Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-30 / 305. szám
2005. DECEMBER 30., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 megvonás Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szerint nincsenek túlzó követeléseik. A vatikáni megállapodás kellő alapot szolgáltat intézményeik színvonalas működtetéséhez. AZ EGYHÁZAK ÁUAMI TÁMOGATÁSÁRÓL A jövő évi állami költség- vetés megnyirbálta az egyházak állami támogatását. Az érintettek tiltakoznak, és az Alkotmány- bírósághoz fordulnak. A kérdésben alighanem kevesen látnak tisztán. Gyulay Endre szeged- csanádi megyéspüspököt ezért arra kértük, vegyük számba, milyen jogcímen kap pénzt, és mire költ a katolikus egyház. Árpási Zoltán — Püspök Úr! Nagy a vihar az egyházi iskolák támogatása körül. Az állami tisztségviselők azt állítják, semmi nem történt, csak az aránytalanságot szüntették meg, hiszen eddig több pénzt kaptak, mint az önkormányzati iskolák. Ráadásul az egyházak különböző címen nagy összegű egyéb hitéleti támogatásban részesülnek. Próbáljunk rendet tenni a támogatások között.- Azt hiszem, nem lehet kérdéses, hogy a hívek kérésére megnyitott iskoláink működéséhez megfelelő összegű támogatásra van szükség. Nincs ugyanis olyan bevételünk, amelyből fenntarthatnánk azokat. (A háború előtt földek, bérházak stb. fedezték a fenntartási költségek nagy részét.) Az iskolák indításakor a minisztériummal szerződést kötöttünk, hogy a fenntartási költségeket — normatíva és kiegészítő támogatás címén - biztosítják. A vatikáni megállapodás erre is kitért, amit mindkét oldal elfogadott. Ezért mertünk nevelési intézményeket indítani, átvállalva az államtól, illetve az ön- kormányzatoktól ezt a feladatot. — Az egyházak szerint ezt a megállapodást rúgta fel a minisztérium. — A normatívát sajnos részekre bontották, aminek nem kapjuk meg minden elemét. Nem jutunk hozzá például ahhoz a részhez, amelyhez az ön- kormányzatok a kincstárból hozzájutnak. Sőt, saját adóbevételeikből is kiegészíthetik a saját intézményeik működéséhez szükséges összeget, mi több, a kistérségi támogatásokból is részesülhetnek, amit nekünk kifejezetten tiltanak.- Eddig elegendő állami támogatást kaptak?- Egyházmegyénkben az iskoláink, óvodáink és kollégiumaink idén 117 millió forinttal kaptak kevesebbet, mint «ennyibe a működésük kennt. A vatikáni megállapodás szerint a hiányzó összeget a kincstárnak át kellett volna utalnia a számlánkra. (Idén két béremelés volt, ezek ellentételezésére egy fillért sem kaptunk.) Ennek kifizetése nem hitéleti támogatás, hanem köz- szolgálati feladat kiváltása. Eddig tehát megkaptuk a teljes ■ „Papjaink után befizetjük az egészsége és nyugdíjbiztosítási járulékot. Ezt központilag utafja át a püspökkari titkárság. Nem igaz tehát, hogy járulékok fizetése nélkül vesszük igénybe az orvosi ellátást és kapunk nyugdíjat.” normatívát, és bizonyos kiegészítő támogatást. Ev végén, amikor kiderült, hogy mekkora volt az önkormányzati iskolák éves kiadása, akkor annak középarányosa szerint kifizették az előző évben általunk megelőlegezett összeget. — Nem lehet, hogy erőn felül építkeztek, s emiatt most bajban vannak, a működésre is alig jut pénz? — Szó sincs róla. Minimális támogatást kértünk és kaptunk az építkezésekre és a felszerelésekre. Ennek ellenére az egyik városban négy új tantermet építettünk a visszakapott négy mellé, s ugyanott tornatermet is. A többi hat iskola közül ötben tornateremmel, másutt egy gimnáziummal és egy kollégium felépítésével fejlesztettünk, egy másik városban Gyulay Endre szerint bizonytalanná vált Intézményeik működtetése.- Mi a helyzet az úgynevezett járadékkal, amelyet a vissza nem adott ingatlanok fejében kap az egyház. Ez mégiscsak állami támogatásnak tekinthető.- A törvény szerint a volt egyházi ingatlanok azon része kérhető vissza, amely bizonyos feladatkör elvégzését szolgálja. A rossz állapotú, vagy az önkormányzat által nélkülözhetetlen ingatlan esetében annak értékét megkapja az egyház, amennyiben szüksége van a célnak megfelelő új épületre. Ez tehát nem hitéleti támogatás, hanem részleges kárpótlás. Egyes esetekben az önkormányzatok számára nélkülözhetetlen ingatlanokról járadék fejében mondtunk le. Ilyenkor az épületek értékének kamatát évente megkapjuk, amit a központi és az egyházmegyei kiadások fedezésére használunk. Átutalják továbbá a hívek adójának már említett egy százalékát, s annak kiegészítését bizonyos százalékig. Egyedül ez utóbbi számíthat hitéleti támogatásnak, de ennek felhaszMagyar állampolgárokat megillető juttatás Amikor arról hallani, hogy „az egyháziak pénzt követelnek" akkor nem a hitéleti támogatás jogtalan igényléséről, vagy önmagunkat gazdagítani akaró törekvésről van szó. Ez a magyar állampolgárokat megillető juttatás, amely biztosítja sok ezer fiatal részvételét az oktatásban, továbbá sok száz tanár és dolgozó vagy idősotthonban munkát végző ápoló megérdemelt bérét Ráadásul e tételekben nincs benne sem a papi fizetések, sem a hitéleti segítség nyújtása - összegezte az elmondottakat Gyulay Endre. pedig vadonatúj iskolarészt és tornatermet építettünk, mert a visszakapott ingatlan romos volt és kicsi. Mindezt kizárólag a hívek által adott pénzből. Ugyanígy az idősek bentlakásos intézményei sem hitéleti célt szolgálnak, hanem olyan feladatot, amelyre az önkormányzatokat kötelezték. Híveink közül többen szeretnének öreg korukban olyan környezetben élni, ahol hasonló gondolkodásúak laknak, s vallási igényeiket könnyebben kielégíthetik. Indításuk és fenntartásuk is hasonló módszerrel történt, mint az iskoláké. Eddig sikerült komoly ráfizetés nélkül működtetni ezeket az intézményeket. A következő évi költségvetés azonban bizonytalanná teszi létüket.- Egyes lapokban olyan híreket lehetett olvasni, hogy a papság járulék fizetése nélkül veszi igénybe az egészségügyi ellátást.- Ez valótlan állítás. Papjaink után befizetjük az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. Ezt központilag utalja át a püspökkari titkárság a hívek által felkínált egyszázalékos adóbevételből. Nem igaz tehát, hogy járulékok fizetése nélkül vesszük igénybe az orvosi ellátást és kapunk nyugdíjat. Amint látható, ebben sincs hitéleti támogatás. nálása nem fedezi - csak segíti- a templomok, plébániák fenntartási költségeit és a lelkipásztori fizetéseket. Persze ez az összeg sem igazán nagy, mivel nyugdíjas híveink nagy része nem fizet személyi jövedelemadót, így az egy százalékot sincs miből átutalni, miként az evásoknak sem. Külön kell beszélni az áfáról és az állam által szedett többi adónemről. Igen sok műemlék épületünk van, renoválásukra olykor szinte semmitmondó összeget adnak. Legtöbbször a tervezésre sem futja belőle. Bár ezek az egyház tulajdonai, az egész ország kincsét képezik. A kiadásaink 25 százaléka ebből is az államkasszát gyarapítja, mert nem igényelhetjük vissza az áfát. Nem kevés könyvtár, múzeum, levéltár van az egyház tulajdonában. Ezek őrzése, feldolgozása sem elsődleges egyházi érdek, hanem országos jelentőségű, olykor ezen túl is ható munka. így a közgyűjteményekre nyújtott állami pénzek sem tekinthetők hitéleti támogatásnak. A legtöbb helyen egyébként nem is papok, hanem civilek dolgoznak, s a pénzekkel évente pontosan el kell számolni a minisztériumnak. — Végezetül két tételről kell még beszélni. Az egyik, a kistelepüléseken működő plébániáknak nyújtott segély, a másik, a hitoktatási óradíj. Ezeket sem tekinti hitéleti támogatásnak?- Eddig, miként maguk a kistelepülések, úgy a plébániák is kaptak úgynevezett kistelepülési segélyt, hogy az apró- falvakban kielégítsék a legszükségesebb igényeket, így a lelki élet gondozását is. E lépés mögött elsősorban nemzetpolitikai szempontok húzódnak meg. Megoszlanak a vélemények a hitoktatási óradíjakról. A törvény szerint fakultatív tantárgyakat választhatnak a szülők gyermekeik részére, amelyek között a hitoktatás is szerepel. Azt hiszem ez sem kifejezetten hitéleti támogatás, hanem az iskolai oktatás törvényi lehetősége. Emlékezés Popovits Jusztin főjegyzőre Popovits Jusztin több mint egy évtizedes főjegyzői tevékenysége jelentős hatással volt Gyula fejlődésére. Különösen a századfordulót követő öt évben végzett kiemelkedő városfejlesztő tevékenységet. Popovits Jusztin Békésen született 1839-ben, apja Popovits Simeon az ottani görögkeleti lelkész volt. Iskoláit, gimnáziumi tanulmányait Aradon végezte el. Majd 1865-ben, mint Arad vármegyei esküdtet választották meg Gyulára, a város szolgálatába tisztviselőnek, az akkori nagyközségi szervezet mellett községi jegyzőnek. Az egész községi közigazgatás vezetője lett, majd 1873-tól Gyula város főjegyzőjeként szinte az összes főbb közigazgatási teendőket ellátta. Tehetségével, szorgalmával, fáradhatatlan hivatali tevékenységével a legmagasabb közigazgatási tisztségekbe került, jegyző, főjegyző, polgármester-helyettes lett. Különös szaktekintély volt katonai ügyekben is. Hosszú, fáradhatatlan, eredményes munkásságáért a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Gyakran, mint helyettes polgármester vezette a városi képviselő-testület üléseit és hozott döntéseket a legfontosabb köz- igazgatási ügyekben. Abban az időszakban épült fel Gyulán a törvényszék, a pénzügyigazgatóság, a gimnázium épülete. Tevékenységéhez fűződik a Göndöcs népkerti pavilon (ma Kohán emlékmúzeum), az Er- kel-színkör felépítése. Szerepet játszott különböző város- rendezési kérdések megoldásában, mint az Erkel és a Kossuth tér rendezésében. A gimnázium megszervezésén kívül nevéhez fűződik a polgári leányiskola létrehozása, valamint a Gyula-Simonfalva közötti, helyi érdekű vasút földmunkálatainak megindítása. Részt vett számos fontos városi szabály- rendelet megalkotásában, valamint Gyula város új címerének és pecsétjének megtervezésében. A megyei törvényhatóság vezetőinek teljes bizalmát elnyerte, a városi tisztújítások alkalmából az alispán megbízása alapján ő volt a kijelölt választmány elnöke. Békés vármegye főispánja 1905. október elején Dutkay Béla polgármestert állásából felfüggesztette, az október 12-én tartott képviselő-testületi ülés a polgármesteri teendők ellátásával ideiglenesen Popovics Jusztint bízta meg, aki azt követően a főjegyzői és a polgármesteri munkakört is ellátta. Megfeszített munkája következménye volt, hogy 41 évi városi szolgálat után a polgármesteri irodában, 1905. december 21-én szívroham következtében meghalt. A Békés című politikai hetilapban megjelent nekrológból megtudhatjuk, hogy Tanczik Lajos, a város rendőrkapitánya, mint helyettes polgármester, december 23-ára a város képviselő-testületét rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelyen Jantsovits Emil városi tiszti ügyész mondott emlékbeszédet, számba véve az elhunyt főjegyző érdemeit, melyeket jegyzőkönyvben is megörökítettek. A rendkívüli közgyűlésen kimondták, hogy a város volt főjegyzőjét Gyula város halottjának nyilvánítják és a város költségén temettetik el, illetve hat pontban foglalták össze a közgyűlés teendőit a temetéssel kapcsolatban, ezzel is kifejezve tiszteletüket az elhunyttal szemben. Popovits Jusztin nekrológja megjelent több aradi lapban is. „Gyula városára nézve az ő halála pótolhatatlan veszteség, különösen most, amikor a polgár- mesteri válság miatt, mint helyettes polgármesternek a város ügyeiben való jártasságára, szakavatottságára, 40 évi gyakorlatára, tudására a legnagyobb szükség volt.” ■ Csobai Lászlóné
