Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK ' VENDÉGSZEMLE Versengő fürdővárosok Nyáron hat településen - Bé­késcsabán, Gyulán, Gyomaend- rődön, Füzesgyarmaton, Oros­házán és Szarvason - kérünk meg tíz magyar és tíz külföldi látogatót, hogy egytől ötig érté­keljék a várost megadott szem­pontok szerint. Az elmúlt he­tekben Békéscsabát, Gyulát, Gyomaendrődöt, Orosházát, il­letve Gyopárosfürdőt, most pe­dig Szarvast vettük górcső alá. Az éttermekkel elégedettek rangsor Az első három hely igen szoros Szarvas esetében fordult elő először, hogy a magyar és a külföldi turisták egy pont hí­ján azonosan értékelték a várost. Különbségek persze kérdésenként adódtak, a külföldiek nem mindig elé­gedettek a szálláshelyekkel, igaz, ebben a magyarok is ta­láltak némi kivetnivalót. A legkevesebb pontot — szokás szerint - az üzletek kínálata kapta. A vendégek nem elé­gedettek a szórakozási lehe­tőségekkel sem, igaz, ez megítélés kérdése. Sok függ attól, hogy fiatalok vagy idő­sek válaszolnak-e a kérdés­re, de az is a véletlenen mú­lik, hogy éppen akkor jön-e a látogató, amikor valamilyen fesztivált tartanak a város­ban. A vendégszeretetben — a többi városhoz hasonlóan — Szarvason sincs hiány, az éttermek zöméről nagyon el­ismerően szóltak a megkér­dezettek. A sorrend ismét változott Hazaiak Külföldiek Ossz 1. Gyula 444 391 835 2. Szarvas 416 415 831 3. Orosháza 416 411 827 4. Gyomaendrőd 418 394 812 5. Békéscsaba 361 384 745 A pestiek is elcsodálkoznak tervek A tereken próbálnának a zenekarok BABÁK MIHÁLY, Szarvas polgár- mestere órákig tudna mesélni a városról és el­képzeléseiről.- Nem hin­ném, hogy a turisták kevés üz­letet találnának a városban, hi­szen lassan minden multinaci­onális cég megtelepedett ná­lunk. Inkább arról lehet szó, hogy a gazdagabb látogatók ugyanazt a kínálatot várják a 18 ezer lélekszámú Szarvastól, mint a sokkal nagyobb Buda­pesttől vagy Szegedtől. Mindent megteszünk, hogy a városlakók is jól érez­zék magukat. A Kossuth té­ren például szombaton és va­sárnap halk zene szól. Szóba került, hogy jó időben négy zenekarunk is kitelepül va­lamelyik térre*' próbálni. Most tettük rendbe a fürdőt, csak ezzel számos külfödi vendéget ide lehetne csábíta­ni, ha jobb állapotban lenne a 44-es főút. Felújítottuk a kollégiumokat, akadnak olyan szállásaink, amelyek­től még a budapestiek szája is tátva marad. Szarvas osztályzatai Megválaszolandó kérdések Hazaiak Külföldiek 1. A település tisztasága, rendezettsége 38 40 2. A strand tisztasága, minősége, felszereltsége 48 45 3. Közlekedés, parkolási lehetőségek 37 40 4. Eligazodás, megértetés a településen 46 42 5. Vendégszeretet 48 50 6. Ételek és kiszolgálás a vendéglőkben ak44 46 7. Szálláslehetőségek és azok minősége 40 34 8. Üzletek kínálata 33 32 9. Sport-, kulturális, szórakoztató programok 36 38 10. Közbiztonság 46 48 Átlag 4,16 4,15 A grófról hallottak már? szarvas A helybéliek zöme az arborétumot ajánlja a látogatónak A Bolza-kastély és a vízpart a látogatóknak gyönyörű látvány, a helyieknek romantikus találkozóhely. Ha azzal állítjuk meg a szarvasiakat, mit ajánla­nak, mit nézzen meg egy látogató a városukban, szinte mindenki az arbo­rétummal kezdi a felsoro­lást. Utána jönnek a templomok és a főiskola. Az gyorsan kiderült, hogy a he­lyiek mind az arborétumba küldik a látogatót, már csak ar­ra voltunk kíváncsiak, mit tud­nak róla, miért is olyan fontos ez a hely.- Bolza grófról hallott már, ugye? - kérdezte egy idős férfi, felmérve, hol kezdje történetét. — Nos, a gróf kastélyát valami­kor az 1800-as évek elején épí­tették, a Körös-híd közelében. Persze a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt már az olasz nemes elgondolása alapján kivi­telezték száz évvel később. A Pepi-kertet is ő találta ki, ma pe­dig csodájára jár mindenki. A szarvasiak is gyakran kirándul­nak arra. - A tölgyet is nézzék meg, ez az ország legnagyobb örökzöld tölgyfája — szól utá­nunk alkalmi idegenvezetőnk. Persze Erzsébet királyné kö­vetői először is a Sisiről elneve­zett Erzsébet-ligetbe mennek, ahol Szarvas legismertebb képzőművésze, Ruzicskay György festőművész alkotóhá­za található. A templomokat is érdemes számba venni. Sokan hívták fel a figyelmünket az evangélikus ótemplomra, talán azért, mert építését Tessedik Sámuel lel­kész kezdeményezte. Márpe­dig az evangélikus lelkész ne­vétől hangos a város, s nem­csak azért, mert a főiskola a nevét viseli. Volt, aki a száraz­malmot ajánlotta. Azt sajnos nem tudtuk meg a járókelők­től, miért éppen ezt a nevet vi­seli az építmény. Csak utólag derült ki, hogy itt nem vízi erő­vel, hanem igás lovakkal őröl­tettek. A malom 1962-ben fe­jezte be működését, az ország­ban utolsóként. Néhány különlegesség A régészeti leletek szerint a ma 18 ezres város kör­nyéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Szarvashalmot először Anonymus króni­kája említi, de 1284-85- ben Kun László királyunk több rendeletét Szarvas­halomról keltezte. Szintén érdekesség, hogy 1847-ben Réthy Lipót Szarvason hoz­ta létre a megye első nyom­dáját. Operaáriát nem kell Szarvason szü­letett Melis György opera­énekes és NOVODOMSZKY Éva műsorveze­tő is. Az MTV Híradójának bemondója Békés­csabán, a Jókai színház Csabai Páholy estjeit is vezeti. A felada­tot azonban majdnem nem vál­lalta el, mert egyik kollégája el­hitette vele, hogy operaáriákat is elő kell majd adnia. Barátai tanácsára érkezett az Alföldre vendégszeretet A beszélgetés végén meghívást kaptunk Etiópiába Egy borongós délutánon egy belvárosi cukrászdában futot­tunk össze az etióp elios mattiassal, aki éppen egy iz­raeli ismerősével múlatta az időt. Az első kérdés persze adódott: — Miért éppen Szarvasra ki­rándult?- A barátaim jártak már itt és a telkemre kötötték, hogy lá­togassam meg a várost. Nem bántam meg a döntést, tényleg gyönyörű minden. — Merre utazott eddig az or­szágban?- Szegedet és természetesen a fővárost, Budapestet megnéz­tem. Ezekhez képest Szarvas tel­jesen más hangulatú település, kedves kisváros, emberléptékű. Pont annyian lakhatnak itt, ahá- nyan jól megférnek egy helyen. Ahhoz elegen, hogy barátokra leljenek, ahhoz viszont nem túl sokan, hogy zsúfoltságban érez­zék magukat. A kávézók, étter­mek sokkal olcsóbbak, az embe­rek tisztelettudók és a többség jól beszél angolul. Aki mégsem, azzal kézzel-lábbal megértetem magamat. Bár az kissé furcsa, hogy ennyire kevesen járnak délutánonként az utcán. Este sincs nagy élet, de nem is bá­nom. Pihenni jöttem. — Hol lakik?- Most éppen a helyi kemping­ben, ott ismertem meg egy izrae­li fiatalembert Azóta együtt mászkálunk, fedezzük fel a kör­nyéket Remélem, egyszer meglá­togat Etiópiában, ahogy önök is. Kirándulni is, pecázni is lehet a folyóparton, a holtágaknál Ami tetszett Ami nem tetszett + nagyon szépek a holtágak, órákig le­het barangolni a környéken, — nem tudom, hogy van-e nyilvános WC, mi legalábbis nem láttunk, + tiszta a víz, sok benne a hal, kiváló horgászhely, — csúnya az állomás, ezzel találkoztunk először a városban, nem volt túl szép + nehezen találtam szállást, de azt, amire rábukkantam, bátran ajánlom majd a barátaimnak, élmény, —túl csendes a város, nincs elég szóra­kozási lehetőség, + sok a sportolási lehetőség, kajakoz­hattunk, — ajándékot szerettem volna vásárol­ni, de nembukkantam megfelelő üzletre házat láttunk, — nincs elég szemetes, utcasarkokon + szép zöld a fű és a fák, vajon hogy érik el? cipeltem egy almacsutkát, — kevés a rendőr a közterületeken Az oldalt írta és szerkesztette: Fekete G. Kata. Fotó: Kovács Erzsébet El a lapostetős, szocialista házakkal szegediek A család a napfém városából kirándult Szarvasra egy napra Talán nem haragszanak meg, hogy ezt mondjuk, de a Márton családról messziről lerítt, hogy tu­risták. A helyiek nem néznek olyan gondossággal, rácsodálkozás- sal szét és még kevésbé állnak meg megszagolni egy fa virágá­nak illatát- Csongrád megyéből érkez­tünk, mindössze egy napra - mondta Ivaskó Lívia. - Több­ször jártunk már a környéken, ha jól meggondolom, legalább ötször. Megtudtuk, a családot fő­leg az arborétum vonzza, de Ivaskó Lívia a férjével és gyerekeivel érkezett az arborétumot megnézni. egyébként is szívesen baran­golnak a természetben. Az al­földi városokat is szeretik, amikor csak lehet, kirándul­nak.- Csodálatos házakat látha­tunk itt, igaz, a helyiek erre már nem figyelnek fel. Csak azt sajnálom, hogy sokszor varázs­latos palotákat romboltak le, hogy új, ronda házakat építse­nek. Ami pedig megmaradt, az valóban eredeti szépségében pompázik, felújításra nincs pénz. A lapostetős, szocialista építésű házakra különösen ha­ragszom, legszívesebben lera­díroznám ezeket az ingatlano­kat a térképről - mondta az egyetemi tanár. 'S é á I k

Next

/
Oldalképek
Tartalom