Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-13 / 214. szám
11 2005. SZEPTEMBER 13., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A NAP TÉMÁJA létszámcsökkentés A tegnap megkezdődött parlamenti ülésszakon elvileg 386 képviselő ülhetett volna. Ezzel a magyar parlament az egyik legnagyobb Európában, az ország lakosságához viszonyítva. A pártok, bár meg nem egyeztek, de már legalább tárgyalnak a létszámcsökkentésről. NEM OLCSÓBB A KISEBB PARLAMENT Igaz, csak 2010-re, de talán csökkenhet a parlament létszáma. A jelen állás szerint 250 képviselő lesz, de az országgyűlés nem lesz sokkal olcsóbb. Tibay Gábor A rendszerváltás óta állandó, visszatérő téma a parlamenti rendszer reformja: a pártok töb- bé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a jelenlegi, 386 fős képviselői létszám magas, a hatékonyság és az olcsóbb működés érdekében a választási rendszer reformjára van szükség. A kisebb létszámú parlament megalkotása azt is jelentené: jelentősen módosítani kellene az Országházba való kerülés módját, azaz a választás szabályait. Az első, legtöbbet hangoztatott csökkentési érv, a kisebb parlament olcsóságába vetett hit könnyen lehet, hogy mindössze illúzió: míg a képviselők száma - és ezzel az egyes képviselőre szánt kiadás - valóban csökkenne, addig a parlament rezsije nem lesz kisebb, minthogy vélhetően jóval többe kerül majd a megnövekedő létszámú külső szakértői gárda fenntartása is. Választás másként Cservák Csaba alkotmányjogász, választójogi szakértő sze-' rint a kisebb létszámú képviselőház valójában nem csökkentené a költségeket, ám általános mérlege pozitív maradhat, mivel a politikusokat segítő stábok vélhetően szakmai szempontok alapján fordulnának egyes kérdésekhez. Cservák Csaba a Reggelnek elmondta: a mostani, egyéni körzeteket, területi és országos listát kombináló választási rendszer minden bizonnyal nem lenne megfelelő a képviselőszám jelentős csökkentése esetén, ehhez a választójogi törvényt is módosítani kell. Bármilyen változtatás magában foglalná a választókerületi reformot: ezzel át kellene rajzolni a jelenlegi határokat, mivel kevesebb egyéni képviselő esetén kevesebb választókerületre lenne szükség. Cservák Csaba a kétkamarás parlamenti tervezettel kapcsolatban elmondta, az ilyen szervezet „más töréspontok mentén tükrözi a társadalmat”, azaz a felsőház vélhetően nem elsősorban a napi politikai, hanem szakértői nézőpontból vizsgálná a dolgokat. A csökkenő képviselői létszám további kérdéseket vet fel: így például ha a kisebb parlamentben a parlamenti bizottságok száma változatlan marad, akkor egy-egy honatyát értelemszerűen több bizottságba kellene delegálni: ez pedig a pótlékoknak köszönhetően a képviselői átlagfizetések emelkedésével járna. A szakértők állítják: ha kijelenteni nem is lehet, hogy a parlamenti létszámcsökkentés nem vezetne olcsóbb parlamenthez, az is biztos, hogy korántsem olyan arányban csökkennének a költségek, mint amennyiParlamenti költségvetés, 2005 .............................. Oí cBieiyi jBioicR j.-.y.V- (-8,5 milliárd) (-2,2 milliárd) i bérutazás millió)- Felújítás (-1,3 milliárd) hozzávetőleges adatok mm* 8IS1ES •ISII MSZP Fidesz ! -290 képviselő j -250 képviselő j -Egyedi és területi lista- Egyedi és országos lista j - Egyfordulós választás | -Kétfordulósválasztás MDF SZDSZ-200-250 képviselő-200-250 képviselő- Csak pártlista- Egyedi és listás választás- Kétkamarás parlament- Hatékonyabb kiválasztás- Egyfordulós választás FORRÁS: REGGEL GYŰJTÉS REGGELE,KAE1K, vei kevesebben ülnek a parlamenti padsorokban. A költségek csökkentése mellett a hatékonyabb működés a másik gyakran fókuszba kerülő érv. Alig egy évvel ezelőtt még Medgyessy Péter akkori kormányfő vetette fel a létszámcsökkentés lehetőségét, legutóbb pedig az SZDSZ kezdeményezett a kisebb parlamenttel kapcsolatos négypárti egyeztetést. A politikai erők között mindössze elvi egyetértés született, azaz kategorikusan senki sem zárkózott el a parlamenti létszám szűkítésétől. Egy azonban eleve biztos: a parlamenti létszámmódosítást, és ezzel a választójogi törvény módosítását, végeredményben pedig a teljes választási rendszer reformját legkorábban a 2010-es választásra tartják elképzelhetőnek a pártok. A közelmúltban kezdődött egyeztetések szerint a végrehajtás mikéntjében egyelőre nem közeledtek az álláspontok - a parlamenti politikai erők MSZP: német modell a szocialisták egyéni képviselőkre és területi pártlistára szavaztatnának. Az MSZP 290 fő körüli, egyfordulós szavazással meg\’áüasztott, egykamarás parlamentet szeretne. A listákra leadott voksok jelentősen befolyásolnák a választási végeredményt: a listás eredmények összevetése, az eredmények aránya határozná meg ugyanis, hogy egy-egy párt a végelszámolásnál hány parlamenti mandátumhoz juthat. Elméletileg az is előfordulhat, hogy a párt egy-egy megyében több egyéni képviselőt szerez, mint amennyit a parlamentbe küldhetné. Ilyenkor a „pluszban ” bekerült képviselők számával növekedne a parlamenti összlétszám. Fidesz: egyéniben is A FIDESZ jelentősebben, 250fő alá csökkentené a parlamenti keretet. Nem csupán egyéni képviselőkre, de országos listára is adhatnák voksukat a választók. A párt azonban ragaszkodna a kétfordulós szavazáshoz, mivel ahhoz szerintük a választóknak joguk van; nem vesznének el szavazatok azzal, hogy a kis pártokat választóknak nem lenne esélyük a második fordulóban voksuk módosításával érdembe beleszólni a döntésekbe. A Fidesz a területi listákat szüntetné meg, ezzel csökkentve a képviselői számot. Az országos listáról kompenzálnák a leadott töredékvoksokat is. A párt szerint az egyéni képviselői helyek esnének nagyobb súllyal a latba. MDF: két kamara az mof radikálisan változtatna mind a választás rendjén, mind pedig a megalakuló parlament összetételén és létszámán. 200-250 képviselővel számolnak A párt olyan választás híve, melyen a képviselőket egyéni körzetekben való megmérettetés helyett pártlistákról választhatnák meg a polgárok - nem területi listák, hanem minden pártnak egy-egy országos listája lenne. Ez azt jelentené, hogy a leadott voksok tiszta arányosításával alakulna ki a parlamenti patkó összetétele. Nyilvánvaló, hogy a rendszer elsősorban a kisebb pártoknak kedvez, mivel könnyebben szavatolhatja a bekerülést. A választás a tisztán listás, egyfordulós lenne. SZDSZ: arányosabban A SZABAD DEMOKRATÁK elképzelési szerint 200-250fő körülire csökkenne a képviselők száma: a párt megőrizné az egyéni képviselők választását csakúgy, mint a listás képviselőválasztást. Az SZDSZ meglehetősen realistán kezeli a költségcsökkentéssel kapcsolatos álláspontot: szerintük a kiadások jelentősen nem csökkenné nek az alacsonyabb létszámú törvényhozással, mivel a képviselőkön megspórolt összeget a háttérapparátusra, közvetve tehát a parlamenti munka színvonalának javítására fordítanák. A párt szerint a kevesebb képviselő hatékonyabban végezhetné munkáját, és a kevesebb mandátum élesebb versenyt eredményezne. többsége azonban az egykamarás képviselőház mellett foglalt állást, elvetve az MDF felsőházat szorgalmazó ötletét. Várható, hogy az egyes pártok politikai érdekei nehezítik majd a konszenzust. A számokról: a parlament 2005-ben mintegy 15,5 milliárd forintból gazdálkodik. A szervezet bevétele a több mint 15 milliárdos központi támogatáson felül mintegy 330 millió forint. Bakos Emil, az Országgyűlés gazdasági főigazgatója lapunk kérdésére elmondta, a parlament jövő évi költségvetési támogatása a minisztériumokat is érintő elvonásokkal egyidőben mintegy 300 millió forinttal csökken - a forrásmegvonás oka elsősorban az áfa felső kulcsának ötszázalékos csökkenése és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnése. Választási év lévén azonban mégis többel, az idei 15 milliárd helyett mintegy 17 milliárdos állami forrással számolhat a Ház: mintegy két- milliárdnyi pluszpénzt szánnak a leköszönő képviselők kötelezően adandó hathavi juttatásaira. A főigazgató rámutatott arra, a kiadások mintegy felére nincsen közvetlen ráhatásuk, ugyanis például a képviselői juttatások emelkedését a képviselők szavazzák meg. A parla- ment emellett eleget kell tegyen 876 milliós maradványképzési kötelezettségének is. Mindent összevetve az elvonás az évi költségvetés több mint két százaléka: Bakos Emil szerint ezt a felújítási keretből takarítják meg. Modellek Európában A 82 MILLIÓS NÉMETORSZÁG 299 választókörzetből optimális esetben 598 képviselő alkotja a Német Szövetségi Gyűlést, a Bundestagot. A német választási rendszerben a választók első- és másodszavazatukkal helyi egyéni képviselőjelöltekre, illetve pártlistákra szavaznak. A közvetlenül megszerzett szavazatok száma nem befolyásolja a parlament számszerű összetételét, azt a listás voksok arányításával számolják ki. Ha azonban valamely párt egyéniben több mandátumot szerez, mint amennyi számára a másodszavazatok alapján jutna, úgynevezett pluszmandátumokként (Überhangmandate) megtarthatja azokat. A tartományok az érdekeiket érvényesítő, a 69 tagú Szövetségi Gyűlésbe (Bundesrat) delegálnak tagokat. Franciaország közel 60 milliós lakossága különleges jogkörrel felruházott köztársasági elnököt, valamint kétkamarás parlamentet választ. A szenátusnak elvben 322 tagja van, hat évre választja őket a településeket képviselő 150 ezer elektor. Az alsóház 577 képviselővel működik, őket 5 évre választják meg, többségi szavazati alapon. a tízmilliós Csehország parlamentje szintén kétházas, a 81 tagú szenátust hat, míg a 200 tagú képviselőházat négy évre választják meg. A választás általános, közvetlen, egyenlő és titkos.
