Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-03 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 3., KEDD 2 MEGYEI KORKÉP MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Őrizzük-e a hímzéskultúránkat? KOVÁCS JÓZSEF- NÉ, 64 ÉVES, KISDOMBEGY- HÁZI NYUGDÍJAS:- A lányom és vejem nemrég költöztek Kecskemétre. Szeretik a kézzel készített kézimunkákat, ők nem érnek rá ezzel foglalkozni. Egyszer, rávettem őket, hogy a cégük zászlaját hímezzék ki, de a lakásba a szép drapériát már én varrtam nekik. MLADONYECZ- KI MIHÁLYNÉ, 70 ÉVES, KIS- DOMBEGYHÁZI NYUGDÍJAS:- Két fiam, két menyem és négy unokám van. Szerencsére mindannyian megbecsülik, szeretik a kézimunkákat. Egyik fiú unokám, a balkezessége ellenére, szépen kivarrt egy térítőt. Ma már inkább karácsonyi ajándékként kérnek tőlem egy-egy darabot. NÉ, 55 ÉVES, KISDOMBEGY- HÁZI NYUGDÍJAS:- Két fiam és két lányom van, kedvelik a kézimunkákat. A nagyobbik lányom gyermekszakkörben tanulta a varrást, azóta csupán egy térítőt készített. A hagyományápolást az iskolában lehetne kezdeni, de ma már rengeteg a gyerekek elfoglaltsága. MAROSÁN PÉ- TERNÉ, 72 ÉVES, KISDOMBEGY- HÁZI NYUGDÍJAS:- A díszítőművészet hagyományát fontos lenne továbbadni az utódoknak. Én szívesen varrogatok, de a fiataloknak nincs rá idejük. Régebben voltak gyermekszakkörök, melyek később leépültek. Kézimunkát általában ajándékba készítek az unokáknak. ■ H. M. Kedves Olvasóki Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat 60 ÉVES A HÍRLAP Nem lesz kenyér Békéscsabán, ha nem szolgáltatnak be a gazdák A közelmúltban a vármegyei Nemzeti Bizottság határozatot hozott, hogy minden olyan önellátó család, amely kétmázsás őrlési engedéllyel rendelkezik, az ellátatlanok részére havonta 3 kg lisztet köteles beszolgáltatni. A határozatban megállapították, hogy egyes községekben és városokban befolyó lisztmennyiséget csak abban a helységben lehet fölhasználni. Békéscsabán ez ideig még senki sem tett eleget ennek a beszolgáltatási kötelezettségnek. Úgy látszik, Békéscsaba gazdatársadalma - amelyről köztudomású, hogy nemcsak Békés vármegye, de egész Magyarország leggazdagabb parasztsága — nem értette meg ennek az akciónak nagy fontosságát. Ha a gazdatársdalom nem szolgáltat be most lisztet, akkor Békéscsaba ellátatlanjai a hónap végén kenyér nélkül maradnak. Reméljük, hogy felismerik ennek a beszolgáltatásnak nagy fontosságát és a vármegyei Nemzeti Bizottság határozata szerint havonta 3 kg lisztet vagy 4 és fél kg gabonát a kijelölt kereskedőnek (Nagy és Rátfai, Bartók Béla út 2.) beszolgáltatják. Az új termésig járó lisztet, illetve gabonát egyszerre is át lehet adni a kereskedőknek. ■ (Viharsarok, 1947. április 13., vasárnap, 3. o.) Reménytelen helyzetben okok Békés megyében a nagy lecsúszás 1996 és 2001 között történt Az emberi fejlettségi Indexet tekintve a megyék rangsorában a lecsúszás egyik oka: Békésben Igen erőteljes az elöregedés. (Felvételünk Illusztráció.) Egy tanulmány új megközelítésben vizsgálja a megyék helyzetét. Az úgynevezett emberi fejlettségi index alapján térségünk helyzete szinte reménytelennek tűnik. Árpási Zoltán Az emberi fejlettségi indexet, a HDI-t (Human Development Index) az ENSZ fejlesztési programja által meghatározott elvek szerint számolják ki a következő tényezők alapján: hosz- szú és egészséges élet (születéskor várható élettartam), az iskolázottság (írni és olvasni tudás, valamint az egyes iskolatípusokat végzettek aránya az adott korosztályban), illetve az életszínvonal (az egy lakosra jutó bruttó hazai termék, a GDP vásárlóerőre átszámított nagysága). Ezek átlagából számítják ki a HDI-t, ami egy mutatószám, legmagasabb értéke 1,0. A mellékelt tábla mutatja, hogy Békés megye a rendszer- váltás idején a megyék rangsorában az ugyancsak előkelő helynek számító 7. helyen állt 0,519-es mutatóval. Nagyjából tartani tudta a helyét 1996-ig, amikor 0,543-as értékkel a 8. helyen állt. A nagy lecsúszás 1996 és 2001 között következett be, hiszen az új évezredre Békés 0,789-es indexmutatóval a 12—13. helyre került. Bár 2004—2005-ös adataink még nincsenek, kockázat nélkül állíthatjuk, a helyzet inkább romlott, mint javult. A megye drámai helyzetét kiváltó okokra egy másik tanulmány — Rechnitzer János és Smahó Melinda munkája - „A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben” mutat rá. A kutatók négy körülményre utalnak. Az egyik: a Szentgotthárd és Gyula között húzódó határ menti térségek népességfogyása gyorsabb, mint az országos átlag, és a tendencia 2010-ig várhatóan nem áll meg. A másik: régiónkban és ezen belül Békés megyében igen erőteljes az elöregedés. A harmadik: az elvándorlás következményeként csökken a lakosság aktív és innovatív része. Az elöregedés és az elvándorlás felborítja a települések működtetési rendjét: a szolgáltatások kihasználtsága mérséklődik, az egészségügyiszociális rendszerek kiépítésére aránytalanul sokat kell költeni, mellesleg az elszegényedő önkormányzatok erre alig képesek. Végzetül a negyedik körülmény: drámaian csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. Amíg például az országban legrosszabb mutatóval rendelkező megyénkben 1990- ben a 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 7,0 százalék volt, 2001-ben - megtartva utolsó helyünket — az arány 5,6 százalékra esett vissza. A kutatók szerint a humán erőforrás (foglalkoztatottság, képzettég, iskolázottság, műveltség, életminőség, társadalmi aktivitás, kultúra) és a gazdasági szerkezet között szoros az összefüggés, utóbbi hat az előbbire. Kilátástalannak tűnő helyzetünkből a kitörési pontokat a szakemberek a regionális fejlesztési elképzelések és programok megvalósításában látják. Ez azonban a humán erőforrás átfogó fejlesztése nélkül reménytelen, mert a regionális szinten megfogalmazott célok és programok alulról jövő kezdeményezésekkel sokkal sikeresebbek lehetnek, mint az országos szintű akciók. Magyarán: sorsunk alakítását a kezünkbe kell venni, a Messiásra - nevezzék uniónak, kormánynak vagy bármi másnak — hiába várunk. Humán fejlettségi index (HDI) (1990-2001) Megye, régió 1990 1996 2001 Budapest 0,899 0,915 0,865 Pest 0,448(12) 0,471(10) 0,802 (7-8) Közép-Magyarország 0,673 0,693 0,847 Fejér 0,656 (3) 0, 709 (4) 0,828 (2) Komárom-Esztergom 0,517 (8) 0,562 (7) 0,802 (7-8) Veszprém 0,685 (2) 0,733 (3) 0,806(4-5) Közép-Dunántúl 0,619 0,668 0,814 Győr-Moson-Sopron 0,818(1) 0,883(1) 0,839(1) Vas 0,652 (4) 0,88 (2) 0,825 (3) Zala 0,593 (5) 0,684 (5) 0,804 (6) Nyugat-Dunántúl 0,688 0,785 0,826 Baranya 0,452(11) 0,451(11) 0,795(10) Somogy 0,324(16) 0,280(16) 0,784(16) Tolna 0,462(10) 0,376(13) 0,799(9) Dél-Dunántúl 0,413 0,369 0,792 Borsod-Abaúj-Zemplén 0,261(18) 0,169 0,782(17) Heves 0,508 (9) 0,524 (9) 0,789(12-13) Nógrád 0,419(13) 0,218(17) 0,772(18) Észak-Magyarország 0,396 0,304 0,782 Hajdú-Bihar 0,359(15) 0,406(12) 0,792(11) Jász-Nagykun-Szolnok 0,411(14) 0,330,(14) 0,785(15) Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,029(19) 0,039(19) 0,764(19) Észak-Alföld 0,266 0,258 0,780 Bács-Kiskun 0,295(18) 0,322 (15) 0,787(14) Békés 0,519(7) 0.543 (8) 0,789(12-13) Csongrád 0,592(6) 0,610(6) 0,806(4-5) Dél-Alföld 0,468 0,491 0,794 Összesen 0,584 0,595 0,814 Vidék (Budapest nélkül) 0,798 (A zárójelben lévő számok a megyék sorrendjét jelölik.) Forrás: Nemes-Jakobi (2003), illetve Rechnitzer János és Smahó Melinda. Európa itt épülmL RICKWAUS lf}US'/tt$ ontv.-'.rn fRPóR.vM * EtiiCPA Ttrv tanuinétyettft: Cw,:iV*«>tCi*er-W*i«a< SÍ»«*« ftí#* J KMWerf: Orsi tes# '■««cr.w» «» Ui« oca » Konwciüfl« tagok. i«*W k<<v>;» V« V.’J^K. J ><2 «tvi***-« ' * : WWäw^'V/») 5******«í&« to»*® » INFORMÁCIÓS TÁBLÁK, (ö) Gyulán a Kossuth tér átépítése európai uniós és hazai költségvetési pályázati támogatással, s helyi önkormányzati saját erőből történik. Az utóbbi a beruházás teljes összegének 4 százaléka. A napokban az önkormányzat közbeszerzési kommunikációs pályázatának nyertese, a Thermál Consulting Kft. a városban négy Információs táblát helyezett ki a Kossuth tér átépítésének adatairól. Tájékoztató tábla látható a megyei kórháznál, az egészségügyi főiskolánál, a Szupermarketnél (felvételünkön) és az Élővíz-csatorna partján. KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Békésszentandrás. szemét, ü) Január l-jétől havi ötszáz forintos szemétszállítási díjat kell fizetniük a békésszentandrási ingatlantulajdonosoknak. A belterületi üdülők tulajdonosai az április 15-étől október 15-éig terjedő időszakban kötelesek ugyanezt a díjat megfizetni. Dévaványa. földprogram. (í) Dévaványán az önkormányzat évek óta eredményesen működteti a szociális földprogramot E program keretében 3 millió 687 ezer forint fejlesztést tervez a körös-sárréti város. A célra 2 millió 649 ezer forint támogatási igénnyel pályázatot nyújtottak be az illetékes szakminisztériumhoz. Elek. TÖRTÉNETEK, (a) Az Eleki Krónika című havilap pályázatot hirdetett átélt, megható karácsonyi történetek írására. A beérkező művek közül többet is kitűnőnek értékelve a folyamatos megjelentetésüket tervezik. Fiizesgyarmat térítések, (o A füzesgyarmati képviselő-testület legutóbbi ülésén meghatározta az idei évtől érvényes étkeztetések intézményi térítési díjait. A bölcsődei étkezés 220 forintba, az óvodai 198 forintba, az iskolai napközi 292 forintba, az iskolai menza 182 forintba kerül naponta. Geszt. KOMMUNÁLIS, (b) Geszt önkormányzata tavaly 1 millió 260 ezer forint kommunális adó megfizetését irányozta elő. Ebből az első háromnegyed évben 1 millió 238 ezer forintot fizettek be a helybéli adóalanyok. IPARŰZÉSI, (b) Idén Geszten a 39 iparűzési adó befizetésére kötelezett adóalanyra összesen 1 millió 947 ezer 700 forintot rótt ki az ön- kormányzat Ebből az esztendő háromnegyedében 1 millió 790 ezer 950 forint folyt be az önkormányzat költségvetésébe. Kondoros. ENERGIA, (j) Kondoros is részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt Az „energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése” című pályázaton. Az önkormányzati intézmények takarékosabb energiafelhasználását célzó projekt kidolgozásával az Öko-Kondor Környezetvédelmi Kft.-t bízták meg. I> FOTÓ: SZABOLCS LÁSZLÓ
