Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-03 / 257. szám

MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005.N0VEMBER 3., CSÜTÖRTÖK VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14—16 óra között munkatársunk várja a hívásokat. Közmunkapályázat: hosszabbítás november 7-éig Telefoná­lónk olvasta lapunkban, hogy meghosszabbítot­ták az önkormányzatok­nak kiírt közmunka-pá­lyázatok határidejét. Er­ről szeretne többet tudni. A 2005-2006-os közmunka- pályázat beérkezési határide­jét eredetileg október 17-ére állapították meg. Mivel azon­ban többen szóvá tették, hogy az egy hónapos pályázási ha­táridő rövid volt, nem készül­tek el a szükséges dokumen­tumok, illetve az érintett ön- kormányzatok még nem tud­ták megtartani az elengedhe­tetlenül szükséges képviselő- testületi üléseket, november 7-ére változtatták az időpontot - tudtuk meg a Foglalkozta­táspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztériumnál. A közmunkapályázat célja, hogy tartós munkanélkülie­ket és a munkanélküli ellátás­ból már kiszorult aktív korú, rendszeres szociális segélye­zetteket átmenetileg foglal­koztassanak olyan munká­ban, amely révén települési, közösségi célokat valósítnak meg. A közmunkaprogram a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb települése­ket és térségeket, valamint társadalmi csoportokat része­síti előnyben. A pályázatról bővebben a www.fmm.gov.hu honlapon olvashatnak. Önállóan pályázó önkormányzatok Állandó lakos Pályázatban foglalkoztatott 500 legfeljebb 12 501-2500 legfeljebb 35 2500-7500 legfeljebb 75 7500 lakos fölött legfeljebb 150 megyei jogú városok Iegfeljebb250 A HÍRLAP utánajárt SMS számunk: (30) 4060-110 A víz büdös, de azért iható Attól, hogy az almási és kamarási víz ihatatlanul büdös, nem fer­tőző? Zöldbéka Kedves Zöldbéka! Az Álla- katársa megnyugtató vá­rni Népegészségügyi és laszt adott: nem fertőző a Tisztiorvosi Szolgálat mun- víz. Szerdánként viszik a zöldet A Tappe Békéscsabán nem vitte el a saját lógójával ellátott, mű­anyag zsákba gyűjtött zöld szemetet. A szemét az úr! Mint megtudtuk, a cég min­dig szerdán viszi el a zöldhul­ladékot, utcától függetlenül. Ha valamelyik terület kima­rad, mert nem érnek oda idő­ben, másnap pótolják a mu­lasztást. Az újrahasznosítha­tó bioszemetet mellesleg nem kell logós zsákba tenni, elég ha összekötözve, összegyűjt­ve kiteszik az út mellé. Sza­káll Gábor, a hulladékgazdál­kodási részleg vezetője el­mondta: eredetileg úgy ter­vezték, mindenszentek nap­jáig biztosan összeszedik a zöldhulladékot. Mivel azon­ban az időjárás enyhe, folyta­tódhat a munka. A zöldsze­mét idei utolsó szállítási idő­pontjáról két héttel korábban értesítik a lakosságot. Műemlékben lakhatnak immár védés Épületfelújításra van igény, a szükséges pénzre pályáznak Több Békés megyei épüle­tet és régészeti lelőhelyet műemlékké nyilvánítottak. Munkatársainktól Csabán a Fiume Szálló ismét műemlék. Az, hogy a 19. század­ban emelt épület hogyan került le a lajstromról, rejtély. Többen úgy vélik, egy ideig azért nem minősült műemléknek, hogy a Műemlékvédelmi Hivatal enge­délye nélkül lehessen szabdalni. A 18. században épített köte- gyáni református templom egé­szen az államosításig, 1948-ig szintén emléki védettséget élve­zett. Az egyházközség vezetése egyebek mellett ezért is szorgal­mazta a műemléki oltalom hely­reállítását - tudatta Tyukodi László lelkipásztor. Az épületet az elkövetkezendőkben szeret­nék felújítani, ehhez több mint 20 millió forintra lenne szükség. Sámsonvár és Faluhely régé­szeti lelőhely műemléki oltalom alá helyezését a műemlékvédel­mi hivatal kezdeményezte — tá­jékoztatott Szatmári János, Do­boz polgármestere. Sámsonvár részleges helyreállítása érdeké­ben nyújtottak be pályázatot. Mezőhegyesen a Ménes­udvar a település reprezentatív központját jelenti, amely több műemlék épületet és természeti értéket foglal magában. Ide tar­tozik a két kaszárnya, a ménesparancsnokság, a fedeles lovarda, az északi és a keleti is­tálló, mely utóbbiban kocsimú­zeum van. Ezen belül található a három Hild-kapu (diadalív), il­letve a Nonius Hotel előtti nyi­tott lovarda és az udvarban levő híres platánfa is. Mindezen ér­tékek a világörökség váromá­nyosai között szerepelnek. = Orosházán a Kis- és Nagy- | Tatársánc egy őskori eredetű | védelmi rendszer. A kettős föld- | sáncból és vizes árokból álló | kultúrtörténeti emléket az ava- 3 rok építették a kelta vagy a szkíta törzsek elleni védelem céljára. Az eredetileg 3 kilomé­ter hosszú és 1800 méter átmé­rőjű sáncrendszer helyét ma már csak szelíd dombvonulat jelzi. Tizenkét hektáros terüle­tét egykor 26-27 méter széles, 2 méter mély vizesárok védte.- A füzesgyarmati parókia épülete szóbeli elmondás sze­rint több mint 275 éves, így vá­rosunk legrégibb épülete - mondta Baráth János reformá­tus lelkész. Békéscsabán a Fiume Szálló épülete hosszú évek után ismét műemlék. Régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított épületek Békéscsaba, Fiume szálló Füzesgyarmat, Bethlen utcai református parókia __ Kó tegyán, református templom_____ Me zőhegyes, ménesodvar_________ Sz arvas, Vajda Péter utcai evangélikus parókia Doboz, Faluhely és Sámsonvár: Árpádkori település és vár_________ Or osháza, Nagytatársánc: késő bronzkori sánc és település maradványai (FORRÁS: ÖRÖKSÉG - A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ FOLYÓIRATA, 2005. OKTÓBER) Szarvas legöregebbje A Vajda Péter utca 5. szám alatti ótemplomi evangélikus parókia Szarvas egyik legré­gebbi épülete. Az 1850-es években lelkészlakásnak épült, s az 1980-as évek ele­jéig ekként is szolgált, majd 2005-ig lakatlanul állt. Az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség idén felújítot­ta, szeretetotthonná alakítot­ta át. Gyógyítanak és versengenek elismerés A betegek sokra becsülik a csabai kórházat Közösen oldják meg a feladatokat a kistérségben Az örménykúti képviselő-testü­let legutóbbi ülésén szakács jánosné polgár- mester tájékoz­tatta a képvise­lőket azokról a feladatokról, me­lyeket a község a jövőben a szar­vasi kistérség keretem belül kö­zösen old meg. Ezek közé tarto­zik többek között a sürgősségi orvosi ügyelet, a család- és gyer­mekvédelmi szolgálat, valamint a jelzőrendszeres házi segítség- nyújtás. ■ (j) Ismét keresik Az év kórházát A www.azevkorhaza.hu honlapon egytől ötig pontozhatják a betegek és a látogatók mennyire elégedet­tek az intézmények orvosi, szak­mai munkájával, az ápolással ás a szakszemélyzet munkájával, a műszerezettséggel, az ellátással, a környezettel, illetve a tisztasággal. A négy megyei intézmény kö­zül idén is a békéscsabai Réthy Pál kórház vezet. Tegnap a Réthy - amely tavaly elnyerte Az év kórháza címet - az ország 228 in­tézete között az 5. helyen állt Ösz- szesítésben a gyulai tüdőkórház a 75., az orosházi városi kórház a 97., a gyulai Pándy Kálmán kór­ház a 101. Az eredmények gyor­san változnak, és valamennyit csúszott is mind a négy intézmé­nyünk a megyei listán. Másfél héttel ezelőtt a békéscsabai a 4., a tüdőkórház a 69., az orosházi in­tézmény a 85., míg a Pándy Kál­mán a 95. helyezett volt Még sok minden változhat: végeredményt januárban hirdetnek. Az ország­ból eddig közel 13 ezer szavazat érkezett a felmérésre. ■ (fgk) Több szempontot vesznek figyelembe az értékelésnél Orosházi Réthy Pál Pándy Kálmán Tüdő­kórház kórház kórház kórház Orvos-szakmai ellátás 3,3 4,1 3,5 4 Ápolás és szakszemélyzet 3,5 4,1 3,5 3,5 Infrastruktúra 3,4 3,4 3,5 3,2 Ellátás 3,4 4,1 3,3 3,6 Környezet és tisztaság 3,8 4,1 3,5 3,5 Leküzdhetik a hátrányokat a romák is program Társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociálisan rászorultak részére Az orosházi családsegí­tők a roma és a nem ci­gány származású, de szo­ciálisan hátrányos hely­zetű lakosok társadalmi integrációjának elősegíté­se érdekében programot dolgoztak ki. Csete Ilona Az orosházi családsegítők az EgyMás JövőÉrt Alapítvánnyal a Maholnap Alapítványhoz pá­lyáztak források érdekében. széll györgyné, az orosházi alapítvány elnöke a nyert 150 ezer forint felhasználásáról be­szélt lapunknak.- Az integrá­cióra tett kísér­leteink össze­tettek. A prog­ram egyik ele­me, hogy a szentetornyai iskolában indult, roma szárma­zású, zömében 8-10 éves gyer­mekeknek szociális készségfej­lesztő foglalkozásokat tart Döbör Ágota pszichológus. Az a célunk, hogy a kisdiákok tár­sas és kommunikációs készsé­ge fejlődjön. Úgy érezzük, ez is egy lépés hátrányaik leküzdé­séhez. A serdülőknek a felnőt­té válás nehézségeihez, pár- kapcsolataik alakításához nyújtunk önismereti tréning­gel segítséget szintén pszicho­lógus közreműködésével - so­rolta a program korosztályokra kidolgozott céljait Széll Györgyné. Az orosházi szak­emberek a fiatalokra is gondol­tak, számukra motivációs és álláskeresési tréninget indíta­nak, hogy pozitív énképük ala­kuljon ki, erősödjön önbizal­muk és álláskereséskor megfe­lelő módon tudjanak kapcsola­tot teremteni.- Esélyegyenlőség az okta­tásban címmel szólítjuk meg a pedagógusokat, az ifjúságvé­delmi felelősöket, azokat, akik a hátrányos helyzetű gyerme­kekkel foglalkoznak. Az integ­ráció, a szegénység, az idegen­gyűlölet, a személyes és társa­dalmi értékekre nevelés, az egészség és biztonság lesz a té­ma. A pszichológus az egyenlő­ség megvalósulási lehetőségeit kínálja az oktatásban - fogal­mazott Széll Györgyné. Életmódklub romáknak A programnak van még egy ré­sze: az orosházi családsegítők életmódklubot indítanak a ro­ma családoknak. A háztartás­vezetéstől a csecsemőápoláson át a lakás- és személyi higié­nét, az optimális gyermekválla­lást, a családtervezést, a fo­gamzásgátlást is megtanulhat­ják a résztvevők. A szentetornyai iskolában sok a roma származású kisdiák. Néhányuk- kal pszichológus foglalkozik, hogy társas kapcsolataikat, kommuniká­ciós készségeiket közös erővel fejlesszék. I l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom