Békés Megyei Hírlap, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-23 / 300. szám

ORVOSTUDOMÁNY BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 23., PÉNTEK A várólista hosszadalmas Az utóbbi időben többen is mél­tatlankodva teszik szóvá, hogy bizonyos vizsgálatokra, kezelé­sekre, műtétekre egyre gyak­rabban hónapokat kell várni, a ma jelentkező beteg leghama­rabb két-három hónap múlva kerülhet a mind hosszabb váró­listák élére. Ennek a jelenség­nek az okairól, hátteréről Dr. Szabó Terézia főigazgató főor­vostól kértünk tájékoztatást.- Sajnos, semmi biztatót nem tudok ez ügyben monda­ni. Tökéletesen megértem a la­kosság elégedetlenségét épp­úgy, mint az érintett szakmák­ban dolgozókét. Ami módunk­ban állt, mindent megtettünk, hogy a gyötrelmesen hosszú várakozási időt lerövidítsük. A várólisták oka a finanszírozási szabályzók hatásában keresen­dő. - válaszolt a főigazgató.- A kórházak finanszírozása meglehetősen bonyolult rend­szer. Az elvégzett munkákat je­lentjük az OEP-nek (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), ők pedig egy pontrendszer szerint utólag fizetnek. Nem lenne gond, ha csak erről lenne szó, hiszen akkor annyi műtétet, vizsgálatot, kezelést végezhet­nénk havonta, amennyit elbí­runk. Az OEP azonban tavaly életbe léptette az úgynevezett volumenkorlátozást, ami azt je­lenti, hogy egy bizonyos összeg fölé nem emelkedhet a bevéte­lünk, azaz a megengedettnél több beavatkozást nem végezhe­tünk el, mert azt az OEP nem fi­zeti ki teljes egészében. A korlá­tozás elsősorban ott okoz súlyos gondot, ahol a beavatkozás erő­sen költségigényes, jellemzően ilyen szakma például az ortopéd sebészet, hiszen egy térd- vagy csípőprotézis beültetése során a legdrágább anyagok kerülnek nagy mennyiségben felhaszná­lásra: implantátumok, vérké­szítmények, kötszerek. Magát a beavatkozást el tudnánk végez­ni, de a felhasznált anyagokat a kórház nem tudja a saját költ­ségvetéséből kigazdálkodni, mi­vel egy műtét esetében ez akár egymilliónál is több lehet, s en­nek csak kis hányadát kapjuk meg az OEP-től, ha jelentősen túllépjük a megengedett műtét­számot. Természetesen ez csak a ter­vezhető beavatkozásokat, vizs­gálatokat érinti, szó sincs arról, hogy ilyen okok miatt elhalasz- tanánk egy vakbélműtétet, vagy más hasonló sebészeti be­avatkozást, esetleg súlyos álla­potban lévő beteg szükséges műszeres vizsgálatát. Mi ma­gunk is nehezen tudjuk elfo­gadni ezt a helyzetet, de nem tehetünk mást. Interneten a mellszűrés mammográra www.rethy.hu honlapon Az utóbbi időben a szokásosnál több olyan sms jelent meg a Bé­kés Megyei Hírlap erre szakoso­dott rovatában, mely a csabai kórházban zajló mammográfiás vizsgálatok menetét kifogásolja. Talán ezen üzenetküldőknek is segítséget nyújt az az infor­máció bázis, mellyel a közel­múltban egészült ki a kórház honlapja. Mindazok, akik hasz­nálói az internetnek a www.rethy.hu cím alatt immá­ron a mellrákszűrés részletei­ről is több, hasznos tudnivalót olvashatnak. Amellett, hogy megismerhe­tik a szűrés célját, részletes me­netét, hozzájutnak a 2005-ös évi statisztikákhoz is. Kiderül például az oldalból, hogy 7065 behívott nő közül 3828 jelent meg a szűrésen, s ez 54 száza­lékot tesz ki. Azt is megtudhatjuk, hogy az összes megvizsgált asszony 9,3 százalékát hívták vissza továb­bi ellenőrzés céljából, s azt is, milyen kiegészítő vizsgálatok társulhatnak a mammográfiá- hoz. A honlap tematikus olda­lán a szűrést végző egészség- ügyi csapat is bemutatkozik az érdeklődőknek. Ugyancsak fontos lehet, hogy az idekattin- tók a mammográfiai szűrés pontos elérhetőségeit is megta­lálják a már említett honlapon. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült | Internet: www.rethy.hu ? E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu Büszke vagyok a társaimra 2005 Évet értékeltünk dr. Szabó Terézia főigazgató főorvossal így év vége táján elérke­zett a számvetés ideje. Milyen évet zár a békés­csabai Réthy Pál Kórház, elégedett-e a kórház veze­tése az idei esztendő mérlegével? Erről kérdez­tük DR. SZABÓ TERÉZIA fő­igazgató asszonyt, akit arra is megkértünk, vála­szoljon a kórházat ért ke­mény kritikákra.- A külső körülmények okán gyötrelmesen nehéz, de végül is kiegyensúlyozott évet zár­tunk - mondta el a főigazgató.- Ami a legtöbb gondot okozta, az a finanszírozás volt, hiszen az intézményre ható tényezők, mint például az energiaárak emelkedése bizony megnehezí­tette a gazdálkodást. Nagyon szoros, szigorú pénzügyi nor­mák szerint kellett dolgoz­nunk, csak így sikerülhetett vi­li szonylag stabi- s lan tartani a költségvetést, a pénzügyi egyensúlyt. Ezért kellett bizo­nyos létszámracionalizálást is végrehajtanunk, ám ez nem érintette a szakszemélyzetet. Orvosokat, nővéreket most is veszünk fel, s átlagéletkoruk fi­atalodik.- Az ország más kórházaihoz képest Békéscsabán nem ve­zettek be megszorító intézke­déseket, sőt jelentős fejleszté­sekről is szóltak a hírek.- Munkatársaink jó szakma színvonalon dolgoztak, az esz­közbeszerzés terén is előreha­ladtunk, s olyan jelentős fej­lesztésekről született az idén döntés, mint a sürgősségi osz­tály létrehozása helikopter le­szállóval. A belgyógyászati tömb teljes körű rekonstrukció­ja, melyhez sikerült állami, címzett támogatást elnyerni. A napokban tudtuk meg, hogy egy minisztériumi pályá­zaton sikerült 50 millió forintot nyernünk a sürgősségi osztály létrehozásához. Ezt az összeget az önkormányzat által adott 100 millió forinttal együtt a sürgősségi osztálynak helyt adó épületrész kialakítására, il­A Réthy Pál kórház napi harcot vív a betegellátás színvonaláért, a feltételek megteremtéséért. letve eszközbeszerzésre fordít­juk. Nagyon fontos az új osztály léte, hiszen közelebb visz ah­hoz a szakmai struktúra átala­kításhoz, mely reményeink szerint, a betegellátás színvo­nalát növeli hosszú távon. — Hiába az év kórháza díj, hi­ába a sok elismerés, időről- időre felbukkannak a kritiká­kat megfogalmazó üzenetek az sms-rovatban.- Mi, akik itt, a kórházban mindennapos kapcsolatban va­gyunk a betegekkel, hozzátar­tozóikkal néhány kivételes esettől eltekintve nem tapasz­taljuk ezt az ellenséges légkört. Az emberek bizalommal fordul­nak felénk, s mi, lehetőségeink­hez képest igyekszünk is erre a bizalomra rászolgálni. Általá­ban a társadalom, az emberek nagy többsége iszonnyal reagál a betegségekre, elfordítja fejét, ha egy véres balesettel szembe­sül. Ugyanakkor megnyugvás­sal tölti el őket, hogy vannak, akik hivatásszerűen foglalkoz­nak a sérültekkel, betegekkel. Ezért is van, hogy az átlagpol­gár nem ellenséges az egész­ségügyi dolgozókkal szemben. Véleményem szerint, akik eze­ket a kórházunkat támadó üze­neteket írják olyan emberek, akiket a gyűlölet, az irigység, a harag, vagy a bosszúvágy ösz­tönöz. Valós, vagy vélt sérelme­iket akarják így megtorolni, olyanok, akik talán nem állták meg a helyüket egy jó közös­ségben. Véleményem szerint, normá­lis munka folyik intézmé­nyünkben. Nagyon becsülöm, és büszke vagyok az összes munkatársamra, amiért ezt a nem hétköznapi munkát egy életen át vállalják, hivatássze­rűen végzik. A támadó üzene­tek mindig névtelenek, olya­noktól érkeznek, akik nem vál­lalják arcukat, kilétüket. A kór­házvezetéshez közvetlen mó­don elenyésző mennyiségű pa­nasz érkezik, melyet minden esetben kivizsgálunk. Ezért is érthetetlen, miért a sajtón ke­resztül üzengetnek azok, akik elégedetlenek velünk.- Lehet, hogy a betegek, vagy rokonaik azért nem jelzik a problémákat, mert félnek at­tól, hogy annak negatív követ­kezményei lennének.- A fekvőbeteg osztályokon évente négyszer, a járóbeteg osztályokon pedig évente egy­szer betegelégedettségi felmé­réséket végzünk. A páciensek távozáskor anonim kérdőívet kapnak, melyet önkéntesen töltheti iek ki. Mivel ez is névte­len, nyugodtan megtehetnék, hogy keményen kritizáljanak minket. Ehhez képest a kérdő­ívek (melyeket a kérdezettek 70 százaléka kitölt) adatai szerint, a betegek üsztán látják, milyen küzdelmes munkát végez az itt dolgozó személyzet. Az orvo­sok, ápolók munkájával többsé­gében elégedettek, ugyanakkor több orvost, jobb körülménye­ket szeretnének, s ez utóbbi jo­gos igény. Ugyanakkor az ellen­séges, támadó szándéknak nyo­ma sincs ezeken a névtelen fel­méréseken, s ez megnyugtat minket. Mint a kórház első szá­mú vezetője, igenis jónak tar­tom az itt zajló szakmai mun­kát, s büszke vagyok a kollégá­imra. A jó persze nem jelent tö­kéletest, hiszen mindig van min javítani, mi pedig munkatársa­immal együtt azon dolgozunk, hogy az előforduló hibákat kija­vítsuk, s napról-napra jobb színvonalon végezhessük gyó­gyító munkánkat. Köszönet a segítőknek Békés, boldog karácsonyt, jó egészséget, örömökben gazdag új esztendőt kívánunk minden­kinek a Réthy Pál kórház mun­katársai nevében! A békéscsabai Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet vezető­sége és kollektívája ezúton mond köszönetét mindazok­nak, akik az elmúlt esztend& ben anyagiakkal, tárgyi eszkö­zökkel, jóindulattal, együtt gondolkodással és tenni aka­rással segítették az intézmény­ben zajló gyógyító munkát A 2005-ös esztendőben a kór­ház minden eddiginél több tá­mogatás kapott cégektől, intéz­ményektől, kisebb-nagyobb kö­zösségektől s magánszemé­lyektől is. Okét, valamint a mű­ködést biztosító fenntartókat is köszönet illeti. DR. SZABÓ TERÉZIA FŐIGAZGATÓ FŐORVOS Ma már a legmodernebb, nyugat-európai színvonalú technikával műkö­dik a kórház orvosi gázellátása. A kéjgáz, a sűrített levegő biztosított Orvosi gázok, orvosi gázellátás - nélkülözhetetlen része a gyó­gyító munkának. Erről győzött meg minket Veress Lajos, a Réthy Pál Kórház biztonság­szervezési és üzemviteli osztá­lyának vezetője, aki Békéscsa­bán e szakterület első számú felelőse és tudora. — A kórházi betegellátás és gyógyítás szempontjából nél­külözhetetlen az orvosi gázok eljuttatása a felhasználás helyszínére - kezdte Veress Lajos. - A légnemű gyógy­ászati eszközök kategóriájába több elem is tartozik, így pél­dául a nitrogén oxidul, amit a köznyelv kéjgázként emleget. Ezt altatásnál kapják a bete­gek, talán ez közülük a legis­mertebb. Ide tartozik még az oxigén, valamint a sűrített le­vegő, ami kétféle nyomás foko­zatban használatos, 4 illetve 7 bárosban. E mellett a vákuum rendsze­rek is elengedhetetlen részei a gyógyító munkának, hiszen ezek szolgálnak a különféle testnedvek, vér, váladékok el­szívására, operációk, különféle beavatkozások során gyakorta van rá szükség.- Miként jutnak el a műtők­be, rendelőkbe ezek a gázok?- A különböző orvosi gázo­kat a régmúltban palackos for­mában juttatták el a felhaszná­lás helyszínére, ma azonban ez a módszer elavult. Békéscsa­bán tizenhárom esztendővel ez­előtt épült a központi gázellátó rendszer. Ezt a biztonságos üzemeltetés érdekében hozzá­csatlakoztatták a számítógépes, épület ellenőrző rendszerhez is. — Miként tudják elérni, hogy a szükséges gázok biztosan eljussanak a szükséges hely­re? — 24 órás a diszpécser szol­gálatunk, mely a riadó jeleket észlelve azonnal intézkedik, s az ugyancsak készenlétben dolgozó, beosztott hibaelhárí­tót riasztja. Ezzel érhető el az, hogy a gázellátó rendszer fo­lyamatosan, a legnagyobb biz­tonságban működhessen. A centralizált gépház kapacitása lehetővé teszi a percre kész üzemeltetési biztonságot, s még az energiaellátás zavarta­lanságát is. Az orvosi műszerek jórészt elektromos üzemmódúak, me­lyeket a kórházi aggregátorhoz is csatlakoztattunk. Ez egy esetleges áramszünet bekövet­keztekor 28 másodpercen belül a teljes energiaellátást képes biztosítani. Ha a központi rend­szer mondja fel a szolgálatkor minden műtő és felhasználó helyiség külön szakaszolható. Veszély esetén kis tároló kocsi­kon, előre elkészített palackok állnak rendelkezésre. Előre nem látható helyzetben, ka­tasztrófa esetén is biztosított az orvosi gáz. Vészhelyzetben pil­lanatokon belül átállíthatóak a palackos üzemmódra a külön egységek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom