Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-28 / 227. szám

2005. SZEPTEMBER 28., SZERDA 6 Kövér mellett szavaztak a szocialista képviselők NEM FÜGGESZTETTÉK fel Kö­vér László fideszes kép­viselő mentelmi jogát. A po­litikust egy becsületsértési üggyel kapcsolatban idézte be vádlottként a bíróság, de a parlamenti bizottság 9:1 arányban a mentelmi jog felfüggesztése ellen szava­zott. Géczi József Alajos, a testület szocialista elnöke lapunkkal közölte, hogy a kormánypárti képviselők is kiálltak Kövér mellett. Medgyessy Péter is tart a durvuló kampánytól MEDGYESSY PÉTER háza vé­delmének meghosszabbítá­sát kéri a 2006-os választá­sok végéig. A törvény szerint ugyan csak egy évig járna védelem a leköszönt közméltóságnak, de a volt miniszterelnök a választási kampány egyre durvább hangneme miatt komolyan aggódik biztonsága miatt. Sofőr és gépkocsi miatt még nem kell aggódnia, az 2007 februárjáig jár az utazó nagykövetnek. Nem lesz törvény a kis postákról az országgyűlés önkor­mányzati bizottsága elutasí­totta a kis postákról szóló törvényjavaslat tárgysoro­zatba vételét. Ezzel meghiú­sult az a civil kezdeménye­zés, amelyet hatvanezer alá­író szentesített a kistelepü­lések postahivatalainak megőrzéséről. A törvény- javaslatot benyújtó MDF szerint ezzel végképp bebi­zonyosodott, hogy az MSZP „csak szavaiban bátor, igaz­ságossága üres jelszó”. Hadifogoly.hu: hol vannak a katonák? már telefonon is elérhető a Hadtörténeti Intézet hadj- fogoly-adatbázisa. Hozzá­tartozójuk sorsáról a 061236 67 97-es ügyfél- szolgálati telefonszámon érdeklődhetnek. A történé­szek mintegy 300 ezerre te­szik az orosz fronton eltűnt vagy meghalt magyar kato­nák számát, ebből csak mintegy 66 ezer katona sor­sára sikerült fényt deríteni. Ötmilliárdos kárpótlás a zsidó károsultaknak 25,5 millió dollár kártérítést ítélt meg egy amerikai bíróság a holokauszt magyar túlélői­nek azokért az értéktárgya­kért, amelyeket 1945-ben az „aranyvonaton” szállítottak nyugatra a németek és a nyila­sok, és amelyeknek egy része amerikai tisztekhez került. Az USA-tól érkező összeget szét­osztják a túlélők között. Feld- májer Péter, a Magyar Zsidó Hitközösségek Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: egymilliárd forintot öt éven át folyósítanak Magyarországra. A pénzt szociális célokra hasz­nálják a zsidószervezetek dele­gáltjaiból álló bizottság döntése alapján. ■ Sz. Sz. V HAZAI TÜKÖR Októbertől már beindul a szociális földprogram Az oktatási jogok biztosa szerint még az sem jogszerű, ha egy hallgatónak azért nem adják ki a diplomát, mert nem vitt vissza egy könyvtári könyvet Lenyúlták a hallgatókat sáp Milliókat követelhetnek vissza a diákok az egyetemektől A magyarországi felső- oktatási intézmények tel­jes vizsgálatát fontolgatja az oktatási ombudsman. Éber Sándor Félévente mintegy 20 millió fo­rint folyt be a médiaintézet kasz- szájába a jogtalanul beszedett fejlesztési hozzájárulásokból. Aáry-Tamás Lajos oktatási om- budsmant eddig hárman keres­ték fel személyesen hivatalában, 15-en hívták fel telefonon, s 15 e-mailt kapott hallgatóktól, szü­lőktől az ügyben, hogy felsőokta­tási intézmények jogtalanul kér­tek el pénzt a hallgatóktól. A biz­tos megállapította, hogy a Sze­gedi Tudományegyetem Buda­pesti Médiaintézete jogtalanul szedett be fejlesztési hozzájáru­lás címén az államilag finanszí­rozott képzésen részt vevő hall­gatóktól félévente 80-90 ezer fo­rintot. Aáry-Tamást tavasszal ke­reste meg három hallgató, akik sérelmezték a Havas Henrik ál­tal alapított intézmény eljárását. A médiaintézet rektora az okta­tási jogok biztosának azt mond- 5 ta, hogy azért szedtek fejleszté- 2 si hozzájárulást, mert kevés az 5 állami normatíva, s cserébe a 5 diákok jól felszerelt laborokat, I kamerákat használhattak. „Álla­milag finanszírozott hallgatók­tól azonban jogtalan ilyen jog­címen kötelező érvénnyel pénzt szedni, s beiratkozási felté­telként előírni” - hangoztatta Aáry-Tamás. Az intézménynek 30 napja van eldönteni, elfogad­ja-e az ombudsman ajánlását, amely szerint meg kell szüntet­niük a jogszerűtlen pénzek sze­dését, s ezek visszafizetéséről is gondolkodniuk kell. Havas Henrik nem kívánt nyi­latkozni az ügyben. A Szegedi Tudományegyetem egy szűksza­vú sajtóközleményt adott ki. Információink szerint a kép­zés a médiaintézetben mindig is fizetős volt. Fejlesztési hozzájá­rulás címén 1998 ősze óta szed­nek tandíjat, miután eltörölték azt. A díj kezdetben 80 ezer, majd fokozatosan emelkedve je­lenleg már 110 ezer forint fél­évente, amelyet több száz diák fizetett ki. A képzés 6 és 10 fél­éves lehet, így egy diák 480 ezer forinttól akár majdnem egymil­lió forintos összeget is vissza­követelhet az egyetemtől. Ha minden diák vissza akarja kap­ni a pénzét, akár több száz mil­lió forint is lehet az összeg. Több hallgató is jelezte, hogy visszaköveteli a pénzét, s ameny- nyiben nem kapja vissza, perel­ni fogja az intézményt. A diákok szerint az iskolának mindössze három kamerája, 6 vágásra al­kalmas számítógépe van. A mé­diaintézet elmarasztalása óta megnövekedett a hasonló pana­szok száma. A Budapesti Gazda­sági Főiskola (BGF) hallgatói is panaszolták, hogy az államilag finanszírozott idegen nyelvű képzésen is fizetni kell. Informá­cióink szerint az első évfolyamos angolosok mintegy havi 40 ezer forintot fizetnek. Aáry-Tamás Lajos fontolgatja, hogy az ország összes, 65 felső- oktatási intézményére kiterjedő vizsgálatot folytat le. „A fejlesz­tési hozzájárulás mellett regiszt­rációs, késedelmi, beiratkozási s egyéb díjak kifizetése miatt is panaszkodtak a hallgatók, ame­lyeket beiratkozási kötelezett­ségként írtak elő - mondta az ombudsman. - A panaszolt díjak nagysága pár ezertől 35 ezer fo­rintig terjed.” „Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók­tól csak olyan díjat kérhetnek, amelyeket a jogszabály is előír ” - mondta Aáry-Tamás Lajos. „A beiratkozást vagy a diploma átadását nem tagadhatják meg a hallgatóktól, ha az említett díja­kat nem fizetik ki” - hangoztat­ta az oktatási jogok biztosa. A kormányrendelet szerint a tandíjon felül csak olyan igény­be vett szolgáltatásokért állapít­hatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képzési követel­ményekbe, a tantervszerű tanul­mányi kötelezettségekhez. Új földosztó és földértékesítő programról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Batto- nyán, ahová Karsai József kép­viselő meghívására érkezett. A Nemzeti Földalapban több százezer hektár föld van állami tulajdonban, a kormány szerint „eljött az ideje annak”, hogy a kis parcellákon gazdálkodók 20- 30 éves futamidejű, alacsony ka­matozású bankhitelből földhöz jussanak. Karsai március óta kormánymegbízott, a Miniszter­elnöki Hivatal hatáskörében ténykedett. „Gráf József földmű­velésügyi miniszter azt kérte a kormánytól, hogy a program ke­rüljön minisztériumi hatáskör­be, amellyel teljesen egyet lehet érteni” - mondta lapunknak Karsai, akinek irodája már az FVM Kossuth téri épületének földszintjén működik. Ezer ön- kormányzat rendelkezik szór­ványföldekkel, amelyeket vagy művelnek vagy nem, de azokból a helyieknek nem sok hasznuk van. Karsai lapunknak cáfolta, hogy ezek többsége hasznavehe­tetlen. Legalább ötvenezer hek­tárról van szó, amelyet a prog­ramban az önkormányzat ki­A búzaégető Karsai József Búzaosztóra változtatja nevét adhat művelésre nagygazdák­nak. Az önkormányzat cserébe hektáronként tíz-tizenkét mázsa takarmányt kér a tartós bérlőtől. A csereáru megérkezik, a testü­let meghatározza a szociálisan rászorultak, öregek, nagycsalá­dosok, betegek körét, és közöt­tük osztja szét a terményt, ha ők vállalják baromfi, kecske, sertés tartását. Karsai arra a kérdé­sünkre, hogy nem kampány­fogásról van-e szó, úgy reagált, hogy az elképzelés régi keletű, el kell kezdeni, mert azzal nyo­morgó, dolgozni akaró családok megélhetését lehet segíteni. ■ Izing Antal Aáry-Tamás Lajos a botrány miatt országos vizsgálatot indít Adatkérés a Gyurcsány-villáról idézés A miniszterelnököt újra meghallgatja a bizottság Alkotmányellenes lehet a luxusadó tervezete Cégbírósági, földhivatali és egyéb, adózással kapcsolatos adatokat akar bekérni a Gyur­csány Ferenc miniszterelnök lakásának bérbeadását és felújí­tását végző Fittelina Kft.-vel kap­csolatban Szijjártó Péter (Fi­desz). A kormányfő meggazda­godását vizsgáló parlamenti bi­zottság elnöke szerint csak így tisztázható, hogy a kft. - amely­nek tagjai kezdetben Gyurcsány Ferenc és felesége voltak - keve­redett-e adócsalásba. A napokban megjelent saj­tóinformációk szerint felvethe­tő a Fittelina Kft. fiktív műkö­dése, és az is, hogy a villa hasz­nosítása és felújítása kapcsán a cég szabályszerűen tett-e ele­Szijjártó Péter szerint fennáll a fik­tív cégműkö­dés gyanúja get adófizetési kötelezettségé­nek. A hírek azt valószínűsítet­ték, hogy egy technikai eljárás­sal több millió forint adóbefize­tést került el a kormányfő. Szijjártó arra kíváncsi, hogy Gyurcsány kötött-e lízingszer­ződést a Fittelina Kft.-vel, amely alapján az uszoda, a szolárium a tulajdonába került. Szijjártó szerint felmerül a fiktív működés gyanúja. Vadai Ágnes, az Apró- * Gyurcsány-bizott- ság MSZP-s elnöke szerint Szijjártó Péternek nincs jo­ga a testület nevében irato­kat bekérni, arra kérte az ellenzéki politikust, ne lépje túl hatáskörét. ■ Sz. Sz. Amennyiben nem módosítják a nagy értékű ingatlanokra kive­tett luxusadóról szóló törvényt, akkor minden valószínűség sze­rint megsemmisíti azt az Alkot­mánybíróság. Mindezt Cservák Csaba alkotmányjogász jegyezte meg lapunk kérdésére a tervezet kapcsán. A szakember hozzátet­te: az előzetes javaslatból hiá­nyoztak azok az eljárási elemek, amelyek alapján ellenbizonyí­tással fellebbezéssel lehetne él­ni a helyi önkormányzat által megállapított érték ellen. Meg­eshet például, hogy egy 95 mil­liós ingatlant 110 millióra érté­kelnek, amely után a százmilliós értékhatár átlépése miatt adót kell fizetni. A tulajdonos viszont nem tud a saját számításaival érvelni, mindez pedig a szak­értő szerint alaptörvény-ellenes. Az alkotmányos elvek szerint minden eljárás ellen helye van a fellebbezésnek. A luxusadót a tervek szerint abban az esetben kell majd fizet­ni, ha az ingatlan számított érté­ke százmillió forint felett van. Az adó mértéke a százmillió forint feletti rész 0,5 százaléka. Több tulajdonos esetén az adót tulaj­doni hányaduk arányában kell megfizetni. A luxusadó típusú ingatlanadót az országban tíz­ezer lakásra és ezer üdülőre vet­nék ki az önkormányzatok. Ebből 2-3 milliárdos bevételre számítanak. «Szakács \ i i Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom