Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-17 / 243. szám

2005. OKTÓBER 17., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Közszolgálat és hűség emlékezés Mladonyiczky Béla szobrászművész elragadta a jelent A temetőkben egyre töb­ben szólítanak. Szeretet­teljes, bölcs szavakkal emlékeztetnek, figyel­meztetnek. Békéscsabán, a Ligeti temetőben a nagyszüleimtől jó taná­csokat, féltő intelmeket kapok, Mladonyiczky Bé­la szobrászművésztől ars poeticát, életfilozófiát. Niedzielsky Katalin Ragaszkodott szülőföldjéhez, a természethez, a nemes anyag­hoz. Már fiatalon a gyökerek Iránt érzett hűség, tisztelet, a művészet iránti alázat jelle­mezte, valamint az, hogy na­gyon szigorú mércét állított ön­magának. „A személyiség igazi célja és szerepe nem az önmegmutatás, mint ezt a költő, Nagy László is vallotta, hanem a teljes önfe- ledtség és az önátadás erénye. Ez a tudatosan vállalt szolgálat az élethez való hűség. Vállal­nom kell, hogy kifogjak a sor­son, elragadjam tőle a jelent az­zal, amit teszek, amit létreho­zok önmagámban és a munká­imban.” A művészet persze önmegva­lósítás, Mladonyiczky szavával önmegmutatás is egyben. Az alkotónak már ez is sokszor, nagyon sokszor önpusztító, tel­jes embert felőrlő életmódot, hi­vatást jelent. Ha legfontosabb­nak mégis azt tartja, hogy a közérdeket szolgálja, felelőssé­get vállaljon az emberek, a tár­sadalom fejlődése érdekében, akkor az még magasabb rendű, még hitelesebb művészet. Mladonyiczky nyilatkozatait, kijelentéseit fellapozva, zavar­ba ejtő a lényeglátás és aktuali­tás. Amit mond, üzen nekünk immár odafentről, ma talán még inkább találó és nélkülöz­hetetlen útmutatás, mint volt tízegynéhány éve, amikor el­hangzott. „Korszerűnek lenni ma Euró­pában napi parancs, életszük­séglet, érték, kötelező merész­ség, a jövő megérzése. Napja­inkra már közhellyé vált, hogy az emberi értékek zavarainak és elbizonytalanodásának ko­rát éljük. Ilyen helyzetekben kiemelt jelentőséget kap az örö­költ vagy megszülető szellemi produktum, amely az érett élet Generációkat nevelt a művészet szeretetére, megtanította látni, szol­gálta, formálta a közízlést; a művészet társadalmi szerepének, rangjá­nak elismertetéséért harcolt. látomásainak folytatójává vá­lik. Olyan vállalásról, munkák­ról szólok, amik eszmei és mű­vészi tartalmat hordoznak, amiket vallomásosan hűséggel mutatnak fel...” A temetőben síremléke is jel­zi: a természet, az eredeti, a ne­mes anyag bűvöletében élt. El­lenállhatatlanul vonzotta a fa, a kő; amelyhez mindenkor alá­zattal, szeretettel nyúlt. Hitte, hirdette, hogy a kivágott fa­törzsben, a kibányászott kőben már eleve benne rejlik a nagy mű, a szobor; a művész dolga csak annyi, hogy lehántsa a fe­leslegeset, láthatóvá tegye a csodát mindenki számára. „Abból kell kiindulnom, ami van, mit ad ki az anyag, mi van benne, de ugyanakkor úrrá kell lennem rajta... A szobor térki­töltése, szerkezetének látomá­sossága új összefüggések el­rendezésére ad alkalmat. A lát­vány egyedi, a látomás, a léte­zés egyetemes elemeiből jön létre. A látomásosság az egyedi képnek és az egyetemességnek az egysége.” A művész a súlyos keresz­tért, az önmarcangoló, kímélet­len életért persze odaföntről olyan adományt kap cserébe, amilyet más halandó nem. Mladonyiczky Bélát, a szob­rászt, a tanárt, a népművelőt már tíz esztendeje elszólították közülünk, szellemisége mégis itt él velünk. A sokoldalú mes­ter ránk hagyta műveit: a köz­téri szobrokat, a kisplasztiká­kat, az emlékműveket, portré­kat, érméket, plaketteket. S a művek megtöltik a teret böl­csességével, üzenetével. Erősí­tik az utókort abban a hitben, hogy a művészet igenis sokat tehet a lelkek békéjéért, a biza­lomért, a harmonikus együtt­élésért, a szeretetért. Rohant haza Pestről Mladonyiczky Béla 1936. május 20án született Békésszentandrá- son. 1961-ben kapta meg szob­rász-művészettörténész, rajz sza­kos tanári diplomáját a budapes­ti Képzőművészeti Főiskolán. Alig várta, hogy tanulmányait be­fejezve, a fővárosból visszatérhes­sen szülőföldjére, a Viharsarok­ba. Pedig a hatvanas évek vidéki Magyarországa nem sok jót ígért az ifjú tehetségeknek. Nem vá­gyottgyors sikerre, érvényesülés­re, meggazdagodásra; fontosabb­nak tartotta, hogy hű maradjon szűkebb hazájához, Békés me gyéhez, s annak kultúráját szol­gálja. Békéscsabán alkotott, taní­tott éppen tíz esztendeje bekövet­kezetthaláláig. A Jézus szíve templom kazettás kapujának domborműve Mladonyiczky Béla alkotása. Kiállítások és díjak A hatvanadik év már nem ada­tott meg az alkotónak, hogy to­vább gazdagítsa életművét A „torzó” így is jelentős: több mint hatvan önálló kiállításon láthatta munkáit a Békés megyei közön­ség de szerepelt tárlatokon Buda­pesttől Szegedig Jugoszláviától Németországig Ausztriától Spa­nyolországig. Megyénkben har­minc köztéri szobor dicséri keze munkáját, és huszonhat állam- ban látható Mladonyiczky-mű. El- | ismerésül Székely Bertalan-díjjal, S kétszer DanteMlöndíjjal, Mun- | kácsyéremmel, két alkalommal i Képzőművészeti Nívódíjjal, Békés Megye Művészeti Díjával és a Magyar Köztársaság Arany Ér­demkeresztjével tüntették kL Kis felületen nagy szellemek A közelmúltban szülő­földjére, Csabacsüdrelá­togatott a nemzetközi szinten is ismert szob­rász- és éremművész, lebó ferenc, akinek köz­téri szobrait számos te­lepülésen, többek között a fővárosban és Ópusz­taszeren is láthatjuk.- Mi volt a látogatás apropója? — Ez alkalommal, amellett, hogy ma is itt élő édesanyá­mat felkerestem, egy különle­ges évfordulóra, a harminc­éves osztálytalálkozónkra jöt­tem. A csabacsüdi általános iskola sokat jelent számomra. Művészi pályám szempontjá­ból meghatározó volt a Torda Lajos igazgató által vezetett ta­nári kartól kapott útravaló.- Most azonban Ön hozott ajándékot az intézmény­nek... dékozzak egy­iÉk. teremnek. A dombormű, melyet hoztam, Hunyadi Jánost és Kapisztrán Jánost ábrázolja. A nándorfe­hérvári diadal 550. évforduló­ját ünnepeljük jövőre, Csabacsüd pedig valaha Szil­ágyi Erzsébet birtoka volt, in­nen a dombormű apropója.- Számos elismerés birtoko­sa, s 1990-ben az USA-ban a nemzetközi pénzszépségver­seny első díját kapta. Mitől válik széppé egy érme? — A küllem, az ábrázolás hi­telessége teszi azzá. Kicsiny fe­lületen nagy szellemnek kell elférnie. Ezt a díjat egyébként a Magyar Nemzeti Bank részé­re készített Szent István em­lékpénzemért kaptam. ■ L. J. olvasóink írjak Torkomon akadt információ A Békés Megyei Hírlap október 8-ai számában egy hír arra hív­ta fel a figyelmemet, hogy „Závada Pál torkán akadt a huszadik század története”. A cikkben megemlítik, hogy Sza­bó Pál óta ő a második, aki megyénkben született és Kos- suth-díjjal ismerték el a mun­kásságát. Itt az én torkomon akadt a szó. Ha ugyanis a cikk­ben szereplő tágabb értelme­zést vesszük, akkor a Kossuth- díjasok és állami díjasok al­manachja, 1948-1985 alap­ján összesen tizenegy me­gyénkben született Kossuth-dí- jast sorolhatunk Závada elé. Közülük a legismertebbek: Sza­bó Pál, Darvas József írók, Csáki-Maronyák József, Kohón György festőművészek, dr. Sós József orvosprofesszor, Szo- kolay Sándor zeneszerző. ■ Verasztó Antal, Orosháza Köszönjük az észrevételt. Úgy látszik, közösen is nehéz szám­ba venni Kossuth-díjasainkat. Ugyanis Verasztó Antal levelé­ből is kimaradt a gyulai Krasznahorkai László neve. Ez természetesen nem menti a mi mulasztásunkat. Szerkesztőség Uj HÁZASOK JEIEN1KEZÉSÉT VÁRJUK. Szeretnénk emlékezetessé tenni kötésüket. Bemutatjuk a lapban fotójukat, és megismerkedésük történetét. BŐVEBB INFORMÁCIÓ: 66/527-340 e-mail: szerk.bekes@axels.hu EMBERKÖZELBEN Roszik Gáborné minden pénteken kosarazni jár ROSZIK GÁBOR­NÉ kondorosi postavezető számára fon­tos a rendsze­res mozgás, minden nap szakít erre időt. Péntek estén­ként kosárlabdázik egy baráti csapatban a kondorosi sport- csarnokban. Rendszeresen fut és tornázik is. A sport, a mozgás iránti szeretete még gyermekkorában kezdődött, valaha versenyszerűen spor­tolt. Egyik szép eredménye az MHSZ összetett honvédelmi kupa megyei döntőjén elért harmadik helyezése volt. Q) Gubuznai Lajos nyáron kertészkedik, télen olvas jpg GUBUZNAI LA- ^ főleg kertjében serénykedik, ősztől tavaszig pedig rengete­get olvas. - Igaz, hogy nyug­díjas vagyok, de a képviselői munka révén ma is van köz­életi elfoglaltságom. Kertünk elég nagy, rengeteg gyümölcs­fával, így ott a tavaszi met­széstől a gyümölcs beértéig mindig akad teendőm. Késő ősztől tavaszig pedig főleg szépirodalmat olvasok, (i) Farkas Gyula a világ számos országába eljutott már FARKAS GYULA, a medgyesegy- házi művelő­dési ház és könyvtár igaz­gatójának hob­bija az utazás, feltéve, ha ideje van rá. Járt már Francia- és Németország­ban, Dániában, Svájcban, illet­ve Egyiptomban is. A szomszé­dok közül Ausztria, Szlovákia és Románia volt úti cél. A túrá­kon az adott ország kultúrájá­val ismerkedik. Másik hobbija az olvasás. Az útikönyveket, történelmi témákat szereti, de más tartalmas műveket is szí­vesen vesz a kezébe. (I) Ponta Sándor immáron ötven éve forgatja lapunkat f PONTA SÁNDOR kevés szabad idővel rendel­kezik. Ennek ellenére a Hírlap olvasását nem mulasztja el. — Azt is mondhatom, munkám a hob­bim. Ezt az is bizonyítja: már 42 éve dolgozom a helyi szö­vetkezetnél. A megyei lapot és jogelődjét szüleim is rendsze­resen járatták, így tízéves ko­rom óta, tehát mintegy 50 éve, állandó olvasója vagyok újság­juknak. Néha tévézek is, főleg a hírműsorok érdekelnek, (i) Czina Sándor nevét vette fel az üveggyári Iskola ünnepség Egykori és mai diákokkal Orosházán, a IV. számú általá­nos iskola, azaz az üveggyári iskola névadó ünnepségre ké­szült a napokban. Felvették a Czina Sándor nevet a fenntar­tó, az önkormányzat képvise­lő-testületének döntése után. Czina Sándor 1969-től 1979-ig volt az üveggyár igazgatója.- Czina Sándor érdeme el­évülhetetlen abban, hogy 1978. szeptember elsején megnyithatta kapuit az intéz­mény, mely 410 kisdiáknak adott otthont. Mi a névadó napján tagozatonként szervez­tünk játékos programokat a gyerekeknek, majd közösen elültettük Czina Sándor em­lékfáját - tudtuk meg Lipták Andrásné igazgatótól. Dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő és Fetser János pol­gármester, országgyűlési kép­viselő is meglátogatta az ün­neplőket, majd dr. Mészáros Béla, a Guardian Orosháza Kft. kereskedelmi igazgatója emlé­kezett Czina Sándorra. Az ün­nepi műsorban régi és jelenlegi diákok szerepeltek, a zene­számokról a liszt Ferenc Alap­fokú Művészeti Iskola növendé­kei gondoskodtak. ■ Cs. I. I A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom