Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-11 / 238. szám
2005. OKTÓBER 11, KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 madárinfluenza Még nem biztos, hogy a romániai madárpusztulás influenzavírus miatt történt, de a határon elveszik a húskészítményeket, a szárnyasokat pusztítják, a lakosságot oltják. Egyszóval: kitört a pánik. Magyarország felkészült, és alakul a magyar csodafegyver, a vakcina. A N A P T E M .A JA...... MR VÁNYPANIK: A PULYKASONKA IS GYANÚS A magyar kormány válságstábot hozott létre, mert Romániában madár- influenza-gyanút jelentettek. Emberi járványra utaló jelek még nincsenek, de jobb félni, mint megijedni. Bánky Bea-Dreissiger Ágnes-Lukács János „Komolyan fel kell készülni minden eshetőségre” - hangzott a vészjósló mondat Gráf József ag- rárminiszter szájából, ugyanakkor mind ő, mind pedig Rácz Jenő egészségügyi miniszter egybehangzóan hangsúlyozta: „jelen pillanatban állategészségügyi problémáról, és nem humánbetegségről van szó”. Ezek a mondatok a Romániában talált madárinfluenza-gyanús esetek kapcsán a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélést követően hangzottak el. A Duna deltavidékénél száz- egynéhány elhullott madarat találtak. „Az eddigi laborvizsgálatok még negatívak, de folynak a vizsgálatok, mi okozta a tömeges csirke- és kacsapusztulást” - hangsúlyozta az országos főállatorvos, Süth Miklós. A szak- -miniszterek kiemelték, hogy Magyarország kész intézkedési tervvel rendelkezik, ha bekövetkezik, amitől a virológusok már évek óta tartanak: egy világméretű influenzajárvány. A közönséges influenzát mindenki ismeri: legtöbben már átestünk egy-egy ilyen vírusfertőzésen. De a madárinfluenza vírusa ennél agresszívabb. A Bel- ső-Mongóliában és Kínában kialakult, majd Oroszországra és Kazahsztánra átterjedő vírus a fertőzéstől számítva órákon belül végez egy szárnyassal, de könnyen elpusztítja a nagyobb testű emlősöket is. A megfertőzött emberek fele belehalt a betegségbe. Világméretű emberi járványra azonban csak mutáns vírus kialakulásával van esély. „Semmilyen emberi veszélyeztetettségre alapot adó információval nem rendelkezünk sem mi, sem az Európai Unió" - hangsúlyozta a miniszterelnök szóvivője, László Boglár. Ugyanakkor elmondta: február óta van kifejezetten madárinfluenzára vonatkozó pandé- miás (azaz világjárvány elleni) tervünk. Ez azt az esetet modellezi, mi a teendő, ha egy emberről emberre terjedő mutáns vírus alakul ki a H5N1 jelű madárinflu- enza-vírusból, és eljut Magyarországra. Ezt a tervet a kormány az új információk birtokában a héten felülvizsgálja. Az intézkedések rendkívül szigorúak: a román-magyar határon megtiltották a szárnyasok és a baromfikészítmények behozatalát. Eddig hat szállítmányt tartottak vissza, amelyeknek egyébként nem Magyarország volt a célországa. A turistaforgalmat is fokozottan ellenőrzik, mind Ferihegyen, mind pedig a határon átvizsgálnak minden Romániából, a Távol-Keletről vagy Törökországból érkező csomagot. A húskészítményeket elveszik. A Hortobágyi Nemzeti Parkban minőén elhullott állatot megvizsgálnak. Az Országos Állategészség-ügyi Intézetben 11 ezer mintavizsgálatot végeznek el 2006. január 31-éig. Rácz Jenő egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a lakosság megelőző jellegű madárinfluenza elleni oltására nincs szükség. A pánik Románia-szerte hatalmas azóta, hogy a hét végén bejelentették: három, vélhetően madárinfluenzában elpusztult kacsa tetemére bukkantak a Duna-deltában lévő, Tulcea megyei Ciamurlia de Jós faluban. A települést azóta vesztegzár alá vonták, és néhány szomszédos kisebb faluval együtt teljesen elzárták a külvilágtól. Ciamurlia de Joson és a környező falvakban összesen 45 ezer szárnyast pusztítottak el. A Moldovai Köztársaságban, nem messze a roRomániában több tízezer szárnyast vágtak le, holott még nem bizonyított, hogy madárinfluenzáról van szó mán-moldovai határtól egy faluban százszámra hulltak el a háztartásokban a baromfik, az emberek pedig teljesen tanácstalanok voltak, nem tudták, mi a teendő. „Fehér színű váladék jelenik meg a csőrük szélén, aztán megvakulnak, és nem találják meg az ennivalót” - állította az egyik moldovai gazda a román Me- diafax hírügynökségnek. Orac falu lakóinak egyelőre fogalmuk sincs, mihez kezdjenek a tetemekkel és az agonizáló baromfiakkal. A román hatóságok ugyanakkor nyugalomra intenek. Kons- tanca megye tisztiorvosi szolgálatának vezetője, dr. Grigore Mertoiu szerint annak ellenére nincs ok aggodalomra, hogy a Fekete-tenger partján fekvő nagyvárosban járókelők találtak rá egy döglött hattyúra, Man- galia térségéből pedig két agonizáló pelikánról érkezett jelentés. Az élő baromfiak adásvételét a legtöbb romániai megyében szigorúan megtiltották, egyes helyeken mindenféle állatvásár tartása tilos. Összesen 223 ezer adag védőoltást küldött szét a román egészségügyi minisztérium az ország 27 megyéjébe. Tegnap délűfánig pedig Tülcea, Konstan- ca, lalomita, Galati és Calarasi megyében több mint 13 ezer ember már részesült is az oltásban. Igaz, szakértők szerint a hagyományos influenza elleni védőoltás nem jelent védelmet a madárinfluenza ellen. Nicolae Stefan, az Országos Állategészség-ügyi Főigazgatóság vezetője tegnap elismerte, a három, fertőzésgyanús kacsatetemből vett mintát még el sem küldték Nagy-Britanniába, erre viszont - ígérte - legkésőbb péntekig sor kerül. Közben viszont megérkezett Bukarestbe három epidemiológiai szakember Londonból, akik segítséget nyújtanak majd a román hatóságoknak a fertőzési gócpontok azonosításában és elszigetelésében. Disznókban keveredhet a két vírus az eddigi világjárványok alapjai mindiga madárinfluenza különböző válfajai voltak - vélekedik Janko- vics István, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetője. Ahhoz, hogy világjárvány legyen, a következőre van szükség: ha egy influenzás ember vagy például egy, az emberi influenzavírust hordozó sertés szoros kapcsolatba kerül fertőzött számya- , sokkal, fennáll a lehetősége annak, hogy’ a madárinfluenza vírusával is megfertőződik. ERRE A LEGTÖBB ESÉLYÜK ű disznóknak van. Az ő szervezetükben könnyen cserélődhetnek a gének: létrejöhet bennük a mutáns vírus. Az új vírus akadálytalanul terjedhet emberről emberre. A madárinfluenza terjedése és üteme Jó hírek a magyar vakcináról jövő héten derül KI, hogy az emberről emberre terjedni képes vírusvariáns elleni magyar vakcina hatásos-e. Rácz Jenő egészségügyi miniszter tájékoztatott arról: ha így lesz, 1 milliárd forintos beruházásból felépíthető egy gyár, ahol a tízmillió magyaron kívül más országok lakói számára is elegendő, 100 milliós nagyságrendű oltóanyag készülhetne. Magyarországon nyolc hét alatt elkészülhet az első félmillió adag, ezt követően akár minden héten újabb 500 ezer. Ha lesz járvány, ugyanakkor hatékonynak bizonyul a kísérleti fázisban lévő oltóanyag, az felbecsülhetetlen értékű, milliárdokat érő nemzeti kinccsé válik. Eddig sem ettünk román baromfit ► A Délkelet-Azsiából érkező vonuló madarak útvonalai t FORRÁS: BÉR STANDARD Járványok, amelyek már végigsöpörtek 1918,1957 És 1968: a 20. század három pusztító influenza-világjárványának dátuma. Az elsőnek, a spanyolnáthának, még a legszerényebb becslések szerint is negyvenmillió ember esett áldozatul. Az ’57-es ázsiai influenza, amely szintén végigsöpört a világon, Kínából indult, és nagyjából egymillió ember halálát követelte. A legutóbbi járvány a hírhedt hongkongi influenza volt, amelyben több mint egymillió ember halt meg. Figyelemre méltó tény, hogy a mindhárom világjárványt követő genetikai vizsgálatok kimutatták, a gyilkos kórok okozója nem más volt, mint a már emberre is terjedő madárinfluenza különböző módosulásai. Magyarország importtilalmat vezetett be a Romániából származó baromfihúsra és az élőállatra, ám ez egyelőre sem a hazai termelőket, sem a fogyasztókat nem érinti közvetlenül. Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács titkára lapunknak elmondta: nem kerül nálunk kereskedelmi forgalomba román baromfihús, a magyar termelők pedig szinte kizárólag uniós tagállamokba szállítanak, kelet-európai országokba egyáltalán nem. IGAZÁN VESZÉLYESSÉ válhat VÍ- szont a helyzet, ha hozzánk is átkerül és elterjed a vírus. A szervezet ezért már hetekkel ezelőtt felhívta a magyar termelők figyelmét a szükséges óvatosságra, elsősorban a telepek és az állatállomány szokásosnál szigorúbb védelmére. élősúlyban Magyarországon összesen 475 ezer tonna baromfit dobnak piacra évente. Ennek 60 százalékát itthon adják el, 40 százaléka megy importra, elsősorban Németországba, Svájcba, Franciaországba, Olaszországba, Belgiumba. A háztáji gazdaságokban évi 150 ezer tonna baromfi termelődik. Egy nagyobb járvány beláthatatlan helyzetbe hozná a magyar baromfiágazatot. medovarszki András békéscsabai baromfitermelő, a Brojler Szövetség intézőbizottsági tagja lapunknak azt hangsúlyozta: szerinte a madárinfluenzával kapcsolatban egyesek alaptalanul keltenek pánikot, riadalmat a lakosság körében, mivel eltúlozzák ezen betegség veszélyeit. Ezzel hatalmas károkat okoznak, hiszen például már a belföldön előállított minőségi baromfitermékek fogyasztása is visszaesett.
