Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-03 / 180. szám

12 MOZAIK BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 3., SZERDA Bill Gates ötlete nyomán a világhálón a tananyag számítógép Feledhetik az iskolatáskát Amerika egyik középisko­lájában szeptembertől szá­mítógépes rendszer he­lyettesíti a tankönyveket. Az új tanév bomlasztó módon kezdődik az arizonai Tucson elő­városában, ahol néhány héttel az iskolakezdés előtt így fogal­maznak: vége az évszázados szokásnak. Látszólag minden olyan, mint a többi intézmény­ben, ám a 350 tanuló, aki ide jár, szeptembertől otthon hagyhatja a könyvekkel, füzetekkel zsúfolt hátizsákot. Elég, ha a hordozha­tó személyi számítógépét, s az iskola saját rendszerének véte­lére alkalmas, vezeték nélküli számítógépes hálózathoz csatla­kozó wireless-kártyát viszi ma­gával. Ez kell a tananyag megis­meréséhez. A rendszer termé­szetesen a világhálóval is kap­csolatot teremthet. A forradalmár iskola igazga­tónője, Cindy Lee biztos benne, hogy nagy siker előtt állnak, mert a diákok számára a to­vábbtanulás előfeltétele ez az információs rendszer. Egyrészt hozzászoknak a naprakész tájé­kozódáshoz, másrészt olyan is­meretek részletes birtokába jut­nak, amilyenek közvetítésére a tankönyvek már nem alkalma­sak. A számítógépes oktatási módszer a tanárokat is segíti, feleslegessé teszi a különféle se­gédkönyvek, demonstrációs táblák alkalmazását Ha például a történelemta­nár az ókori Egyiptomról ma­gyaráz, digitális térképen meg­jelenítheti a piramisokat, a Ki­rályok völgyét, a korabeli élet jellemző tárgyait, szobrokat, rajzokat. Vizuálissá teszi a fá­raókról szóló leckét. A sikert a mai tizenévesek szokása garantálja, vélik az Egyesült Államokban, hiszen a videojátékokon felnövekvő nemzedék gondolkodásához a szemük és a kezük révén is kö­zelebb áll a számítógépes lecke megértése és biflázása. A holnap szakembereiért Az oktatás forradalmi megújítá­sában komoly része volt Bili Gates módszert ajánló levelének A Microsoft nagy tekintélyű elnö­ke szerint immár halaszthatat­lan az amerikai iskolák moder­nizálása ahhoz, hogy a mai is­kolákban tanuló gyerekeket, a holnap szakembereit megtanít­sák arra is, hogy mire képesek a tegnapi számítógépek Bill Gates, a Microsoft elnöke az amerikai iskolák megújítását sürgeti. A propeller nem foroghat csokornyakkendő A nyakravalót régen sportos öltönyhöz viselték A csokornyakkendő a művészvilágban is elterjedt viselet. Neves színművészünk, Bodrogi Gyula nagy híve az elegáns nyakravalónak. Az elegáns férfiöltözék nélkülözhetetlen kelléke a nyakkendő. Propeller vagy lepke formájú válto­zata, a csokornyakkendő még választékosabbá te­szi a megjelenést, amire jeles társasági eseményen ügyelniük kell az önma­gukra adó férfiaknak. A propellernek is becézett-csú­folt öltözékkiegészítő a rend­szerváltozáskor pártalapító vál­lalkozó nyakában tűnt fel óriás­plakátokon; de előszeretettel hordta s hordja karriertanács­adó, sztárügyvéd és egyik nép­szerű komikus színészünk is, aki az egy ideje létező csokor­nyakkendősök klubjának is ve­zető személyisége. Talán Albert herceg, Viktória királynő férje volt az első köz­szereplő, aki az apró fekete cso­kornyakkendőt divatba hozta. A jólöltözött férfi ruházatának ezt a kiegészítő darabját ké­sőbb — mint a politikusok nyakkendőjét - diplomatának nevezték. A csokornyakkendőnek már a 17. század divatjában is nagy becsülete volt. Amikor aztán 1888-ban Sutherland herceg feltalálta a szmokingot (eredeti­leg klubokban viselték frakk­pótlóként), az öltözék elenged­hetetlen tartozékává vált a feke­te csokornyakkendő, mert a fe­héret ezentúl csak a frakkhoz lehetett elképzelni. A pillangó­szerű nyakkendő, a papillon pedig - amely lehet két- vagy négyszárnyú, keskeny vagy széles, egyszínű vagy pöttyös — a XIX. század utolsó éveiben in­dult el hódító útjára. A mai, derékövig lógó nyak­kendők csak a tizenkilencedik század közepén jelennek meg, de még fél évszázaddal ké­sőbb, a XX. század küszöbén is a csokornyakkendő élvez számszerű többséget. Megkö­tése azonban alighanem túl bonyolult lehetett, mert nem­sokára az egyszerűbb, kes­keny és hosszú nyakkendők váltották fel. A csokornyakkendőt koráb­ban sportos öltönyökhöz visel­ték, ma inkább az ünnepélyes öltözék tartozéka. így például a bálban viselt fekete frakko­ké, amelyhez fehér csokor­nyakkendő jár, többnyire piké- ből, miként a keményített ing­mell is. A XX. század húszas, har­mincas éveiben a csillogó színű csokornyakkendő virágzott. Számos fajtája selyemből, vá­szonból és bőrből készült, de hordtak az urak horgolt és kö­tött propellert is. A kisvárosok­ban a csokornyakkendő a helyi értelmiség ismertetőjelének számított, és hellyel-közzel szá­mít még ma is. Mindazonáltal igen sokrétű a csokornyakkendősök tábora. Nem csak az idősebb, bölcs nemzedék tagjai és nem csak a művészek és különc zsenik tar­toznak ide. A nyakkendőt viselni művészet, megkötni tudomány y A nagy francia író, Honoré de Balzac 1827- ben A nyakken­dőviselés művé­szete címmel írt értekezést a kor fontos kérdéséről, a nyakkendő megkötésének kifinomult mód­jairól Az általa ajánlott két tu­cat kötésmód - a kor divatja szerint - jórészt a csokomyak- kendőre vonatkozik Az író val­lotta, a nyakkendő elárulja ki mennyit ér, bemutatja az em­bert, leleplezi lényét, tükrözi szellemét. A nyakkendő Charles Baudelaire-t is megra­gadta, a hétköznapok poézisét fedezte fel benne. Gyárilag kötött csokorral járnak a férfiak kedvében A propel­ler-ne­vével el­lentétben — nem fo­roghat. Az egész műnek kellő tartást kell kölcsönözni, hogy aztán a divatos cikk kölcsönöz­hessen tartást a viselőjének. A konfekcióipar ma már a készre- természetesen szalagocskával és nem ordenáré gatyagumival- megkötött csokomyakkendők gazdag választékával igyekszik megkímélni az urakat a kínos percektől; attól, hogy a férfiú a tükör előtt állva, ideges ujjaival hiába próbálja az undok masni végét egyforma hosszúra mes­terkedni. Sokba kerül a szívünk A szív- és érrendszeri be­tegségek több mint 4 mil­lió halálesetet okoznak évente Európában, s csak az Európai Unió országai­ban 169 millió eurós ki­adással járnak. A különböző szív- és érrend­szeri betegségek az utóbbi években átlag 4,3 millió halál­esetet okoznak Európában, s ezen belül 1,9 milliót az Euró­pai Unió területén - derül ki az European Heart Network nevű kutatóhálózat felmérésé­ből. A 65 év alatti korosztályok­ban ez a betegségtípus jelenti a legfőbb halálozási okot: az ösz- szes elhunyt 30 százalékánál erre vezethető vissza, a halál. A becslések szerint a szív- és ér­rendszeri betegségek évente 169 milliárd euró kiadást jelen­tenek az EU gazdaságában. En­nek 62 százaléka a tényleges gyógyítás költsége, 21 száza­lékra tehető a kieső munkaidő- -ből származó veszteség, míg 17 százalékra teszik az egyéb, já­rulékos költségeket. A nyilvánosságra hozott sta­tisztika még két megdöbbentő adatot tartalmaz: Európában 48 millió (ezen belül az Euró­pai Unióban 23 millió) felnőtt szenved cukorbetegségben, s ez a szám folyamatosan nö­vekszik. Rákban pedig több mint 1,7 millió európai halt meg tavaly, s minden évben nagyjából 3 millió ilyen esetet diagnosztizálnak a kontinen­sen. Kiadós alvással csökkenthető az étvágy kutatása fáradt emberek jobban kívánják a péksüteményt és az édességet Aki keveset alszik, hama­rabb megéhezik. Egy nemzetközi kutatócsoport ebből a tényből további következtetéseket vont le, amelyeket a fogyni vá­gyók megszívlelhetnek. Egy belga-amerikai kutatócso­port tizenkét huszonéves, jó egészségi állapotú férfit elég kimerítő kísérletnek vetett alá. Az első két napban csak négy órát aludhattak éjszakánként, a következő 2 napra viszont tíz órában állapították meg az al­vás időtartamát. Minden alka­lommal vért vettek tőlük, s a laboreredmények azt mutat­ták, hogy az alvástól megfosz­tott szervezet nagyobb meny- nyiségben állította elő azt a hormont, amely az étvágyat szabályozza. Ugyanakkor egy másik, a jóllakottság érzését befolyásoló hormonnak az elő­állítása jelentősen csökkent. Az eredmények szerint te­hát egy álmatlanul eltöltött éjszaka után jóval nagyobb az evés iránti kedv. Sőt az alvás megvonása megváltoztatja az ízek utáni vágyat is, előnyben részesítve a cukros, keményí­tőtartalmú élelmiszereket. Tehát nemcsak többet eszünk, de jóval magasabb kalóriatartalmú ételeket is fo­gyasztunk. Az álmatlan éjszaka után a többség farkasétvággyal veti magát az ételre. « A

Next

/
Oldalképek
Tartalom