Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-29 / 254. szám

4 MAGAZIN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP- 2005. OKTÓBER 29., SZOMBAT IEI3XH1 Legkedvesebb mesehőse Bab Berci A Porcelánbaba című film közönségtalálkozó­jára érkezett minap Bé­késcsabára LÁZÁR ERVIN. Az íróval a Center Mozi­ban beszélgettünk. — Egy internetes fórumon azt nyilatkozta, a Csillagma­jor a kedvenc műve. Még mindig így tartja?- Persze, mert ez az utolsó. Egy író mindig a legutóbbi mű­vére a legbüszkébb, a többire nem emlékszik, olyan régen írta. Az olvasók sem tudják mindet felidézni. Végigrágják magukat a köteten, elmélked­nek rajta egy ideig, majd felte­szik a polcra. Mindig is irigyel­tem az asztalosokat. Ott leg­alább azonnal kiderül, hogy jól dolgozott-e vagy sem a mester. Ha az asztal lába billeg, akkor trehány munkát végzett.- Ha így gondolja, miért lett író?- így alakult Egyszer kigon­doltam egy történetet és leírtam. ■ Eleinte nem arattam osztat­lan sikert a ki­adóknál. A Mag­vető például pá­ros lábbal rúgott ki. Ma már per­sze nem nagyon történik ilyen, ha a közönség megismeri a szerző nevét, onnantól ő vállalja a szava­iért a felelőséget, nem a kiadó. — A történetei mennyire táp­lálkoznak a saját élményei­ből, valósak a jellemek?- Többnyire igen. A Csillag­majorból készült Porcelánba­ba című film is ezért furcsa nekem: a szereplőket, akiket amatőr színészek játszanak, egytől egyig ismerem. Egyéb­ként minden könyvem min­den alakjának valós élmény­alapja van, a legtöbbnek a jel­lemében egy kicsit én is ben­ne vagyok. A meséskönyveim közül éppen ezért, azaz a bal­fácán főhőse miatt kedvelem a Bab Bercit. ■ (fgk) HÍRESSÉGEK, SZTORIK Színpadon és katedrán is szerepei Komáromi Anett Komáromi Anett nem cserél­né fel a katedráért a színpa­dot, de nagyon szeret tanítani. - Az űjkígyósi általános isko­lában foglalkozom 13 ötödik­nyolcadik osztályos lánnyal. Bátran állíthatom, jól kijö­vünk a csajokkal. Múltkor Békéscsabán jártak, megnéz­ték a Vük próbáját, megmu­tattam, hogyan készülnek a jelmezek. lót mulattunk - mondta a Békés Megyei Jókai Színház művésze. A színésznő elárulta, jól érzi magát a Fekete István-játék- ban, még akkor is, ha a ki­csik nem mindig kedvelik. — Mint macska, Vük ellen vagyok, így a gyerekek néha haragszanak rám. Szerencse, hogy így van, mert régebben láttam olyan mesedarabot, ahol a közönség nem a jó­nak, hanem a gonosznak drukkolt. Azért csak helyre­állt a gyerekek értékrendje. A műben ráadásul van két- három mondatom, amikor ki­szólhatok, beszélgethetek ve­lük, így kapcsolatban marad­hatunk — hangsúlyozta a szí­nésznő, aki magánéletében is sok időt tölt fiatalok kö­zött, keresztfia ugyanis nyolcéves, (fgk) Vadász Gábor nem hitt lapunk munkatársának Vadász Gábort, a Jókai Szín­ház iskolájának hallgatóját, ha akarnánk sem tudnánk behúzni a csőbe. Ő ugyanis kissé gyanakvó. Amikor fel­hívtuk telefonon és elmond­tuk, mit szeretnénk, Gábor még csak azzal hárította el a beszélgetést, hogy hívjuk egy perc múlva, addig kezet mos. Amikor azonban újra tárcsáztuk a számát, kerek perec közölte, hogy őt nem lehet átverni, biztosan vala­melyik kollégája szórakozik vele. Miért is éppen őt szeret­né egy lap bemutatni az olva­sóknak, ráadásul egy olyan buta kérdéssel, hogy szereti- e Vukot. Pedig a felvetés ké­zenfekvő, a stúdiós ugyanis éppen a napokban mutatko­zott be Fekete István meséjé­nek címszerepében, (y) Zarándoklat Galíciában pro turismo Kitüntették, miközben egyedül gyalogolt Spanyolországban A zarándokúton mindenki visel a ruháján egy kagylót, amely valameny- nyl útjelzőn Is megtalálható. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért fele­lős tárca nélküli minisz­ter dr. Tokaji Ferencnek, a gyulai székhelyű Dél-al­földi Regionális Bizottság elnökének Pro Turismo kitüntetést adott át Szom­bathelyen. Ugyanis a ki­tüntetés-átadások hivata­los időpontjában az elis­mert éppen gyalogolt Spanyolországban... Szőke Margit Dr. Kolber István miniszter így Szombathelyen, a nyugat-du­nántúli turisztikai kiállításon és vásáron „érte utol” a gyulai ki­tüntetettet. Az indoklás szerint a jogi végzettségű szakember az idegenforgalomban sokféle te­rületen dolgozott már. Valóban, volt idegenvezető, utazásiiroda­vezető, a gyulai idegenforgalmi kamara elnöke, jelenleg pedig a Hőforrás Üdülőszövetkezet és a Dél-alföldi Regionális Idegenfor­galmi Bizottság elnöke. A köz- igazgatásban dolgozott a Gyulai Járási Hivatalnál, később jogta­nácsos és jogsegélyszolgálat-ve­zető lett, majd négy évig az In­terparlamentáris Unió olasz­magyar tagozatának elnöke, a parlament idegenforgalmi albi­zottságának egyik alapítója. Há­rom éve a dél-alföldi klaszter alapító-alelnöke és a közelmúlt­ban létrehozott román-magyar egészségturisztikai vegyes bi­zottság társelnöke. És akkor még nem beszéltünk a Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nács alelnöki posztjáról, a Dél­alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nácsban betöltött tisztségeiről. A sort még folytathatnánk...- Örökké nyugtalan, tevé­kenykedő ember vagyok, és va­lahogy a feladatok is megtalál­tak engem. A Pro Turismo ki­tüntetésnek azért is örültem, mert a szakma javaslata alap­ján kaphattam meg. Nem ké­szültem, nem számoltam rá, így nem is tudtam a parlamenti át- ■ „A adáson részt ven­ni. Ez a kitüntetés a legmagasabb, amit az idegenfor­galomban kaphat valaki. Utólag tud­tam meg, hogy az előterjesztést egy­hangúlag támogatta az Orszá­gos Idegenforgalmi Bizottság és a szakmai zsűri. Ez annál in­kább is örömteli, mivel a vidé­ki ember és a régió nincs a fi­gyelem középpontjában - mondta a kitüntetett, <2*miu A kitüntetés hivatalos átadá­sának időpontjában éppen Spa­nyolországban járt. — Régi vágyam vált valóra, a híres zarándokút, a Szent lakab-út, a Camino bejárá­sával Santiago de Compostella váro­sáig. Az idő korlá­tozott volta miatt a galíciai sza­kaszt tettem meg. Ez az út legszebb és legnehezebb része, melyet a hegyek és a gazdag történel­mi múlt tesz emlékezetessé. Az útvonalterv alapján a 171 kilométeres galíciai szakaszt 8-9 nap alatt lehet gyalog megtenni. Végül is 5 nap alatt Az út az emberben megy- Bár az emberek a világ minden tájáról érkeznek, közös nevező, hogy mindenki megtanul néhány szót spanyolul Mivel az ember előbb-utóbb bejeié jardul, nincs is szükség többre. Ha fizikailag túl­esik a fáradságon és tud lépni az izomgörcstől, egy idő után úgy ér zi, nem ő megy az úton, hanem az út megy benne. Középiskolás­ként hosszabb távon futottam, versenyeztem, de soha nem érez­tem ilyet, mint Galíciában. A monda szerint a zarándokút a Tejútrendszer alatt van és sajátos energiamezők övezik, amelyek fel­töltik az embert - hozta magával az emléket dr. Tokaji Ferenc jártam végig. Kezdetben ez in­kább turisztikai élménynek számított, de két nap után va­lójában lelki élménnyé vált. Végig egyedül mentem zarán­dokösvényen, közúttól távol, folyómedrek mentén, dűlőuta- kon. Mégsem éreztem magam egyedül, hiszen a világ min­den részéről gyalogolnak itt emberek. Ausztráliából és Ka­nadából is jönnek. Magyarral sajnos nem találkoztam. Min­denki köszön mindenkinek, segítenek egymásnak az em­berek, árad a szeretet. Még se­hol nem éreztem így. A gyulai zarándok, mások­hoz hasonlóan, alaposan elfá­radt a nap végére. Az útvona­lon vannak zarándokszállá­sok, amelyek célszerűen és minden kényelemtől mente­sen felszereltek. A gyaloglás hajnalban kezdődik. Este le­fekvés vaságyon, de előbb jön a zokni- és az alsónemű mo­sás, majd a fáradt végtagok kenegetése. Útközben frissítő a szeder-, a mogyorószedés, inni a forrásvízből a legjobb. A hátizsák mázsás teherré vá­lik az úton. A cél előtt sokan mindenüket eldobálják, nem bírják már tovább vinni. A nagy cél a Szent Jakab-temp- lom, amely a világ harmadik spirituális központja — mesél­te el első zarándokútját dr. To­kaji Ferenc, aki pecsétes pa­pírral tért vissza igazolásul, hogy végiggyalogolta a Camino del Galíciát. — Az Idő korlátozott volta miatt a galíciai szakaszt tettem meg, ami az út legszebb és legnehezebb része — mondta a gyulai zarándok. zarándokot tisztelet övezi, biz­tatják, hogy eléije a célját. Biztonság­ban érzi magát, senki nem akarja becsapni, eladni neki ezt-azt.” A szoborparkban emlékeztek hagyományteremtés Népi írók napja Vésztő-Mágoron Arad és Orosháza együttműködése kultúra Konferencia- és kiállítássorozatot rendeznek A Vésztő-mágori Törté­nelmi Emlékhelyen lévő népi írók szoborparkjá­ban első alkalommal ren­dezték meg tegnap a népi írók napját. Magyari Barna kaszai János, Vésztő polgármes­tere megemlítette: az esemény létrejöttét Vésztő Város Önkor­mányzata és a szeghalmi Péter András Gimnázium kezdemé­nyezte. A szervezők soraihoz csatlakozott a Népi írók Baráti Társasága, a Békés Megyei Mú­zeumok Igazgatósága és a vész­tői Szabó Pál Általános Iskola.- Mágor korábban csak egy határrészt jelentett a vésztőiek számára. Immár 23 éve vi­szont Európában egyedülálló örökséget mutat be az itteni régészeti gyűjtemény. A múlt század elején és közepén so­kan tették fel életüket a népi írók mozgalmára. Az 1943-as szárszói konferencia jegyző­könyvéből is kitűnik milyen sokan voltak. Ezért a népi írók mágori parkjában a szobrok száma is tovább bővülhet a jö­vőben - hangoztatta ünnepi beszédében Kaszai János. A vésztő-mágori szoborpark­ban, ahol az első szobrokat 1986-ban avatták fel, ma már 17 írónak, költőnek található mellszobra. Valamennyinél rö­vid megemlékezést tartottak tegnap, s a szerzők egy-egy mű­vének részlete is elhangzott. A közelgő halottak napja kapcsán az írók emléke előtt is fejet hajtottak a résztvevők. Szabó Pálról pedig külön is em­lítést tettek, mivel a biharugrai születésű, Kossuth-díjas író harmincöt évvel ezelőtt, 1970. október 31-én hunyt el. Orosháza és Arad együtt­működésével ismét meg­rendezik a Művészet határ­talanul címet viselő konfe­rencia- és kiállítássorozatot. Lipták Judit gonda Géza, az orosházi szék­helyű Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke a városi képtárban tegnap tartott sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy a 2005-2006. évi konferencia- és kiállítássorozat megrendezésé­re a PHARE-CBC Román­magyar Kisprojekt Alapprog­ram támogatásával nyílik lehe­tőség. A nyertes projekt fő pá­lyázója az egyesület volt, part­nerként pedig a Romániai Kép­zőművészek Szövetségének Aradi Fiókja működött közre, melynek képviselői szintén el­jöttek a pénteki tájékoztatóra. Az orosháziak és az aradiak 2004-ben, szintén PHARE-CBC támogatással már megvalósí­tottak két konferenciát és két kiállítást, ugyancsak Művészet határtalanul címmel. A mostani projekt keretében idén november 18-19-én Oros­házán, 2006. január 20-21-én pedig Aradon rendeznek kultu­rális témájú konferenciát és ki­állítást. Orosházán az Arad me­gyei, Aradon pedig a Békés me­gyei képző- és fotóművészek kapnak bemutatkozási lehető­séget. Emellett a gyermekek számára rajzpályázatot hirdet­nek Hogyan látom Európát? címmel. A projekt részét képe­zi három kiadvány: egy-egy al­bumban mutatják be a résztve­vő képző-, illetve fotóművészek munkáit, a konferenciák anya­gát pedig egy 60 oldalas szak­mai dokumentációban foglal­ják majd össze. 4 \ 4 é

Next

/
Oldalképek
Tartalom