Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-22 / 195. szám
6 HAZAI TÜKÖR 2005. AUGUSZTUS 22.. HÉTFŐ HWHUSMW Százmilliós kárt okozott a belvíz A KATASZTRÓFAVÉDELMI hivatal felmérése szerint ösz- szesen 850 lakóépület károsodott az elmúlt napokban a belvíz miatt. A kár ösz- szességében eléri a százmillió forintot. Békés megyében tegnap is 9000 hektár terület volt víz alatt. Kizárnák az ügyészséget elfogultság miatt a kulcsár-ügyben eddig eljáró Fővárosi Főügyészség elfogultság miatti kizárását indítványozta Kerék Csaba és védője. Az indok szerint a gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyv, illetve a vallomástétel és a nyilvánosságra került videófelvétel között lényegi és tartalmi eltérések is vannak, amelyek szigorú kivizsgálásra szorulnak. Ismét szennyeződött a Kenyérmezei patak a hétvégén újabb vízszeny- nyezés történt a Kenyérmezei patakban. Az esetet ezúttal a dorogi ONYX hulladékégető cég jelentette be. A vállalat szóvivője azt közölte: a hatóság megállapította, hogy az ONYX patakba vezető nyomóvezetéke jól láthatóan le van zárva, így a szennyezés nem tőlük származik. Fidesz: nem veszünk részt dumapartikban a Fidesz továbbra sem vesz részt a kormány által javasolt „dumapartikban”. Mindezt Rogán Antal kampányfőnök jelentette ki. Hozzátette: a párt valódi problémákról fog javasolni munkamegbeszéléseket. Ilyenek lesznek a drasztikusan emelkedő üzem- anyagárak visszaszorítása és a munkahelyteremtés. Sólyom: középhatalom vagyunk! ünnepi kérdések Miért kellene nekünk mindig csak alkalmazkodni? A már hagyományos fővárosi ünnepi tűzijátékkal értek véget szombat este az idei állami ünnepségek. A szónokok közül Sólyom László beszéde keltette a legnagyobb feltűnést. Izing Antal-Péter Ágnes A Parlament előtti ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek az idei augusztus 20-ai állami ünnepségek. Sólyom László köztársasági elnök első nyilvános beszédében jó döntésnek nevezte Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Szent István „igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Halljuk meg, vegyük észre, tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában!” - hangsúlyozta az államfő. „Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban” - fogalmazott. Sólyom szerint az unió döntés- hozatali eljárása nem eléggé demokratikus, de az itthoni demokrácia felhasználásával tudnunk kell, hogy mit képviseljünk Brüsszelben. Vajon elegendő-e, hogy az Országgyűlés csupán tájékoztatást kap a kormánytól - feszegette beszédében az államfő -, és nem baj-e, hogy a magyar érdekképviseletek, civil szervezetek oly kevéssé hallatják a hangjukat európai ügyekben? „Miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmazkodni, mintát követni?” - tette fel a kérdést Sólyom. A köztársasági elnök ünnepi beszédében azt is kifejtette: fájdalmasan félresiklott a határon túli magyarok kettős állampolgársága. Ez pedig nem maradhat így - tette hozzá az államfő. Az államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök jelenlétében állami kitüntetéseket adott át. Gyurcsány Ferenc pohárköszöntőjében Szent István intelmeit idézve megállapította: erős és teherbíró nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet. Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilika előtt, az ünnepi szentmisét megelőzően megtartott beszédében bejelentette: XVI. Benedek pápa táviratban köszöntötte az államalapítást ünneplő magyar nemzetet. A bíboros közös szentmisét celebrált Juliusz Janusz apostoli nunciussal. Az eseményen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő is. A szentmise után elindult a Szent Jobb-körmenet, amelyen a nemzeti ereklyét hívek hosszú sora kísérte. A határon túli magyar területeken is ünnepségeket tartottak Szent István tiszteletére. Erdélyben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Dávid Ibolyával, a Magyar Demokrata Fórum elnökével közösen emlékbeszédet tartott Szé- kelyszentistvánon. Az ünnepségen az MDF elnöke emlékeztetett a magyar alkotmánynak arra a mondatára, amely szerint Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Markó Béla elmondta: meg kell újítani a nemzetet, úgy, hogy alkalmassá váljék Európa számára, de ne is vesszen el, őrizze meg sajátosságait. A Vajdaságban három napon át tartanak a Szent István-napi ünnepségek. A kormányfő és az államfő első hivatalos kézfogására került sor pénteken Pénteken sor került Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök első hivatalos megbeszélésére a gazdaság heylzetéről. A találkozót és témáját Sólyom László kezdeményezte. A kormányfő egy 36 oldalas összeállítást vitt magával az államfőhöz, amely ágazati bontásban mutatja be, hogyan látja a kormány a magyargazdaság jelenlegi helyzetét - mondta László Bolgár kormányszóvivő. Az államfő és a miniszterelnök a tervek szerint a jövőben is havi rendszerességgel találkozik. Pártüzenetek az augusztus 20-ai ünnepen HILLER ISTVÁN, az MSZP elnöke szolnoki beszédében a 2007 és 2013 közé olyan fejlesztéseket ígért, amilyeneket „a mi országunk Deák Ferenc óta nem látott”. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Tökölön azt mondta, hogy az EU-csatlakozás a legnagyobb történelmi tettünk. Csurka István, a MIÉP elnöke a Hősök terén kijelentette: „Szent István ezt a kétpárti elitet a tolerancia jegyében felnégyeltetné és kiszögezné a városkapura”. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Mezőtúron azt ajánlotta a kormánynak, hogy ne a nagytőke pénzét, hanem inkább a dolgozó embert becsüljék. Gazdák: „meddig lehet tűrni források nélkül?” SMS-kampány: iskolai büfékről kérdez a kormány Szigorítás az idősellátásban? javaslat Nem lehet mindenkit felvenni az idősotthonba Kapkodás tapasztalható az agrárkormányzat munkájában a tavaszi miniszterváltás után - jelentette ki Jakab István, a MAGOSZ elnöke a budapesti Felvonulási téren az augusztus 20- án rendezett gazdanagygyűlésen. Kifogásolta, hogy a kormányzatnak szerinte három év alatt nem sikerült világos agrár- stratégiát kialakítania. „A tavasszal aláírt kormány- gazda-megállapodásból eddig csak azok a pontok valósultak meg, amelyek nem igényeltek költségvetési kiadásokat” - mondta. Meddig lehet tűrni, hogy az uniós forrásokhoz nem juthat hozzá a magyar gazda, a magyar önrész hiánya miatt?” - tette fel a kérdést. Jakab lapunknak azt mondta, hogy a vidék ellehetetlenítésére nem elegendő a vezetőknek az a válasza, hogy „piacgazdaság van”. ■ Izing A. A vidék ellehetetlenítését sérelmezték a gazdák a budapesti ülésen Egyetért-e azzal, hogy az iskolai büfékben ne lehessen a gyermekek egészségére káros élelmiszereket árulni? - erre vonatkozik a kormányzati SMS-voks- kampány legújabb, hatodik heti, azaz immár utolsó kérdése. Az oktatási tárca által készített háttértanulmány szerint több okból is alapvető fontosságú a gyermek és serdülő egészséges élelmezése. Egyrészt több, később már nem vagy csak részben korrigálható hibát követhetünk el, amelyek a betegségeknek, esetleg fogyatékosságoknak is okozói lehetnek. Többek között a csontritkulásnak, vérszegénységnek, elhízásos betegségnek, melyek számos további problémát okozhatnak. Az SMS-kampány indításakor László Boglár kormányszóvivő elmondta, az akció keretein belül felvetett kérdéskörökben nem lesz jogalkotás, de a kampány lezárultát követő értékelés nyomán nem kizárt az sem, hogy bizonyos ügyekben a kabinet mégis jogalkotó lépésre szánja el magát. ■ Sz. Sz. Elfogadhatatlannak tartja a szociális törvény idősotthonokra vonatkozó tervezett módosítását a szociális otthonok fenntartóiból és szakértőkből álló, Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport. „A törvénytervezetben vannak előremutató elemek, de egészében elfogadhatatlan és alkotmányossági aggályokat vet fel - mondta lapunknak Hammer Péter, a munkacsoport tagja. A jelenlegi törvénytervezet alapján, akinek egészségi állapota napi két óránál kevesebb ápolást igényel, egyáltalán nem vehető fel idősotthonba, még akkor sem, ha nem kérne állami fejkvótát, hanem saját pénzét költené. Azok, akik 2-4 órás ápolásra szorulnak, csak akkor kerülhetnek nyugdíjasotthonba, ha a helyi önkormányzat nem biztosít számukra nappali-, illetve alapellátást. Ebben az esetben a helyhatóságnak a normatíva 20 százalékának megfelelő büntetést kell fizetnie, az államnak pedig 50 százalékos támogatást minden bentlakó után. Ezzel a lépéssel rákényszerítik az önkormányzatokat, hogy kiépítsenek egy olyan ápolói hálózatot, amely a tanyákon is ellátja az időseket. Kérdés, hogy milyen szinten? Főzni, takarítani kell a nyugdíjasra, vagy infúziózni, gyógyszerezni? Ez nem derül ki a tervezetből, a helyi gyámhivatalok döntenek a gyakorlati esetekről, a szempontokat a szakértők sem ismerik. A megterhelő ápolási szük- ségletűek (napi 4-8 óra) után teljes normatív támogatás járna, míg az állandó ápolást igénylők (napi 8-24 óra) után 120 százalékot fizet az állam. (Az sem egyértelmű, hogy a jelenlegi, csaknem 750 ezer forintos évi támogatás jelenti-e a 100 százalékot.) A kormányzat szándéka, hogy fejlessze az alapellátást és csökkentse az idősotthonokba jelentkezők számát. „Nyugat-európai álláspont, hogy amíg lehet, nem szabad az időseket kiszakítani természetes környezetükből. Viszont Magyarországon az alapellátás a már jól kiépült intézményi rendszert nem tudja kiváltani - mondta Egervári Ágnes, a Gerontológiai Társaság tagja. További kérdéseinkre azt válaszolta, a Szociális Érdekegyeztető Csoport véleményezését ma juttatják el Göncz Kinga szociális miniszternek. Lapunk birtokába került dokumentumból kiderül, hogy a szakmai csoport a tervezet több elemét is elfogadhatatlannak tartja. Kiderül, hogy a szakmai munkát követően a törvény megalkotásának folyamatába már nem vonták be a munkacsoportot. „Megdöbbentünk azon, hogy a parlament elé kerülő szociális törvénytervezet a munkacsoportra hivatkozik - de javaslatainkkal és összegyűjtött adatainkkal homlokegyenest ellentétes következtetéseket tartalmaz - mondta lapunknak Hammer. Göncz Kinga ma vagy holnap dönt arról, hogy a tervezett módosítás szeptemberben a parlament elé kerüljön-e ebben a formájában. ■ Bánky Bea ■ Aki napi két óránál keveseb ápolást igényel, nem vehető fel. i / 1 1 T Ünnepi körmenet a Szent István-bazilika előtt Gyurcsány a gazdaság helyzetéről szóló iratokat mutatott be Sólyomnak
