthont a IV. Hegyesi Napoknak, ahol három vajdasági és öt belföldi település mintegy 600 lakója vett részt Kapcsolatainkat tovább ápoltuk testvérvárosainkkal. Létrehoztuk a tanyagondnoki szolgálatot, hogy a majori lakosságot is be­kapcsoljuk a település vérkerin­gésébe. Az évek óta fennálló for­ráshiányunkat pályázatokkal A mezőhegyes! városháza a műemlékekben gazdag település egyik patinás épülete. 1913-ban épült, különle­ges fagerendavázas megoldással. Korában tisztilak volt, jelenleg polgármesteri hivatalként funkcionál. igyekeztünk pótolni. Tizenhárom nagyobb pályázaton 167,9 millió forintot nyertünk. így biztosítot­tuk a szennyvízberuházás 70 százalékát, illetve a Centiül kony­hájának átalakítására 40 millió forintot kaptunk. Folytatva a fásí­tást 300 facsemetét ültettünk. Át­adtunk egy új játszóteret, korsze­rűsítettük a szelektívhulladék- gyűjtő szigeteket. Útalapot építet­tünk, világítást korszerűsítet­tünk. Idén bebizonyosodott, hogy az összefogásnál nincs nagyobb erő, melyet az ÁMK szülői közös­sége által szervezett jótékonysági nap, és a város karácsonyi díszki­világítására szervezett gyűjtés igazolt Az elsőn 650, a másikon Antal, egyben mindenkinek 700 ezer forint adomány gyűlt megköszönte a munkához nyúj- össze - zárta gondolatait Sebők tott segítséget. Elismerések a köz szolgálatért Mezőhegyesen első alkalom­mal nyújtották át a „A köz szolgálatáért” kitüntetéseket az évzáró ün­nepi testületi ülésen. A köz­gyűlés úgy döntött, hogy idén spániel józsefné dr. címze­tes főjegyzőnek és Tóth józsefné matematika—fizika szakos tanár­nak adomá­nyozza a meg­tisztelő címet. A kitüntetést a közigazgatás­ban, a kultú­ra, a sport és az oktatás terü­letén a még aktív, munkában levők és kiemelkedő teljesít­ményt nyújtók elismerésére alapította az önkormányzat. Összefogásban az igazi erő tények Forráshiány, nehéz döntések mellett is fejlődött a város Huszonöt éve zenélnek, népzenei CD-jiik is lesz héthalom Felbomlik a zenekar? Megszűnőben van a dombegy­házi Héthalom citerazenekar. Legalábbis ezt sejteti Gerendeli György együttesvezetőnek a helyi lapban megjelent írása. Az éppen 25. évfordulóját ün­neplő Héthalom citerazenekar összetétele sokszor változott. Jelenleg a népdalkörrel kiegé­szülve a létszámuk 18, köztük a legifjabb tag 12, a legidősebb 81 éves. Az együttes mindig tisztes- Az együttesvezető úgy nyilatkozik, a tagok elfoglaltsága nem teszi le- séggel helyt állt a szakmai hetővé a próbákat, fellépéseket. megmérettetéseken: többszö­rös megyei kiváló címmel, or­szágos bronz és ezüst minősí­téssel, illetve kulturális minisz­teri dicsérettel büszkélkedhet. Hamarosan kapható lesz jubi­leumi CD-jük is, mely 50 per­ces népzenei anyag. Gerendeli György azt írja, a tagok munka­helyi, tanulmányi elfoglaltsága nem teszi lehetővé a próbákat, fellépéseket, így vélhetően be­fejezik a működésüket. Remél­jük, azért még találkozhatunk velük és visszajárnak nosztal­giázni! ■ (1) Száz éve született Bede László okleveles gépészmérnök A Körösök vidékének ár- vízvédelmét,, belvízrend­szerét és Békés község áramellátásának korsze­rűsítését szolgálta Bede László okleveles mérnök, akinek emléktábláját avatták december 27-én Békésen. Bede László 1905. december 27-én született Máramaros- szigeten (akkor Magyarország, később Románia) négygyerme­kes család legidősebb gyerme­keként. Elemi és gimnáziumi iskoláit szülővárosában végez­te, majd a Magyar Királyi Jó­zsef Műegyetemen tanult. Ne­héz volt ez az időszak életében. 1928-ban a református lelkész édesapja halt meg, két évre rá édesanyját veszítette el. 1930. december 31-én kapta meg gépészmérnöki oklevelét. Az országban nagy gazdasági válság volt ekkor, nagyon ne­héz volt munkahelyet találni még diplomával is. 1931. július 1-jén a békési székhelyű Hosz- szúfoki Ármentesítő Társulat­nál alkalmazták napidíjas mér­nökként Itt részt vett a folya­matban lévő töltéserősítési és belvízcsatorna-bővítési mun­kákban. A biztos jövedelem re­ményében 1933. január 18-ától Békés Nagyközség Villamos Művének kötelékébe lépett. Mint kezdő munkaerő beosz­tottként kezdte munkáját, de 1936. május l-jétől a villamosüzem vezetője lett. Te­vékenysége alatt a teljes anyagi összeomlás szélén álló üzem rendbetételét oldotta meg. Ve­zetőként szakmailag és pénz­ügyileg stabilizálta, gazdasá­gossá tette, a kor követelményé­nek megfelelően fejlesztette az üzemet. 1948. augusztus 3-án államo­sították az ármentesítő társulato­kat. Létrehozták a Gyulai Vízgaz­dálkodási Körzetet. A Hosszúfo­ki Ármentesítő Társulat is alapí­tó tagja lett az új hivatalnak. 1954-ben a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnál létrehozták a szakaszmérnökségeket. A bé­kési szakaszmérnökség vezeté­sével Bede Lászlót bízták meg. Kiemelkedő vízügyes munkái­val a síkvidéki vízrendezést szolgálta. A gyors biztonsági in­Beírta nevét Békés történetébe. tézkedéseket és kapcsolattar­tást elősegítő vízügyes telefon- vonalak kétvezetékessé építése nevéhez fűződik. Nagy gyakorlati tapasztala­tát munkatársainak, beosztot­tainak átadta. Mindenkivel szemben jóindulatú és segítő­kész volt. Széles látókörű, alkotó tevé­kenység, „szakmai és emberi méltóság”, nagyfokú humánum jellemezte olyan korban, amely „nem adott kellő bizalmat és megbecsülést az alkotó ember­nek”. Fiatal kollégáit nagy ta­pasztalattal, kemény követel­ményekkel, ugyanakkor meg­értő türelemmel segítette mér­nöki pályájuk kezdésében. Kiváló munkáját vezetői és a felettes szervek kitünteté­sekkel, jutalmakkal ismerték el. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, Kiváló Dolgozó, Di­csérő Oklevél, Kiváló Újító, a vállalat LEGJOBB főmérnöke kitüntetéseket kapott. Mindkét munkahelyén je­lentősen hozzájárult Békés - akkor még község - és a Körö­sök vidékének fejlődéséhez, a lakosság életminőségének ja­vításához. A háborús frontszolgálat meg­viselte Bede László szervezetét, aki ennek ellenére egész életében nem volt betegállományban. Még sok szépet és hasznosat alkotha­tott volna, de a csendesen dolgo­zó, feladatait magas színvonalon ellátó Bede László főmérnök rö­vid betegség után 57 éves korá­ban, 1962. április l-jén halt meg. Békésen temették el. Munkáival beírta nevét Békés város és a Kö­rös-vidék vízügyes történetébe. Születésének százéves évfor­dulóján felelevenítjük egyéni­ségét és tisztelettel gondolunk rá. ■ Góg Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom