Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 18., SZERDA MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Lesz munkája a mezőgazdaságban? ROHOSKA ATTI­LA, GERENDÁSI DIÁK: — Az iskola­padból kiröp­penve sem le­szek szeren­csére rákényszerítve arra, hogy állást keressek, mivel otthon, a családi vállalkozás­ban fogok dolgozni. Már most szoktam segíteni, el tudok vé­gezni nagyon sok munkát, de ezzel együtt rengeteget kell még tanulnom. MÁRK ROBIN, LÖKÖSHÁZI DI­ÁK: — Tudatosan készülök az is­kola utáni idő­szakra. Het­ven holdon gazdálkodunk oda­haza, van két traktorunk, tehát már most folyamatosan edzem magam a későbbi megpróbálta­tásokra gondolva. Jelenleg Kétegyházán tanulok, ahol a gyakorlat mellett használható elméleti tudást is kapok. MEUCH GYÖRGY, SZARVASI DIÁK: — A mező- gazdasági munkát az egyik legke­ményebbnek tartom az összes közül, hiszen itt nem vár meg a dolog, ha csinálni kell, nincs kibúvó. Ennek ellenére szeretem a földművelést, éppen ezért az iskola elvégzése után is e terü­leten akarom megtalálni szá­mításaimat. TÍMÁR RÓBERT, KÉTSOPRONYI DIÁK: — Még csak tanulok, de úgy látom, van­nak lehetősé­gek ezen a területen. A suli után mezőgazdasági gépészként pró­bálok meg elhelyezkedni, ami ugyan, meglátásom szerint, a mai világban nem lesz egyszerű. Ha viszont sikerülni fog, nagyon boldog leszek, hiszen szeretem ezt csinálni. ■ Cs. Á. 60 ÉVES A HÍRLAP Eredetiben olvassa Shakespearet- Móricz Zsigmondtól szeret­nék valamit olvasni. — Bejött már a „Szürke fény”? — Eredeti angol könyvet kaphatnék? A városi Népkönyvtár min­den délután 5—7-ig zsúfolásig megtelik olvásnivágyókkáL A katalógusokat egymás kezéből kapkodják. A gimnázistff fiúk, akik önként és ingyen vállal­koztak a munkára, alig győzik adogatni a könyveket. Kik jár­nak ide, kik vették örökükbe a valamikor csak „kiváltságo­sak” számára fenntartott mú­zeumi és „Auróra” könyvtárat? Munkások, parasztok, kistiszt­viselők, tanonc- és diákgyere­kek, akik nemcsak unalom­űzésből keresnek kellemes szórakozást a könnyű olvas­mányokban, hanem mert ta­nulni, művelődni vágynak. A dolgozók könyvtára! 1945 nyarán nyílt meg a Nép­könyvtár. Alapanyagát a kise­lejtezett múzeumi és Auróra- könyvtár adta. Ezt egészítette ki az elhagyott könyvtárak és a beolvadt kisebb könyvtárak anyaga. Ma már 20 ezerre tehe­tő a könyvek száma, ezek kö­zött világviszonylatban is ritka, értékes művek akadnak. De az­óta is folyton fejlesztik, bővítik az anyagot. A multrendszer ál­tal elhanyagolt szociológiai mű­vek számát 350-re,' a filozófiai könyvek számát 560-ra emel­ték fel. De megtalálhatjuk a vi­lágirodalom sok értékes művét, nemcsak fordításban, de né­met, angol és francia nyelven is. Nemsokára pedig az oroszul tudók is eredetiben olvashatják kedvenc műveiket. És kié mind ez a sok érték? A dolgozóké! Havi 1 forintért bár­ki eljöhet és válogathat kedve szerint. Egy kis böngészés a kartotékok között meggyőz ar­ról, hogy a nép hálás és elfogad­ja a neki nyújtott lehetőségeket Itt van például Kállai György kovácsmester. Eredeti­ben olvassa Shakespearet, Miltont, Mohiért, Zolát és Goethét. Olvasmányait maga választja meg, ösztönösen ér­zi, mi a valódi érték... ■ (Viharsarok, 1948. január 8., csütörtök, 2. oldal, részlet) Megy a tót, jön a szlovák? interjú Fűzik János: „Ennek a nemzetiségnek továbbra is van esélye” A szlovák hagyományok őrzésének fontos pillérei a kórusok, pávakörök (például a kondorost Rózsa), melyek tagjai között azonban alig vannak fiatalok. Becslések szerint Magyar- országon ma több mint 110 ezer szlovák nemzeti­ségű ember él, egyharma- duk Békés megyében. A szlovákok hagyományos, ősi nyelve, a tót azonban eltűnőben van. Fűzik Já­nos, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke úgy véli, a megváltozott hely­zetben újszerű eszközök­kel kell erősíteni a szár­mazástudatot. '"Lipták Juciit ,i"‘'- Napjainkban már csak a hatvanon felüli korosztály be­széli az ősi szlovák nyelvet, a tótot. Sokan aggódnak amiatt, hogy a régi nyelvjárással együtt elvesznek a hagyomá­nyok is. Ön hogyan látja ezt?- Szomorú tény, hogy az itte­ni szlovákság több évszázados, hagyományos nyelvjárása tíz­húsz év múlva valóban eltűnik. Eddig sem iskolákban tanítot­ták azt, hanem szájról-szájra hagyományozták, a családi kommunikációban gyakran szinte kizárólagos szerepet töl­tött be. A középkorosztály azon­ban már alig ismeri, amit pedig az iskolákban tanítanak, az az irodalmi szlovák nyelv. Mindez azonban távolról sem jelenti, hogy a szlovák nemzetiség eltű­nik Magyarországon, csupán alkalmazkodnunk kell a meg­változott helyzethez, új mód­szerekkel kell erősítenünk a származástudatot. Szükség is van erre, hiszen ma hivatalo­san nagyon kevesen vallják magukat szlováknak. — Miliőn eszközeik vahnák er­re, s mennyire van meg a haj­landóság a fiatalokban arra, hogy őrizzék a régi kultúrát?- A szlovák hagyományokat ma már nem a kukoricafosztással és a kiszejárással kell fenntarta­ni. A népszokások őrzése tovább­ra is fontos feladat, ezeket az in­formációkat fel kell halmozni és meg kell ismertetni a fiatalokkal. Feladatunk azonban nemcsak a kultúra ápolása, hanem iskolák működtetése, új munkahelyek te­remtése. Úgy is fogalmazhatnék, hogy új nemzetiség leszünk, A hazai szlovákság, a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Országosan Békés megyében A szlováksághoz tartozónak vallotta magát: 17 692 5022 Szlovák anyanyelvű: 11816 3567 Kötődik a szlovák kultúrához, hagyományokhoz: 26631 6946 Családban, közösségben használja a nyelvet: 18 056 6010 amely egyre több intézményt, például tájházakat, iskolákat tart fenn. Működtetünk metodikai központot, színházat és doku­mentációs központot is. Magyar- országon ma 52 iskolában és 66 óvodában tanítják a szlovák nyel­vet A diákok és a pedagógusok számára szeretnénk a jövőben egyre több szlovákiai képzést, tá­bort, erdei iskolát szervezni. Az utóbbi években növekedett a fiatalok érdeklődése a szlovák nyelv iránt Ennek egyik oka vél­hetően az, hogy az egyetemi dip­lomához már 'két nyelvvizsga szükséges, így azok közül, akik gyermekkorukban megismer­kedtek a szlovákkal, sokan tesz­nek később nyelvvizsgát- Ön szerint mennyire hasz­nálható a jövőben az Európai Unióban a szlovák nyelv? So­kan úgy vélik, kár tanulni, ha úgyis csak az angollal vagy a némettel tudnak boldo­gulni.- A szlovák nyelv olyan, mint egy szláv eszperantó. Aki szlová­kul tud, az megérti az oroszt, az ukránt, a cse- het, a lengyelt, sőt még a szerbet is. S mivel az unióban a keleti nyitás még előttünk áll, úgy vélem, komoly pers­pektívája van a szlovák nyelvnek, éppen ezért érdemes azt tanulni. A múlt nem tűnik el- A múlt nem tűnik el a nép­szokásokkal és a nyelvvel együtt A falvakban évszázadok múlva is ott állnak majd a szlo­vákok (tótok) által épített temp­lomok. Megmarad a csabai evangélikus templom is, hirdet­ve, hogy valamikor volt itt egy szlovák világ, amely gazdasági­lag olyan erős volt, hogy ilyen építményeket tudott létrehozni A csabai ma egyike azon kevés templomoknak, ahol még szlo­vákul is hirdetik az igét - nyi­latkozta FŰZIK JÁNOS. MEGÚJUL A SZARVASI MŰVELŐDÉSI HÁZ. (J) A napokban Szarvason megkezdődött az idei esztendő legna­gyobb beruházása, a Vajda Péter Művelődési Központ bővítése és felújítása. A 650 milliós beruházás a köz­pont Kossuth utca 3. szám alatti épületét érinti, a civil ház (a volt úttörőházban) és a közösségi ház (a Len­gyel Palotában) változatlanul működik. A bővítés és felújítás befejezési határideje szeptember 1. KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Battonya. előleg. (I) Több más dél-békési településhez hasonlóan Battonyán is évek óta forráshiányos költségvetéssel küzdenek a talpon maradásért. Ebből adódóan a képvi­selő-testület minden lehetőséget megragad a bevételek növelésére. Legutóbb a működésképtelen ön- kormányzatok kiegészítő támogatá­sára benyújtott igényük elbírálása előtt a belügyminiszter 5 millió forint előleget biztosított a város számára. CS0rváS. KÉMÉNYSEPRÉS, (cs) A városban jelenleg alkalmazott kéményseprő-ipari közszolgáltatás­ok díjai 2004 óta érvényesek. Ta­valy nem volt árváltozás. A szolgál­tató, a csorvási Szolgáltató Köz­hasznú Társaság az éves díjak emelésére javaslatot tett és a leg­utóbbi testületi ülésen a város­atyák úgy határoztak, 8 százalékos emelkedéshez járulnak hozzá. Dombegyház, teljesült, (i) Dombegyházon a tavalyi felújítási és felhalmozási kiadások mintegy 32 millió forintot tettek ki. Ezek között szerepelt például intézmények esz­közbeszerzése, mikrobuszvásárlás, a hulladéklerakó környezetvédelmi fe­lülvizsgálata, útalap- és útépítés, va­lamint orvosi rendelő és szolgálati la­kás felújítása, számítógép vásárlása. Ecsegfalva. szemétdíj. (í) Ecseg- falván ettől az évtől változott a sze­métszállítási díj. Január elsejétől ürítésenként a korábbi 117 helyett 135 forintot kell fizetni. Füzesgyarmat gondozási dü. (í) a füzesgyármati képviselő-testület mó­dosította a Füzesa^rmati Egyesített Szociális Intézmények gondozási diját Ilyen szolgáltatás esetén tavaly egy óra 170 forintba került ugyanezért idén óránként 190 forintot kell fizetni. 'Gádoros. BUSZVÁRÓ. (cs) Újra ki­nyit a gádorosiak új buszvégállomá­sa. Dr. Prozlik László polgármester elmondta, hogy találtak végre egy vállalkozót, aki nem a sokadik kocsmát akarta ott berendezni. Üdítő-, édesség- és szendvicsauto­matákat telepítenek, és a hírlap­árusítást is megoldják. Gyomaendrőd. szemétszállí­tás. (j) Januártól, éves szinten, bruttó 7735 forintot kell fizetniük a szemét elszállításáért a gyomaend- rődi kertes házak tulajdonosainak. Ez az ár már tartalmazza a hulla­déklerakó üzemeltetőjének fizeten­dő befogadási díjat is. i I \ 1 t i (ARCHÍV' FELVÉTEL)

Next

/
Oldalképek
Tartalom