Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ELEK 19 Élhetőbb város legyen! elek Pályázatokkal és vitákkal együtt a képviselők és lakók Országos jelentőségű emlékmű A németek elüldözéséé, amely a főtér legszebb és legszomorúbb szobra. A szoborcsoportot a város önkor­mányzata és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyéb támo­gatókkal közösen emelte. Soha annyi pályázatot nem nyert Elek városa, mint az elmúlt években. Dr. Heim Lajosné alpol­gármester elsősorban szociális előnyét is hang­súlyozza a többi fejlesz­tés mellett. Ennek kö­szönhetően teremtenek települési infrastruktú­rát, alakítanak Elekből élhetőbb várost. s Szűkösek a I település költ- ségvetési forrá- jjyjr sai - tájékoztat PLUHÁR LÁSZLÓ jSp*1’ polgármester. — äBM Ezért is alakí­Elekiek világtalálkozója : Jövőre tervezik az elekiek nyol- \ máik világtalálkozóját Sok in- '■ nen elszármazott és gyermeke- : ik hazalátogattak az eddigi hét : világtalálkozóra, a baráti szá- j lak egyre szorosabbra szövőd- j tek. A gondolat megálmodói idehaza Szántó István tanács- : elnök, a kint élők közül pedig Schneider József voltak. Ezek- ] nek a programoknak az alap- [ ját a hagyományőrzés, anya- : nyelvápolás jelenti. Igyekeznek : segíteni is egymásnak a külön- • böző testvértelepülések, a né- \ metek például a templomfelújí- : fásban jeleskedtek. tottunk az önkormányzati hiva­talban egy pályázatíró társasá­got jogászokkal, államigazgatá­si főiskolát végzettekkel, köz­gazdászokkal. Feladatuk, hogy állandóan figyeljék a különbö­ző pályázati lehetőségeket, a te­lepülésünk sajátosságaihoz igazítsák, megpályázzák és le­hetőleg megnyerjék a fejleszté­si pénzeket. így tudtuk elérni ebben az esztendőben, hogy a 2005-ös év 1,1 milliárdos költ­ségvetéséhez pályázati forrá­sokból hozzá tudtunk tenni 1,3 milliárd forintot. Jó ez a képviselő-testület, al­kotóképes és a lakosságot meg­mozgatni tudó ötleteivel szeret­nénk elérni, hogy minél többet kedvezzünk az itt élőknek. Az Testvérvárosi kapcsolatok A ki-és betelepített elekiek volt • és jelen városaival Bajoroszág \ területéről néggyel is élő szoros ■ a kapcsolat Augusztus 14-én : köttetett a testvérvárosi kapcso- : lat a romániai 30 ezer lakosú • FagetteL Rendszeresek a dele­gációcserék a Menyháza mel- : letti Borossebessel, a közeli Ottlakával. Eleken saját táj­házzal rendelkeznek a nemze- ■ tiségi önkormányzatok, a né- : met, a román, a cigány kisebb- • ségi, a szlovákoké még megva- ■ lósításra vár. Jó gazda módján \ kezelik ezeket, és ünnepi ren­dezvényeiket is itt tartják uniós elvárásoknak igyek­szünk megfelelni, a tagságban rejlő anyagi lehetőségeket a vá­ros javára fordítani. A polgár- mesteri hivatal dolgozóinak 80 százaléka diplomás, sok a fia­tal. A nemzeti fejlesztési terv­ben jól startolt a város, millió­kat költünk a többnemzetiségű település baráti kapcsolatainak ápolására. Utakat építünk, be­fejeztük a szennyvízelvezetés ötödik ütemét, tervezzük a ha­todikat, csatornázunk, szilárd burkolattal látjuk el az utakat, új konyhát építettünk, amely­hez étterem is társul majd. Bé­kességben élnek a nemzetisé­gek egymással, a román, né­met, magyar, szlovák, cigány emberek között nincs összetű­zés. Riportkötet készül: jelentkezni a 240-411-en A település megtartó ereje a fiatalok kötődésében van A következő kötet várható szer­kesztő-írója, dr. Heim Lajosné polgármester-helyettes büszke arra, milyen gazdag a település helytörténete.- Rapajkó Tibor foglalkozott talán a legrészletesebben a te­lepülés történetével, felölelve a németek kiűzetésének történe­tét is — meséli Heimné. — Leg­közelebb riportkötetet készü­lünk kiadni, megragadva talán az utolsó lehetőséget, amíg még élnek azok, akik átélték a borzalmakat. Vallomásaikat szó szerint szeretnénk közölni az emlékkönyvben. Hiszen ed­dig is íródott jó néhány munka a történésekről, de ezek ma­gyar és német nyelven elsősor­ban értekezések, tanulmányok. Tragédiát éltek át 4000-en, aki­ket kiűztek a hazájukból, 1150 embert pedig málenkij robotra vittek. Kérjük azokat a más telepü­lésen élőket is, akik esetleg kapcsolódó dokumentumok­kal, emlékekkel, mesélni való­val rendelkeznek, hogy jelent­kezzenek a 66/240-411-es tele­fonszámon. A könyv megjele­nését a város 10. évfordulójára, jövőre tervezzük.- A hagyományőrzés, az anya- nyelvápolás és a településhez fűződő szeretet, ezt szeretnénk a fiatalokban megerősíteni — mondja véleményét a polgár- mester.- A településünkön jó általá­nos és középiskola működik, végzettségüket követően meg­állják a helyüket gyermekeink a világban - állítja Pluhár Lász­ló. - Számunkra az a szívszorí­tó, hogy a felsőfokon végzett gyermekeinknek és a jó szak­munkásainknak sem tudunk helyben munkát biztosítani. A mintegy öt és fél ezer lakónak az életkörülményeit igyek­szünk kedvezővé tenni, hogy ne akarjanak elmenni a telepü­lésről. A foglalkoztatási gondot nem tudjuk egyedül megolda­ni. Háromszáz körüli a regiszt­rált munkanélküli, ezért is mi­nősülünk hátrányos helyzetű településnek. Az elképzelésem, hogy a megkezdett beruházásokat be­fejezzük, beindítsuk a szenny­vízberuházás hatodik ütemét. Pormentes utakat akarunk. To­vább javítani az oktatási inf­rastruktúrát, a meglévő telep­helyeket fel kívánjuk újítani. ■ ■ Ünnep, koszorúzás, szentelés, születésnap Augusztus 20-án 14 órakor kezdődik a Szent István-napi kenyérszentelés, koszorúzás és Elek városának 9. születés­napja, a műsor a polgármeste­ri hivatal mögött (rossz idő esetén a művelődési házban) folytatódik. Az ünnep műsorát megelő­zően, negyven nagy teljesít­ményű motoros 12.30-tól tisz­teletköröket tesz az érdeklő­dők előtt és bemutatót tart. Ünnepi beszédében az elmúlt évek eredményeit értékeli, a jövő év terveiről szól Pluhár László polgármester 14 órá­tól, a Himnuszt követően. Mind a négy egyház képvise­lője jelen lesz a rendezvé­nyen. Koszorúznak, kenyeret szentelnek, majd a város szü­letésnapi ünnepségén kö­szöntik a legfiatalabb polgárt, a július 29-én világra jött Ónodi Márkot és a legidősebb (95 éves) hölgyet, Veress Mihálynét, s a legidősebb fér­fit (a decemberben százéves) Nán Györgyöt. Ez alkalomból adják át Nán György és Witmann György Vitézi Rend kitüntetését. Az Elekért ér­demérem idei jutalmazottja Janecskó János nyugdíjas gimnáziumigazgató. Négy­száz szeletes ünnepi tortával kedveskednek az ünneplők­nek, a közel 250 résztvevő­nek. (Mikló Csaba helybeli cukrászmester alkotása.) Monstre néptáncbemutatót tart 16.30-tól az összes eleki táncegyüttes. Eljön Faget vá­ros küldöttsége is. Az RMS (Régi Magyar Slágerek) együttes 19.30-tól énekel, tű­zijátékban 21 órától gyönyör­ködhetnek a lakók. Szerződést kötöttek a harmincezres Fagettel Augusztus 14-én írták alá az együttműködési szerződést a két város vezetői. A romániai testvérváros polgármestere most magyarul tanul. Menyházára kirándulnak az eleki lakosok képviselői Augusztus 26-27-én a meny­házai katlanfesztiválon vesz­nek hamarosan részt, ahol a bográcsos húsfőző versenyen vetélkednek a helybeliekkel. díszparkot közös erővel sze­retnék szépíteni. Nagyon erő­sek a civil szervezeteik, köz­tük a nyugdíjasok, rájuk is számítanak, s ők is segí­tenek nekik, amit lehet. Tagok a kistérségben, bővülő lehetőségek Tagjai a gyulai kistérségi tár­sulásnak, ezzel a lehetőség­gel is élni kívánnak. Meg­nyugtató az egészségügyi el­látásuk, augusztus 1-jétől működik a központi orvosi ügyelet. Az idén is megemlékeznek Újabb helytörténeti mű a kiűzött németekről a település múltjáról A településen élők megfelelő méltósággal emlékeznek rendszeresen az országos je­lentőségű szobor előtt, amely egy házát elhagyó családot ábrázol. Homlokzatán 1724, a betelepítés és 1946, az elüldö- zés időpontja bronzba öntve. Erősek a civilek, legalább harminc bejegyzett A templom előtti teret, a ELEK KRÓNIKÁJA Janecskó János a vá­ros önkor­mányzatá­nak támo­gatásával jelentette meg elek KRÓNIKÁJÁT 1945-2005 címmel, s a művet augusztus 20-a alkalmából is megvásá­rolhatják az érdeklődők. Az oldal Elek Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette Bede Zsóka. Fotó: Kiss Zoltán. A múlt építészeti értékei hagyományőrzés Együtt a régi és az új otthonokban A helyi önkormányzat ki­emelt jelentőséggel vigyáz a helyi értékekre. Ez nem­csak a nemzetiségi hagyo­mányokat jelenti, hanem azokat a szép épületeket is, amelyeknek homlokza­tát tilos megbontani. Ragaszkodnak a múlt építésze­ti értékeihez, a történelmi je­gyeket magukon viselő sváb polgári házak sorához, a jelleg­zetes román kultúrát őrző la­kókhoz. Műemléki épület a ró­mai katolikus templom, ame­lyet német segítséggel sikerült felújítani. Dokumentáltan is őr­zik azt az 50-60 épületet, amelynek egységét nem sza­bad megbontani. Ezért is érté­kelik a város lakói a tényt, hogy már nemcsak a csapadék-, ha­nem a belvizet is el tudják ve­zetni a legtöbb házból. Nagyon szép kertvárosi részek gazda­gítják a települést. Némi ellent­mondást okoz, hogy sokan me­zőgazdasági termelésből, állat- tenyésztésből élnek, s vannak, akiket ez zavar. A fiatalok lete­lepedésének segítségét szolgál­ta az a 26-lakásos társasház, amelyet egy év alatt építettek fel és méltányos áron adják bér­be a lakóknak. így lehet együtt harmonikusan a régi és az új egy településen, fejlesztve a kö­zösségi érzést, a városhoz tarto­zás fontosságát. A vezetők igye­keznek figyelembe venni a la­kosság véleményét, ezért vár­ják észrevételeiket a fejleszté­sekkel, a meglévő létesítmé­nyekkel kapcsolatban. Voltak, akik megkérdőjelezték a közle­kedési csomópont megépítésé­nek fontosságát. Ezt a sikeres pályázatot pedig kár lett volna kihagyni a fejlesztések közül. Bizony gyakran előfordul, hogy nem olyan pályázatot le­het megcélozni, amelyik a tele­pülés legégetőbb gondjain eny­hítene. Ilyenkor sem szabad el­szalasztani a lehetőséget, ha előbb elkészül egy-egy később­re ütemezhető beruházás, azzal is csak nyer a város lakossága. A huszonhatlakásos társasház több fiatal család modern otthonává lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom