Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-24 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP —2004. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 9 ORVOSTUDOMÁNY A diabétesz bonyolultságáról szövődmények Az életet is megrövidítheti legalább tíz évvel Alapítvány a Békéscsabai Intenzív Osztályért 2004. évi közhasznúsági jelentése Világszerte sok gondot okoz a diabétesz, közhasz­nálatú nevén a cukorbe­tegség, amely főként a fej­lettebb országokban, a ci­vilizációs ártalmak követ­keztében ma már népbe­tegségnek mondható. A közelmúltban tartották Gyu­lán a Diabétesz Világnap nyitó­rendezvényét, amelynek kö­zéppontjában az úgynevezett diabétesz láb állt. Erről és a cu­korbetegségről, valamint keze­lésének, gyógyításának lehető­ségeiről kérdeztük dr. gyimesi András belgyógyász-endo- krinológus-diabetológus főor­vost, a békéscsabai Réthy Pál Kórház II. sz. belosztályának □ vezetőjét. A diabétesz láb a cukorbeteg- p ség egyik legsúlyosabb szövőd- | ménye. A krónikus betegség § következtében idegbántalmak S léphetnek föl, jellemző az erek, valamint a szalag- és ízületi rendsze­rek károsodá­sa. Gyakran gyulladásra hajlamosító bőrfo­lyamatok indulnak el a lábon: bőr- és körömgomba, apró sé­rülések, amelyek egészséges embernél könnyen kezelhetők, ám egy cukorbeteg esetében hosszabb távon a láb elveszté­séhez vezethetnek. A periféri­ákra kifutó idegek, erek befo­lyásolják a szövetek táplálko­zását. Ha ezek károsodtak, ha ebben rendellenesség tapasz­talható, akkor egy egyszerű gyulladás is ráterhelődik a szö­vetekre, a csontokra, és a lábat amputálni kell az életmentés érdekében. Különbség van a betegség két alapvető típusa között a szövődményeket tekintve is. Az 1-es típusú, fiatalkori, kez­dettől inzulinkezelésre utalt betegek esetében elsősorban a kiserek, a szem, a vese károso­dása jelentkezik szövődmény­ként. A diabétesz láb szövőd­ménye, a nagyerek károsodása főként a 2-es típusú, felnőttkor­ban jelentkező diabéteszre jel­lemző. Ez utóbbi a tömegesen elterjedt diabétesz-típus, amely világszerte erős össze­függést mutat a túlsúlyos álla­A járóbeteg szakrendelésen mérik a dlabeteszes láb rendellenességeit, működését. póttal. A különböző, gyakran más tünetek miatt lezajlott vizsgálatokon nagyon gyakran derül ki, hogy a beteg diabé­teszben szenved. Ha célirányo­san szűrnénk, valószínűleg még több lenne a nyilvántar­tott cukorbeteg. Ha már a szűrés került szó­ba, el kell mondanom: mosta­nában sokat hallani a különfé­le kampányokról, hogy a gyógyszertárban, ujjbegyből vett véren is elvégzik a vizsgá­latokat. Nos, én nem vagyok ennek híve, ez egy vitatható módszer. A szűrést legjobb meghagyni a háziorvosok fel­adatkörében. Természetesen nincs értelme népességszűrést végezni, az túl sok munkát je­lentene, aránytalan és szük­ségtelen terhelést a páciens­nek és az egészségügynek egy­aránt, hiszen ezt évente kelle­ne megismételni-A háziorvos­ok tudják, kik azok a veszé­lyeztetett páciensek, akiket évente egyszer érdemes elkül­deni egy laboratóriumi vizsgá­latra: aki elmúlt 40 éves, túlsú­lyos, magas a vérnyomása, csa­ládjában előfordult korai szív­érrendszeri megbetegedés, azt mindenképp nagy kockázatú személynek tekinthetjük. De ide sorolhatók azok a 40 fölötti nők is, akiknek annak idején a terhesség alatt cukor-zavart ál­lapítottak meg, illetve akik 4000 grammnál nagyobb sú­lyú újszülöttet hoztak a világ­ra. Aki pedig önmaga normál időre, de 2500 gramm alatti súllyal született, szintén hor­dozhatja magában a diabétesz hajlamot. Szövődmények meg­előzésében sajnos nem állunk jól: a diabétesz igen bonyolult és összetett betegség. Az anyagcsere és a nagyerek (agyi és koszorúerek) állapota döntő fontosságú ebből a szempont­ból. Az életkorral, a helytelen életvitellel kialakuló károsodá- si folyamatokat a diabétesz fel­Békéscsaba másfél év óta in- zulinpumpa-centrum. A pumpa egy viszonylag új esz­köz, amelyet a bőr alá beül­tetnek, s a napi többszöri szúrás helyett ezzel a mű­szerrel adagolhatja magá­nak a beteg a napi inzulin­mennyiséget. A hiedelmekkel ellentétben ennek az eljárás­nak nem az az előnye, hogy kényelmesebb, hanem az, hogy ezzel lehet az adagolást a legpontosabban beállítani. Rendkívül drága eszköz: a gyorsítja, ami az életminőség nagyon jelentős romlását, sőt a korábbi halált is eredményez­heti. Ma a diabéteszes beteg várható élettartama 10-14 év­vel rövidebb, mint az átlagos. Éppen ezért nagyon sok kuta­tás, terápiás kísérlet folyik a di­abétesz és szövődményeinek kezelése terén, hiszen, mint az elején mondtam: ez világmére­tű probléma. Az egyik legsú­lyosabb helyzet az Egyesült Ál­lamokban alakult ki, Magyar- ország közepesen veszélyezte­tett e téren. betegnek százezer forintba kerül, az OEP-nek a kilenc­szeresét kell hozzátennie. Bé­késcsabán nem csak beállít­ják a betegnek a pumpát, hanem megtanítják őt is, sőt orvosát, és az orvosasszisz­tenseket is a használatára. Közreműködnek a jogosult­ság elbírálásában is, hiszen a nagyon drága eszközre csak az kaphat támogatást, akinek valóban szükséges és orvosilag indokolt a pumpa használata. Inzullnpumpa-centrum Békéscsabán Alapítványunk egy nyugdíjas kolleganőnk javaslatára, 1999. december 3-án került bejegy­zésre a Békés Megyei Bíróság által Pk.60.211/1999/2.számú végzéssel. Az osztályunkon fekvő betegek legmagasabb szintű ellátásáért és dolgozóin­kért szerveződött az alapít­vány. Ennek érdekében célunk az intenzív osztály szakmai tevé­kenységének, tárgyi feltételei­nek pótlása, bővítése, újítása. Továbbá a személyi feltételek, dolgozóink munkakörülmé­nyeinek, képzési, továbbkép­zési feltételeinek javítása, rek­reációs lehetőségek biztosítá­sa. Távlati célunk egy rekreá­ciós központ létrehozása. 2004. évi bevételeink a kö­vetkező forrásból származnak: Különböző kutatási progra­mokban való aktív részvéte­lünk elismeréseként több cég anyagi támogatását élvezzük. Jelentős bevételt képez az SZIA 1%-os felajánlásokból származó összeg, amit ebben az évben harmadik alkalom­mal fogadhattunk. Ez tükrözi a lakosság elismerését erőfeszí­tésünk, szakmai tevékenysé­günk, elkötelezettségünk iránt. Támogatásunkat tovább nö­velik a volt betegeink és más magánszemélyek felajánlásai. 2004. évi kiadásaink megosz­lanak dolgozóink szakmai fej­lődését segítő eszközök (szak­könyvek, szakmai továbbkép­zések), és rekreációs lehetősé­gek költségeinek fedezése kö­zött. Szakmai konferencián, to­vábbképző előadást tartalma­zó poszter költségét átvállalta alapítványunk, mely által dol­gozóink nívós szakmai elisme­résben részesültek. A kapcso­lattartást segítő számítógép fenntartását is ezúton biztosít­juk. Folyamatosan bővülő könyvtárunk elsősorban a szakmai ismertek bővítését, frissítését, a továbbtanulást te­szi lehetővé. Emellett segítsé­get nyújt a művelődni, kikap­csolódni vágyó, lábadozó bete­geink és dolgozóink számára. Alapítványunk lehetőséget ad uszoda-, vízi- és gyógytorna bérlet vásárlására, melyek dol­gozóink számára vehetők igénybe. Ezzel segítjük testi, lelki egyensúlyunk megőrzését ezen keresztül pedig a gyógyí­tó-ápoló tevékenység folyama­tos, magas szintű ellátását. Alapítványi támogatással rendezhettük meg 2004. de­cemberében karácsonyi ünne­pi osztályértekezletünket, melynek során éves munkánk értékelése családias légkörben zajlott. Alapítványunknak al­kalmazottja nincs, könyvelői szolgáltatást vesz igénybe. Ez­úton mondunk köszönetét és kívánunk jó anyagi egészséget mindazoknak, akik céljaink­kal egyetértve támogatásukkal segítették alapítványunkat. ■ Alapítványi kuratórium Békéscsaba, 2005. szeptember ALAPÍTVÁNY A BÉKÉSCSABAI INTENZÍV OSZTÁLYÉRT ADÓSZÁM: 18382457-01-04 SZÁMLASZÁM: 11100506- 18382457-10000001 5600 BÉKÉSCSABA, GYULAI ÚT 18. Csekken történő támogatás esetén kérjük, hogy adóvissza­térítési igénylése céljából a be­fizető adószámát a befizetési csekk közlemény rovatába szí­veskedjen feltüntetni vagy le­vélben, illetve személyesen el­juttatni osztályunkra minden év január 15-ig. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E mail: titkar@korhaz.rethy.hu 'so*« A kórház hétköznapi biztonságos működtetése a feladat védelem Felkészültek a váratlan helyzetek elhárítására, a készenlétre, a betegek mentésére A közelmúltban a hír­adásokban egymást érték a legkülönbözőbb ka­tasztrófákról szóló tudó­sítások. Ilyen helyzetek­ben a legfőbb feladat mindig az életmentés, a sérültek ellátása, a járvá­nyok megelőzése. | Ezekben nyíl- I - ván kulcssze­ak lettünk, va­jon a békéscsabai kórház felké­szült-e a rendkívüli esemé­nyekre? Kérdéseinkre veress lajos, a kórház katasztrófavé­delmi és üzemeltetési vezetője válaszolt.- Ön tulajdonképpen a kór­ház hétköznapi biztonságos működéséért, vagy a kataszt­rófahelyzetekben történő ellá­tásszervezésért felel? — Mindkettőért. Önálló osztá­lyunkon 40 munkatársammal dolgozunk azon, hogy egyfelől a kórház működése biztonságos és zavartalan legyen, másfelől folyamatosan készenlétben le­gyünk egy esetleges rendkívüli helyzetre. Rendszeresen rész veszek az országos képzéseken, konferenciákon, amelyeken a szükséges információkat, utasí­tásokat kapjuk meg, s azokat aztán itthon a saját körülmé­nyeinkre adaptálva továbbadom a kollégáimnak, valamint az osztályvezető főorvosoknak, fő­nővéreknek. A kórház napi üze­meltetése nagyon összetett munka, hiszen a vízellátástól az áramellátás és a klimatizálás zavartalanságán át az orvosi gá­zok tárolásáig és kezeléséig minden a mi dolgunk, és ezt úgy kellett megszervezni, hogy bármi történjék, azonnal be tudjunk avatkozni.- Mint egy kommandó? Azon­nal és szakszerűen reagálni?- Hát, valahogy úgy. Meg­szerveztem a 24 órás diszpé­cserszolgálatot, ahol az ügyele­tes diszpécser monitorokon fi­gyeli a berendezések működé­sét, és persze hozzá futnak be azok a hibabejelentések is, amelyek az osztályoktól érkez­nek: valahol csöpög a vízcsap, vagy elromlott egy műszer. A kisebb hibák kijavítására ma­ga a diszpécser küldheti ki az azonnali hibaelhárító csoport illetékesét, ha viszont komo­lyabb a baj, akkor a belső tele­fonunkon riasztja a műszaki vezetői ügyeletet, aki intézke­dik az ügyben. Ha például vala­hol tűz üt ki, akkor pedig ter­mészetesen a tűzoltóságot ri­asztjuk elsőként. Elkészítettem a kórház részletes, digitalizált térképét a menekülési útvona­lakkal, víz- és tűzcsapok fel­tüntetésével, megközelítési le­hetőségekkel, s ebből egy pél­dány a tűzoltóknál is van. Meg­van a részletes tervünk arra is, hogy veszély esetén melyik osztályt hová és hogyan lehet átköltöztetni, mint ahogy arra is, hogy hol helyezhetjük el a sérülteket vagy a betegeket tö­megkatasztrófa, vagy járvány esetén. — Hogyan készültek fel az ilyen helyzetekre? Egyáltalán: van-e járványveszély, kaptak-e ilyen irányú utasításokat?- Szögezzük le: veszély nincs. A madárinfluenza egyelőre állat­egészségügyi probléma, és sem­mi jele annak, hogy a közeljövő­ben ez megváltozik. Ettől függet­lenül felkészülten nézzünk szembe egy eseüeges járvány­nyal. Megalakítottuk a válságstá­bot, kialakítottuk a régi épület ötödik emeletén az elkülönítőt, amely minden szempontból megfelel a higiéniai előírások­nak. Mindenki tudja a feladatát, tudja, kit kell értesítenie, ha kell, biztosítani tudjuk a szükséges eszközöket és anyagokat a bete­gek befogadásához és ellátásá­hoz. Ki merem jelenteni, hogy a miénk egy különleges bizton­sággal üzemelő kórház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom