Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-28 / 303. szám

2005. DECEMBER 28., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 KISDOMBEGYHÁZ Őrzik ősi hagyományainkat asszonyok Felelevenítik a magyar tájegységek hímzésvilágát A kisdombegyházi hímzőasszonyok minden hétfőn találkoznak a közösségi ház klubtermében, ahol a baráti beszélgetés közben újabb és újabb szép varrottasok, kézimunkák kerülnek ki a kezük alól. Az asztalnál bal­ról jobbra Csóti Istvánná, Almási Istvánná, Marosán Péterné, Mladonyiczki Mihályné, Kovács Józsefné, az asztal elülső oldalán Czabai Antalné. A képről hiányzik Denucz Györgyné állandó tag. A kisdombegyházi önkor­mányzat a településen több mint 40 éve működő díszí­tőművészeti szakkör mun­káit ajánlotta fel, mint uni­ós hozományt. Az ügyes kezű asszonyok eredmé­nyeit számtalan megyei és országos kiállításon való részvétel bizonyítja. A kisdombegyházi díszítőmű­vészeti szakkör 1964-ben ala­kult Bedő Pálné vezetésével. Ekkor még néhány fiatalasz- szony öntevékenyen kezdett el hímezgetni. Később díszítőmű­vészeti tanfolyamot végzett Mezőkovácsházán Kovács Jánosné szakköri tag, aki 1970­i munkáját. Ek- korra 38 tagúra A következő évtől dr. illés károlyné vette át a szakkör ve­zetését, és ettől kezdve az ő ter­vei alapján dolgoztak. Dr. Illés Károlyné - akit min­denki Aninak hív - a szövést és a hímzést már gyermekko­rában megtanulta. A Magyar Művelődési Intézet szövést és hímzést oktató képzésén felső­fokú művészeti szakoktatói ké­pesítést szerzett. Számos kiállí­táson vett részt itthon és kül­földön a munkáival, illetve ki­állítások rendezőjeként is. 1984 óta a Népművészet Ifjú Mestere, 1989-től Népi Iparmű­vész, 2003-tól a Népművészet Mestere cím birtokosa. A ma­gyar lakta területek minden tájegységének hímzésvilágával foglalkozik, de kedvence mégis Békés megye hímzéskultúrája, ezen belül is a Békés megyei szlovák szűcshímzések. Nem csoda tehát, hogy a díszítőmű­vészeti szakkör munkáinak je­lentős része is e tájegységek közül kerül ki. Az asszonyok szívesen fogadják tanácsait, út­mutatásait a kézzel varrott pár­nák, abroszok, függönyök és más lakástextíliák készítése során. Az évek alatt a csoport igazi.baráti közösségé kovácso- lódott. Az élet azonban változó, Ani 1992-ben Békéscsabára költözött, így a helyi csoport vezetője Csóti Istvánná lett. A művészeti vezető azonban to­vábbra is dr. Illés Károlyné, aki rendszeresen „hazaláto­gat” és segíti az asszonyok munkáját. Az elkészített kézi­munkák nagyon sok megyei, országos kiállításon szerepel­tek, külföldet is bejárták siker­rel. Értékteremtő munka A szakkör az elmúlt 25 évben csak hiteles munkákat készí­tett. A kisdombegyházi asszo­nyok megtanulták az ország szinte valamennyi tájegység­ének eredeti mintáit alkalmaz­ni. A szakkör kevesebb taggal, de ma is működik. Legtöbb munkájuk Békés megyei hím­zés, mellyel a megye kultúrá­ját hirdetik szerte a világban. Az immár 41 éves varrószak­kör közösség- és értékteremtő munkájával beírta a nevét Kisdombegyház történetébe. A hímzés hagyományőrzést és nyugalmat jelentő pihenés. A kézimunka aprólékossága türelmet is igénylő munka évforduló A falunapon ünnepeltek A kisdombegyházi díszítőművé­szeti szakkör 40. évfordulóját a község tavaly a falunapon ünne­pelte meg. Ez alkalomból látvá­nyos kiállítást rendeztek a közös­ségi házban, ahol mindenki meg­csodálhatta a különféle techniká­val készült gyönyörű kézimun­kákat Egyik különlegesség pél­dául a 2003-ban a templomnak készített 12 darabos garnitúra. Az úri hímzéses, aranyszállal szőtt darabok között található nagy- és előoltári terítő, szószék­borító, misekönyvterítő és a szob­rok alá készült kézimunkák. Előtte évben a mezőhegyesi re­formátus templomnak is készí­tettek néhány kézimunkát Az asszonyok elmondták, hogy az aprólékos és türelmet igénylő munka néha egy-egy új motívum elsajátításakor bizony a már ki­varrott rész bontásával is jár. Volt, hogy sírtak, nevettek, varr­tak és bontottak, de az együtt töl­tött idő mindig kikapcsolódást je­lentett számukra. HIRDETÉS vKe/ímgő? 'Scmgó? Qumba? Hagyományos és divatos társastáncokat tanulhatnak az érdeklődők a 2006. január 9-én induló felnőtt tánctanfolyamon. Gu­lyás Miklós táncpedagógus várja hölgyek, urak, párok jelentkezését Békéscsabán, a Forma Bontó Rekreációs Központban. Az első alkalom ingyenes bemutató óra lesz ja­nuár 9-én 19.30-kor. UM A kérdésre adott helyes válasz beküldői között négy pár részére sorsolunk ki ingyenes részvételi lehetősé­get az induló tánctanfolyamra. Kérdés: Melyik a riói karnevál tánca? a) salsa b) mambó c) szamba A választ levelezőlapon küldjék be címünkre, Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., leg­később január 4-éig! Jeligeként írják fel: Tánc! ■ OTP INGATLAN RT. AZ OTP BANKCSOPORT TAGJA VÉDJEGYÜNK: MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG. tUV ... TW SDDHF isbmums FlABCt Ptix ATücceHenc* 2002 Nemzetközi tngiulanfcilesztcii NMdlJ győztest Ingatlan Rt. iában Gyula, Béke sgt.- Bodoky utca sarkán felépült társasházban még kulcsrakész lakások vásárolhatók kedvező hitelfeltételekkel, ingyenes ügyintézéssel. MÁR CSAK 5 LAKÁS! Lakások bemutatása, tervrajzok, árak és műszaki tartalmi jegyzék Debreczeni László ingatlanirodájában. Gyula, Béke sgt. 4. Tel.: (66) 362-636. INGYENES HITELUGYINTEZES, ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE. Gránátalma-díjas szakkör sok kiállításon szerepelt A kisdombegyházi kézi­munkaszakkört 1992- ben a szakmai zsűri a legmagasabb kitüntetés­sel, Gránátalma-díjjal ju­talmazta. A tagság a korábbi évekből a Szocialista Kultúráért kitünte­tő jelvénynyel, a VII. Országos Népművészeti Kiállítás, vala­mint Békés megye élő népmű­vészetének kiállításain kapott elismerésekkel büszkélkedhet - tudtuk meg csóti istvánné szakkörvezetőtó'l. Békés megye élő népművészetét bemutató kiállításokon jártak 1993-ban a szlovákiai Martinon, ötször Bé­késcsabán és Gyulán, a min- | den magyarok fesztiválján. A I következő évben Szegeden, a II. Nemzetközi Népművészeti Fesztiválon mutatkoztak be, il­letve a Csaba Expón, egy nem­zetiségi fesztiválon, Kiss Jankó Bori Országos Kiállításon, Al­máskamarás 150 éves évfordu­lóján, a magyar napokon a szlovákiai Trencsén és a buda­pesti 11. országos kiállításon. Több külföldi bemutató volt 1995-ben, így az Amerikai I Egyesült Államokban, Rio Grande, Toledo, Szuden Farm, New York, majd Francia- országban, Né­metországban, Ukrajnában és ismét Szlovákiában, Komár- nóban. A harmadik nemzetkö­zi fesztivált 1996-ban Szege­den, míg a nemzetközi népmű­vészeti vásárt Németországban tartották. Az 1998-as évben né­met és magyar kiállításon, 2002-ben a gyulai Kárpát-me­dence hímzőkultúrája és Béké­sen a megyei hozománygála következett. Munkáik jelenleg Szabadkán csodálhatok meg. Közösségben az erő A kisdombegyházi szakkör több mint 40 éves munkája bi­zonyság arra, hogy érdemes a családon, rokonokon kívül is olyan közösséget teremteni, ahol művészeti alkotások is születhetnek. Az itt tevékenyke­dő asszonyok örökséget, orszá­gos, nemzetközi kultúrát terem­tettek, aminek a néprajzi, föld- mjzi és nem utolsósorban érzel­mi kötődése, jelentősége óriási A LAKÁS DÍSZEI. A kisdombegyházi kézimunkázó asszonyok nem csak szép, de hasznosítható lakástextileket is készítenek. A képen látható hagyományőrző függöny arad-vidéki szabadrajzos hímzésvilá- gú, mely nyolcas és szálöltéses technikával készült. Több abroszt, párnát, falvédőt és asztaldíszt is készítettek hasonló, a tájegységre jellemző motívumokkal. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom