Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-29 / 228. szám
12 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A NAP TÉMÁJA orvoshiány Az uniós csatlakozás után egyre többen élnek a lehetőséggel, és vállalnak külföldön munkát. Magyarországra elsősorban romániai orvosok jönnek, a magyar orvosok főként Angliába mennek. Az ide érkező keleti szakemberek képzése gyengébb, mint a magyaroké. ES A MAGYAROKAT KI GYÓGYÍTJA MEG? Bizalmatlanok vagyunk a külföldi orvosokkal, és nem minden alap nélkül: a szakma is elismeri, hogy tőlünk keletre sokszor gyengébb a képzés színvonala. Más megoldás azonban nincs: a magyar orvosok nyugatra szivárognak. Dreissiger Ágnes Balázs Gergő idén végzett a Semmel- weis-egyetemen, aneszteziológia-inten- zív terápia szakirányon kezdi nemsokára rezidensképzését. Nyári gyakorlaton már többször volt az Egyesült Államokban. Azt mondja, a kinti légkör, hozzáállás, felszereltség nagyon megfogta, hazatérve óriási volt a különbség. „Szerintem a medikusképzés felépítése sem jó, rengeteg elmélet és nagyon kevés gyakorlat jellemzi.” A fizetés mellett elkeserítenek tartja a rezidensképzést is, mert véleménye szerint egy-egy hónap alatt, amit különféle kórházak osztályain töltenek a rezidensek, nem lehet bizalmi viszonyt kialakítani a majdani kollégákkal. Az aneszteziológusok iránt nagy a kereslet külföldön, altatóorvosként a legkönnyebb elhelyezkedni. A fiatal orvos azt mondja: ha lehetősége lenne, szívesen menne Nyugat-Euró- pába vagy Amerikába. Petke Zsolt négy éve végzett Maros- vásárhelyen, ezután nem sokkal Budapestre költözött. Frissdiplomásként tartott Magyarországtól, és nehezen hagyta háta mögött az otthonát is. Mivel azonban Romániában a tizenhárom orvosi egyetemen évente ötezer hallgató végez, hiába kopogtatott, nem talált sehol munkát. Édesapja ekkor már a magyar fővárosban élt, ezért Zsolt is hasonlóképpen döntött. „Romániában még mindig Petke Zsolt: „Ha Romániában sok pénzed van, rendes munkahelyet találsz. Ideát ehhez csak kapcsolatokra van szükség”. úgy mennek a dolgok, ha sok pénzed van, rendes munkahelyet is találsz. Magyarországon ehhez csak kapcsolatokra van szükség.” Szerinte az orvoshiány miatt minden gyógyítónak szinte tálcán kínálják az álláslehetőségeket a kórházak. „Ez persze kissé a minőség rovására is ment. Bár ezt Magyarországon nem szeretik hallani, de kisebb a különbség a magyar és a román ellátás között ma, mint öt-hat évvel ezelőtt.” A hiányszakmákban dolgozók mennének leginkább Magyarország uniós csatlakozása után megnőtt azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldön szeretnének munkát vállalni. A lehetőségek csábítók, hiszen a hazai bérek sokszorosát megEgyre nagyobb és veszélyesebb méreteket ölt az európai orvosok külföldi munkavállalása Németország, Ausztria és a skandináv országok is komoly felvevőpiacai a magyar szürkeállománynak. Kétszázezerért már maradnának Annak kiszámítása, hogy hány orvos dolgozik külföldön, gyakorlatilag lehetetlen. A brit orvosi kamaránál közel háromszáz magyar orvost regisztráltak, de ez nem jelenti azt, hogy állásuk is lenne. Itthon mindenesetre kilenc- százan kérték ki az EU-ban is elfogadott diplomájukat, ebből négyszáz a magyar állampolgár. így ha nem is rohamosan, de egyenletesen nő a kivándorlók száma. „A magyar diákok ingyen tanulhatnak itthon, egy-egy hallgatóra milliókat költ az állam. Gazdaságilag is nagy veszteség, ha a tudásukat máshol kamatoztatják” - véli a kutatás munkatársa. A magyar orvosképzés ugyanis még mindig világszínvonalú. Nem könnyű azoknak, akik hazánkat választanák célállomásnak. Ezek főleg az ukrán és a román gyógyítók. Ha beszélnek is magyarul, tudásuk sokszor nem elégséges ahhoz, hogy nálunk praktizáljanak. Az elvágyódó orvosok ráadásul nem is uniós bérről álmodnak: a kutatás azt mutatja, ha a jelenlegi fizetésük - ami kezdő orvosnál nettó kilencvenezer forint - kétszeresét kapnák, megfontolKülföldön kevesebb ügyeletet kell vállalnia a Magyarországról érkező orvosoknak, és alacsonyabb a munkaórák száma is kereshetik fiatal szakorvosaink. Az elmúlt másfél évben a Magyar Rezidens Szövetség és a Semmelweis-egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közösen készít felmérést az elvágyódó orvosokról. Gaál Emília az előbbi szövetség budapesti elnöke, és az utóbbi intézmény munkatársa is egyben. Azt mondja, a kutatásban túlnyomórészt rezidensképzésben lévő gyógyítók szerepelnek. Az eredmény lehangoló: 66 százalékuk gondolkodik külföldi munkavállaláson, ebből tíz százalék pedig aktívan lépéseket is tesz ezért. Azaz vagy felvette a kapcsolatot az adott intézménnyel, vagy szóbeli, esetleg írásbeli megállapodása is van már. A helyzetet tovább rontja: ez az aktív tíz százalék gyakorlatilag lefedi a hiányszakmákat. így leginkább patoló- gusok, aneszteziológusok vágynak külföldre, amely szakmából nemcsak nálunk, de az unió más országaiban is komoly hiány van. Elsősorban Anglia, de A német orvosok Angliába, a szlovák gyógyítók Csehországba mennek idén havonta legalább kétszáz, májusban pedig már több mint háromszáz cseh orvos hagyta el hazáját, és állt munkába Nyugat- Európában - közölte nemrég Martin Vedral, a csehországi orvosi kamara vezetőségi tagja. Ők elsősorban Nagy-Britanniá- ban helyezkednek el, ahol jelenleg legalább ötezer orvos hiányzik. Sokan Norvégiában, még többen a szomszédos Ausztriában és Németországban vállalnak munkát, az otthoninál többszörösen magasabb bérért. hazájukban ugyanis havonta átlagosan 32 ezer koronát (260 ezer forintot) keresnek 250 munkaóra alatt Hiányukat egyelőre elsősorban a Szlovákiából érkező orvosokkal pótolják, akik még így is jóval többet keresnek Csehországban, mint odahaza. Ám ezek a lehetőségek végesek, mert a szomszédos ország szakemberei közül is inkább nyugati kórházakban szeretnének dolgozni az általános közvélekedés szerint egyre nagyobb és veszélyesebb méreteket ölt az európai orvosok hét végi külföldi munka- vállalása is. Az a német orvos, aki odahaza már nem ügyelhet, pénteken Angliába repül, ahol az éjszakai és a hét végi ügyeletekkel ezerötszáz fontot keres. Őt odahaza cseh orvos pótolja, akinek a munkahelyén pedig szlovák kollégája viszi az ügyeletet. ezzel ugyan megtalálták a jogi kiskapukat, de a gyakorlat súlyos veszélyeket rejt magában, mert az ügyeletre érkező orvosok a hazai szolgálatok és hosszú utazás után gyakran fáradtan állnak munkába. Az orvosmigráció amúgy egész Európát lázban tartja. az arab vijág francia nyelvű orvosai Franciaországba mennek jobb fizetést remélve, az angol gyógyítók Skandináviát választják, Svédországból Spanyol- országba költöznek a doktorok. nák a maradást. A motiváció tehát elsősorban a pénz. Csak ezután következik az a szempont, hogy külföldön kevesebb ügyeletet kell vállalnia az orvosoknak, és alacsonyabb a munkaórák száma is. AMOK évek óta jelzi a problémát A MOK elnökét, Éger Istvánt nem lepi meg a kutatás eredménye, mint mondja, ők évek óta jelzik a döntéshozóknak, hogy nagy a baj. „A kamarának komolyabbak a szándékai, mint a lehetőségei. Két éve jeleztük, hogy nem lesz elég orvos, riogatással vádoltak meg minket. Tavaly mégis elkészítették azt a kimutatást, amely minket igazolt.” Az elnök szerint amíg a béreket nem kezdik el legalább közelíteni az uniós átlaghoz, addig nem lehet változásokat várni. Kapocs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak azt mondta: állapotfelmérésen dolgozik a tárca, hogy többet tudjanak meg az orvoshiány mértékéről. A konkrét intézkedési tervvel is ellátott stratégia várhatóan jövőre lesz kész. Kapocs Gábor úgy fogalmazott: az orvoselvándorlást önmagában a béremeléssel nem lehet megoldani.
