Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-06 / 183. szám
8 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT GAZDASÁGI TŰKOR KÉRI PHARMA A dinamikusan fejlődő, saját piacain vezető pozíció betöltésére törekvő KÉRI PHARMA KFT. felvételt hirdet háziorvos-látogatói munkakör betöltésére. Követelmények:- felsőfokú szakirányú (egészségügyi főiskolai) végzettség,- kiemelkedően jó kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség,- felhasználói szintű számítógép alkalmazási ismeretek (MS Office),- gépjárművezetői engedély Előny: gyógyszerpiacon szerzett tapasztalat Amit ajánlunk:- kiváló munkakörnyezet,- fiatal, lendületes csapat,- fizetés megegyezés szerint Fényképes szakmai önéletrajzát az alábbi címre várjuk: Kéri Pharma Kft. 4012 Debrecen, Pf.:10. e-mail: keripharma@keri.hu A borítékon ill. e-mail tárgy rovatban kérjük feltüntetni: „HO-L-2005" PÁLYÁZATI KIÍRÁS Sarkad Város Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot ír ki a közétkeztetési intézmény igazgatói álláshelyére. A pályázat feltételei: ■ büntetlen előélet ■ szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség vagy felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú szakirányú képesítés ■ legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés a közalkalmazotti törvény szerint. A pályázat benyútitási határideje: a Békés Megyei Hírlapban történő megjelenést követő 30. nap. A pályázatot a következő címre kérjük küldeni: Tóth Imre polgármester, 5720 Sarkad, Kossuth u. 27. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtásának határidejét követő 30 napon belül. Az állás a sikeres elbírálást követően azonnal betölthető. A pályázatnak tartalmaznia kell: ■ a pályázó szakmai életrajzát ■ az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai elképzelését ■ 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt ■ iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló bizonyítvány eredetivel egyező másolatát. Többletteher a hazai borászokon nullakulcs Elkülönített számlára gyűjtenék a pénzt a termelők A magyar borászoknak ötmillió forinttal kerül többe tízhektáros ültetvényen gazdálkodni, mint egy szomszédos osztráknak. Ha minden igaz, a jövő év januárjától egy teherrel kevesebb lesz, ugyanis megszűnik a literenkénti 8 forintos jövedéki adó. Ez egy tízhektáros ültetvényen több mint félmillió forint megtakarítást jelenthet. Mauthner Ilona A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kétéves kezdeményezése érik be, ha 2006. január 1-től nullakulcsos lesz a bor jövedéki adója. Az uniós országokban - a franciák kivételével - évtizedek óta nem fizetnek jövedéki adót a borászok. De nem ez az egyetlen teher, amely versenyhátrányba hozza a hazai termelőket. Sümegi József borász, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke egy példán keresztül mutatta be, hogy egy 10 hektáros szőlőültetvénnyel rendelkező termelő, aki évente 75 ezer liter bort készít és 100 ezer palack bort forgalSárosdi Ferenc pincészetében Is van mire költeni a pénzt jövedéki adó helyett 10 HEKTÁROS MAGYAR 80RTELME10 TÖBBLETTERHEI 1 EGY OSZTRÁK BORÁSZHOZ VISZONYÍTVA (EZER FT) 1 Jövedéki adó (8 Ft/I) 560 Iparűzési adó 300 Áfa különbözet a 19%-os adóhoz viszonyítva 1680 Bérjárulék különbözet 150 Vizsgálati díj különbözet (OBI) 100 Támogatás-kiesés (régi uniós tagoknak több jár) 2300 Építményadó 250 Összesen: 5520 máz, öt és félmillió forinttal költ többet a gazdálkodásra, mint mondjuk egy osztrák termelő. A többlettehernek csupán egy tétele a 8 forintos jövedéki adó. Annak, hogy most elengedik, természetesen örülnek a termelők. Kérdés, hogy mire használják fel az így felszabadult pénzt. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, Urbán András azt javasolta, a termelők hagyják benn egy közös kasszában a literenkénti 8 forintot, melyből finanszírozni tudnák a hazai borok ismertségét, piaci helyzetét. Sümegi József elmondta, pár hete járt a francia Rhone borvidéken, ahol 3,8 millió hektoliter bort készítenek a termelők, csaknem annyit, mint a magyar borászok. Itt a boraik értékesítésére 3,9 milliárd forintot költenek évente. Ezzel szemben a magyar borokra csupán 200 millió forint jut. Ha a literenkénti 8 forintot reklámra fordíthatnák, akkor 1,4 milliárd állna a magyar termelők rendelkezésére. Sárosdl Ferenc szekszárdi borásznak más erről a véleménye. Szerinte a közös kalapba befizetett pénz útját nehéz követni. Félő, hogy csak néhány cégnek vagy borásznak jut belőle, noha egységesen mindenkit érint. Szerinte a megoldás az lenne, ha a borászok gazdaságuk méretétől és költségeiktől függően fizetnének, és borvidékenként gyűjtenék össze a pénzt, melynek sorsát így könnyebben lehetne követni. Thummerer Vilmos, egri borász, aki 1995- ben az Év bortermelője volt, szintén marketingre költené a felszabadult összeget, de csak akkor, ha a pénz egy elkülönített számlára kerülne, és nem a minisztérium költségvetését gyarapítaná. Ebből finanszíroznák a külpiacra szánt, kiemelkedő minőségű borokat Jelenleg ugyanis csak azok a pincészetek tudnak exportálni, akiknek jó kapcsolataik vannak, és - finoman szólva - nem a húzó borokat ismeri meg a fogyasztó az unióban. Thummerer Vilmos szerint a másodvonalbeli termelők is jól járnának, mert így felszabadulna a belföldi piac. A hazai borok versenyhelyzetének javításához önmagában nem elég a jövedéki adó megszüntetése, mondta Sümegi József. 'Emellett tovább kélléné csökkenteni az adóterheket, vissza kellene szorítani a multinacionális kereskedelmi cégek piaci erőfölényét és a borhamisítást. Egyre csökken az agrárium súlya Laczi Zoltán A statisztikai adatok szerint tavaly a kiemelkedő növénytermesztési hozamok miatt átlagosan 14 százalékkal visszaestek a termények árai, az élő állatoknál viszont ellentétes tendencia figyelhető meg, a termelés csökkenése mellett 10 százalékkal nőttek a felvásárlási árak. Az ágazat által felhasznált ráfordítások árindexe megközelítően 10 százalékkal emelkedett egy év alatt, ennek következményeként az agrárolló ismét jelentősen nyílt. Az agrárium nemzetgazdasági szerepe tovább csökkent, részesedése a GDP-előállításban három százalék körül alakult, az exportból pedig hat százalék volt, szemben az 1995-ös 22 százalékkal. A mezőgazdaság változatlanul komoly szerepet játszik a foglalkoztatásban, hiszen múlt évben a munkaerő 5,2 százaléka dolgozott az ágazatban. Az agrár-külkereskedelem mérlege továbbra is pozitív, a kiviteli többlet tavaly 243 milliárd forint volt, ami azonban jóval kevesebb, mint a korábbi években. HM uEÍMiE 2002 2003 2004 Búza 22,7 30,2 23,4 Kukorica 20,7 29,1 22,8 Árpa 25,3 26,9 24,0 Napraforgó 66,1 51,8 55,8' Vágómarha 216,4 202,0 224,9 Vágósertés 275,0 216,5 262,1 Tej (Ft/liter) 72,3 72,0 62,9 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Vállalkozási formák a magyar mezőgazdaságban 2005. június 30. ezer db 20 15 10 Összesen: 55 450 db Egyéni vállalkozás t o (O o CD H NYERTESEK Részvény Utót» ar (Ft) Változás (%) Millión PannonFLAX 1144 +7,92 12 21200 Előző napi Változás: -0,68% IEB 1870 +2,19 2 záróérték: ....................V" GR APHI 1585 + 1.86 253 21100 21001 ...............1"-"■)FORRAS/T 1212 +1,85 EMASZ 10895 +1,87 2Q VESZTESEK Részvény UtoBéezíl FORRÁS: BÉT FOTEX 362-3,98 104 ELMŰ 28600-3,18 5 ECONET 72-2,70 6 SYNERGON 658-2,08 53 BorsodCHEM 2529-1,60 161 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. augusztus 5-én ^ III $/ Ft €/$ I ■MN 243,99 197,10 1.23-0,26 Ft-1,27 Ft Ocent A BUX-index 2005. augusztus 5-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT A BUX-index az elmúlt napokban 21400 21354 21200 21000 20 800 20600 20782 20400 20200 20 000 ___________________ po nt, 07.29.08.0108.02 08.03 08.04 08.05 /MD cnDDÍt. ní-T *
