Békés Megyei Hírlap, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-10 / 212. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP w hmmmmmi ví n ' mm mmmm mmmmmm mmmmnmmmmmmni BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 10.. SZOMBAT KITÜNTETETT Az elismerés nem az én érdemem DR. PERJÉSI KLÁRÁNAK, Gyu­la polgármesterének a Magyar Köztársaság bel­ügyminisztere állami ünnepünk, augusztus 20. alkalmából A köz szolgálatáért érdemjel arany fokozata kitünte­tést adományozta. gfl^gggjjlf - Nagyon Ap®* V* meglepett az % _ f elismerés, ugyanis sza- y bánságomról, / P külföldről ha­zatérve, az új­ságból tudtam meg, hogy ki­tüntetésben részesültem. Ter­mészetesen jólesett az elisme­rés, ami tulajdonképpen nem az én érdemem, hanem mun­katársaim és a város vala­mennyi közössége munkájá­nak elismerése — kezdte a pol­gármester asszony.- Tősgyökeres gyulai...- így igaz. Itt születtem, az Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, s csupán any- nyit voltam távol, amíg egyete­mista voltam. A diplomám ét­vétele után orvosi pályafutáso­mat is itt, a városban, a megyei kórházban kezdtem. — Minek tulajdonítja az elis­merést?- Feltétlenül ki kell emel­nem: az országban az elsők között hoztuk létre a családse­gítő központot és a szociális foglakoztatót, Gyula alapító tagja az egészséges városok magyarországi szövetségé­nek. Az orvosi munka jó felké­szítő volt a polgármesterség­re, ugyanis itt is az elesette­ken, a legrászorultabbakon kell segíteni, főként azokon, akiket sok negatív hatás ért, vagy ér. A város intézményi hálózatának fenntartására igencsak zsebbe kell nyúlnia az önkormányzatnak. Műkö­dési hiteleinket nem sikerült számottevően csökkenteni, s ezt kudarcként könyvelem el- mondta dr. Perjési Klára. ■ Szekeres András A török és olasz nép hőse tüköry Nagy fiára emlékezett a falu Százhetvenöt éve, 1830. szeptember 9-én született Körösladányban Tüköry Lajos, a magyar, a török és az olasz szabadság- harc jeles alakja. Magyari Barna Az évforduló alkalmából teg­nap emlékülést tartottak Kö­rösladányban.- Tüköry Lajos szűkre sza­bott élete bővelkedett kalan­dokban és megpróbáltatások­ban egyaránt. Szinte gyermek­fejjel csatlakozott Kossuth sza­badságharcához. Tüköry már nincs köztünk, de emléke kö­zöttünk él. Nem csupán Körös- ladány, az egész nemzet emlé­kezik rá. Sőt nem csak a mi hő­sünk volt, hanem a török és az olasz népé is — hangoztatta ün­nepi beszédében dr. Pel- csinszki Boleszláv, Körös- ladány polgármestere. A ladányi hős török és olasz kötődései a tegnapi emlékülés több előadásában is kulcsszere­pet kaptak. Tüköry Lajos szere­Gyermekfejjel csatlakozott Kos­suth szabadságharcához. pe az olasz egyesítésben cím­mel Piero Sollazzi, az Olasz Kul­turális Intézet attaséja tartott előadást. Törökországihoz fűző­dő kapcsolatáról Csorba László, a Római Magyar Intézet igazga­tója szólott. Ráday Mihály, a Ma­gyar Televízió főmunkatársa pe­dig a fellelhető Tüköry emlék­helyeket mutatta be. Az ünneplők megkoszorúz­ták Tököry Lajos körösladányi mellszobrát, a helytörténeti gyűjteményben pedig emlékki­állítást avattak. Magasra tették a mércét néptáncfesztivál Nemzetek kultúrája találkozik a tószínpadon A múlt kötelez - gondol­ták Gyulán, az Erkel Fe­renc Általános Művelődé­si Központban, amikor 1991-ben először megren­dezték a Minden Magya­rok Néptáncfesztiválját. A néptánckultúrájáról neve­zetes város adott otthont 1948 tavaszán az első Ma­gyarországi Néptáncfesz­tiválnak és Versenynek. Szőke Margit Az Erkel Ferenc Általános Mű­velődési Központ az idén már a 11. néptáncfesztivált rendezte meg augusztus 20-ához kapcso­lódva. Eleinte kétévente szer­vezték a néptáncfesztivált, amely a tűzoltózenekarival vál­totta egymást. Később a tűzoltó­ság más nyári időpontra tette zenekari fesztiválját, a művelő­dési központ vállalkozott a néptáncfesztivál évenkénti, au­gusztus 20-ához kötődő meg­rendezésére a helybeliek, a vá­rosba látogató turisták örömére. Szatmári Sándor, a művelő­dési központ igazgatója el­mondta, kötelességüknek érez­ték, hogy emlékezzenek, emlé­keztessenek az első magyaror­szági néptáncfesztiválra, ami­kor több mint 800 táncos és ze­nész jött el Gyulára. Kezdetben a Minden Magyarok Néptáncfesztiválja elsősorban a határon túli magyar együtte­seknek (a szomszédos orszá­Az idén hat külföldi és hét magyar együttes ropta a tószínpadon a hálás közönségnek. gokban élőknek, de a kanadai Edmontonban működő Csár­dásnak is) bemutatkozási lehe­tőséget biztosított. Akkor, 1991- ben politikai töltete is volt. Az­óta megváltoztak a viszonyok, amit tükröz az új név is: Min­den Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválja. A kilence­dik fesztivállal jelezni akarták, hogy Európa más, hagyomány- ápoló nemzeteit is szívesen lát­ják. Jövőre lesz 15 éve, hogy útjá­ra indították a fesztivált. Az év­fordulót újabb névváltoztatás jelzi, Minden Nemzetek Feszti­válja lesz. Magyarország idő­közben az Európai Unió tagja lett és a népművészet, a zene, a tánc nem ismer határokat.- Minden nemzet hagyomá­nyát tiszteljük, képviselőiket szívesen látjuk Gyulán - fogal­mazott Szatmári Sándor. A ren­dezők vágya, hogy a rangját megteremtő néptáncfesztivált is részesítse az önkormányzat olyan támogatásban, amelyre évről évre tervezhetnek. A vál­lalás nem kevés: nemzetközi rangú néptáncfesztivál, amely kiszolgálja a tűzijátékos ide­genforgalmi igényt is. Ahogy véget ér a fesztivál, már kezdik szervezni a következőt. Népszerű népművészet A gyulai néptáncfesztivál bi­zonyította a másfél évtized alatt, hogy szükség van rá. A műfaj nagy népszerűségnek örvend. Az idén tizenhárom együttes lépett fel, hat külföl­di és hét magyar. Többet nem is hívnak, hiszen nagyon hosszú lenne a műsor. Felté­tel, hogy saját népük hagyo­mányos táncát, zenéjét hoz­zák el. - Gyula az idegenfor­galomra épít, ehhez pedig el­engedhetetlen a kultúra, a látvány — mondta a jövőkép­ről Szatmári Sándor. Madzagfalvi napok, immáron hetedszer rendezvény A helyi boszorkánylegendától a Mohó Sapiens koncertjéig Megkezdődtek a VII. Ma­dzagfalvi Napok rendez­vényei tegnap délelőtt Bé­késen. A háromnapos programsorozaton a szer­vezők a hagyományőrzés mellett számos szórakoz­tató programmal várják az érdeklődőket. Papp Gábor Szombaton a TNT zenekar, va­sárnap a Mohó Sapiens együt­tes lép fel a szabadtéri színpa­don. Pataki István polgármes­ter a megnyitóján elmondta: ar­ra törekedtek, hogy minél szé­lesebb rétegek találjanak az ér­deklődésüknek megfelelő prog­ramot. Hangsúlyozta: a feszti­vál jellegű rendezvény jól szol­gálja a közösségek, Békésről el­származottak találkozását. A folytonosság, a hagyomá­nyok megismertetése is jellem­zi a Madzagfalvi napokat. Az idén a szervezők az utolsó béké­si boszorkány, Bódizsné legen­dáját állítják a középpontba. Szombat délután fél ötkor kez­dődő előadásán a helyi Nyugdí­jas Színjátszókor is feldolgozza Bódizsné legendáját egy jó né­hány évtizeddel korábban élt bé­kési férfi, Balogh József elbeszé­léséből Ismerhetjük meg. a történetet, míg a mondát a vá­ros jövő évi falinaptára és egy önálló kötet is megjeleníti majd. A pénteki programok között kiemelt szerepet kapott a test­vérváros is. Dezső László gyergyószentmiklósi művész fo­tóiból nyílt színvonalas kiállítás az Eötvös József Általános Isko­lában, míg ugyanott a helyi vál­lalkozók, szervezetek is bemu­tatkozási lehetőséget kaptak. A szombati programban is több érdekes rendezvény szere­pel. Kutyáknak szépségverseny, sportversenyek, koncertek és elő­adások várják az érdeklődőket. Negyvenmilliós beruházás vésztő A XXL század iskolája A vésztői Szabó Pál Általá­nos Iskola központi épüle­tében megújult néhány te­rem és eszközpark. Magyari Barna A XXI. század iskolája prog­ram keretében az Európai Szociális Alap Nemzeti Prog­ramirányítói Iroda Kht. pá­lyázatán a vésztői önkor­mányzat 160 ezer euró (több mint 40 millió forint) össz­költségvetésű pályázat meg­valósításához 90 százalékos támogatást nyert.- A beruházás során infor­matikai eszközöket szereztek be, melyek a számítástechni­ka oktatásán kívül más tan­tárgyak esetében is a haté­kony órai munkát segítik, il­letve egy teleházat is kialakí­tanak - mondotta Molnár Sándor városmenedzser. A beruházással párhuza­mosan önerőből és kistérségi támogatásból az iskola is fel­újította meglevő eszközpark­ját, informatikai munkahe­lyeket alakított ki, valamint a riasztórendszert és a betörés- védelmet is fejlesztették. A teljes beruházás várható­an ez év novemberében feje­ződik be. Haragban a betűvel Noha Magyarországon a rend­szerváltás után 16-ról 18-ra emelték az iskolaköteles élet­kort, a becslések szerint száz­ezer fölé tehető az analfabéták száma. Mellbevágó adat, hi­szen tanköteles korban elvileg senki se maradhat ki az okta­tásból, és nehéz elhinni, hogy valaki 6-tól 18 éves koráig a padban ülve nem képes megta­nulni írni, olvasni. Aki a betű­vetést, az olvasást nem ismerve éri el a tizenhat éves kort, isko­larendszerű felnőttoktatás ke­retében, a dolgozók általános iskolájában még megpróbál­kozhat az elmulasztottak pótlá­sával. Még a háromezret sem éri el azoknak a száma, akik a dolgozók iskolájában igyekez­nek pótolni az alapfokú ismere­teik hiányát HOLNAP IS Titkolni való édes bűnök A felmérések szerint a férfiak hetven, a nők harminc százaléka csalja meg a párját. Kérdés, ki mit tekint megcsalásnak. Van, aki az érzelmi kötődést is annak tartja, mások szerint a félrelépés az, ha a pár az ágyban köt ki. Előredrukker az év fiatal tudósa Nemzetközi elismerést kapott nemrég egy fiatal, békéscsabai származású kémikus. Dr. Bikádi Zsolt Ede az Egyesült Államokban vehette át Az év fiatal tudósának járó elismerő oklevelet. Elégették a tojást tojó asszonyt Békés boszorkány­legendáját, a tojást tojó asszony történetét elevenítették fel a madzagfalvi napokon. Vasárnapi lapunkat keresse az újságárusoknál, vagy rendelje házhoz a (80) 922-012-es telefonszámon! I í k k D-FOTÓ: KISS ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom