Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-15 / 190. szám

TUDOMÁNY & KULTÚRA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ Antoni Gaudí i Cornet RBJS, 1852. JÚNIUS 25. ~ BARCELONA. 1926. JÚNIUS 10. FŐBB MUNKÁI (BEFEJEZÉS): Casa Vicens (1888)*, El Cap- richo (1885), Finca Güell (1887) Palau Güell (1888)*, Palau episcopal d’Astorga (1895), CoLlegi de les Teresianes (1894), La Casa de los Botines (1894), Els Cellers Güell (1897), La Casa Calvet (1904), Casa Batlló (1904) *, El Pare Güell (1914) *, Casa Bellesguard (1909), a Seu de Mallorca (1914), La Pedrera o Casa Milo (1910) *, L’església de la Colonia Güell (1916)*, Temple Expiatori de la Sagradia Familia (?) *. Gaudí felfogása szerint a művészet és a természet kapcsolata megbonthatatlan, szerves egység. „A természet Isten remekműve” - vallotta. * A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE A világ legnagyobb bazilikája Antoni gaudí Számítógépes tervek alapján fejezik be a zseni remekművét Barcelona fő látványosságát és jelképét, a Sagrada Famíliát egy különleges tervezőszoftver segítségével fejezik be. A világ legkülönösebb bazilikája leghamarabb 2026-ban lesz készen. Tornai Szabolcs A gyermekek csöpögtetett ho­mokvárára emlékeztető, álom­szerű építmény, a Sagrada Fami­lia évtizedek óta Spanyolország legnépszerűbb látványossága és az építőművészet egyik csodája. Tavaly több mint kétmillió láto­gatót vonzott. A Sagrado Famíliát százhu­szonegy éve, 1884-ben kezdték építeni. Először 1926-ban ma­radt abba az építkezés, mert Gaudí balesetben meghalt. A fel­legekben járó zseniális építész és szobrász igencsak prózai mó­don hunyt el hetvennégy éves korában: elütötte egy villamos. Azonnal kórházba szállították, de három nap múlva meghalt. Gaudí olyan bazilikát tervezett, amelyben építészet, költészet, vallás, növényvilág és csilla­gászat kerek egészet alkotott. A Sagrada Familia nemcsak templom, hanem hatalmas szim­bolikus mű is, amelyet Gaudí a „kereszténység utolsó nagy szentélyének" szánt. A tizennyolc, orsó alakú to­rony a tizenkét apostolt, a négy evangélistát, Szűz Máriát és Jé­zus Krisztust jelképezi. Ezért a templom neve: a Sagrada Fami­lia, azaz Szent Család. A legnagyobb torony Jézus Krisztusé, végső magassága 170 méter lesz. Tetejére mozaikkal kirakott, hatalmas kereszt kerül majd. Az evangélisták tornyaira hamarosan jól ismert jelképeik kerülnek: angyal (Lukács), bika (Máté), sas (János), oroszlán (Márk). A többi torony tetejét fő­ként szőlőfürtök ékesítik majd a szellemi táplálék jelképeként. A templom három hatalmas homlokzata Krisztus születését, keresztútját és feltámadását áb­rázolja. A Sagrada Familia az oganikus (szerves) építészet egyedülálló remekműve. Semmi sem hasonlítható hozzá, volta­képpen külön stílust jelent az építészet történetében. Gaudí számára a művészet és a természet megbonthatatlan kap­csolatban állt. „Csak az tekinthe­A Sagrada Familia szent jelkép tő művészetnek, ami a természet­ből ered, mivel a természetben ta­lálhatók a legszebb és legkülön­legesebb formák. A természet Is­ten remekműve” - vallotta. Gaudí halála után hamarosan folytatódott az építekezés, de 1936-ban újból abbamaradt. A spanyol polgárháború idején Gaudí dolgozószobája jegyzetei és tervei nagy részével együtt le­égett. A munka csak 1952-ben foly­tatódhatott. Ekkor még úgy gon­dolták, hogy az építkezés több száz évig is eltarthat. Azóta azonban rengeteget fejlődött a technika, és a legújabb fejle­mény, hogy egy különleges szá­mítógépes tervezőprogram ré­vén felgyorsult az építkezés. Rá­adásul tavaly az 1936-ban el­pusztult makettek számos da­rabját is megtalálták. A különleges szoftver lehetővé teszi, hogy - Gaudí eredeti váz­latait is felhasználva - háromdi­menziós, virtuális modelleket hozzanak létre számítógépen. E megoldással nemcsak az épület részleteit lehet leképezni - és szá­mos lépés küszöbölhető ki a munkafolyamatból -, de a gránit­kövek különböző szerszámokkal történő megmunkálása is mo­dellezhető három dimenzióban. Ez azért kulcsfontosságú, mert korábban e feladatokat ke­serves kézi munkával kellett el­végezni. A számítógépes rend­szert kifejezetten a Sagrada Fa­míliára szabták rá, és - mint a szakemberek mondják - nélkü­le az építkezés voltaképpen kilá­tástalan lenne. Óvatos becslések szerint a Sagrada Familia akár 2026-ra is elkészülhet. S ha elkészül, nemcsak a világ legmisztikusabb, de legnagyobb bazilikája is lesz. Gaudí negyven évig dolgozott rajta, és ezzel kap­csolatban létezik egy kedves anekdota. Valahányszor a mun­kálatok elhúzódása került szó­ba, a katalán építész-szobrász viccesen csak annyit mondott: „A megbízómnak nem sürgős.” @ TOVÁBBI részletek: WWW.REGGEL.H0 Rekordot döntött a szigetelők száma megtelt a Sziget! Szomba­ton 11 órára elfogyott az összes aznapra szóló jegy: mintegy hetvenezren láto­gattak el a Szigeti Fesztivál­ra, ez nyolcezerrel szárnyal­ja túl a 2001-ben elért csúcsot. A Korn-koncert alatt majdnem 50 ezren tolongtak szombat este a Nagyszínpad előtt, (sk) Vita a kultúra jövőjéről hárman vitatkoztak a kul­túrpolitika jövőjéről. Bozóki András kulturális miniszter kiáltványt tett közzé a 2020- ig tartó kulturális stratégiá­ról, vélhetően a gondolkodni képes emberek megmozga­tása céljából. Sikerült, mert Elek István és György Péter máris reagált, (va) Hernádi Judit Moszkvában MIHAIL BULGAKOV életét, va­lamint a Mester és Marga­rita helyszíneit bemutató film forgatására szombaton Moszkvába érkezett Herná­di Judit. A művésző, saját bevallása szerint, „szubjek­tív interpretátorként’’ fog szerepelni a Fekete Ibolya rendezte magyar dokumen­tumfilmben. (sk) Kifigurázott íírgolyhók Nincs még egy olyan film, amelyeit annyira könnyen ki lehetne figurázni, mint a korai Csillagok Háborúja- trilógiát. Mel Brooks pará­dés szereposztással elkészí­tette George Lucas filmjei­nek mindeddig legjobb paródiáját. A film most szinkronizált DVD-n is hoz­záférhető, viszont nagy hiá­nyossága, hogy monoban. Ahhoz képest, hogy már a tévéből is legalább sztereó­ban szól a hang, a DVD-től sokkal többet vár el az em­ber. (Űrgolyhók, 1987, ma­gyar szinkron, mono, forgal­mazó: InterCom) ic*k*k ★ jó Maloschik, a dzsessz megszállottja élethivatás Számtalan fiatal muzsikust fedezett fel és segített a pályán Elkötelezett mentorok nélkül ma egy műfaj sem állja a versenyt. Folyamato­san kitalálni, szervezni és tenni kell a működés érde­kében. Maloschik Róbert a dzsesszre tett fel az életét. Váczy András Amikor ledőltek a könnyűzene előtt a korlátok, a dzsessz hát­térbe szorult, mondhatni, pan­gott.- Régen a dzsessz volt a buli - emlékszik vissza Maloschik Ró­bert. - Gyerekkoromban megfo­gott a dzsessz. Apám, aki amatőr dzsesszzongorista volt, zenés he­lyekre vitt, például a Corvin áru­ház étteremében Pege Aladárt láttam fehér bőgőn játszani, a Gellért szálló teraszán pedig Ga- rai Attila zongorázott, a dal azóta sem megy ki a fülemből: The man I love Gerchwintől... - ettől kezdve sorsa össze­kapcsolódott a rög- ■ Hiába tönző műfajjal, és ha nem téríti el a zon­gorától a sport, talán nagy zenész lesz. így aztán lelkes rajongó lett, ösz- szebarátkozott jeles muzsiku­sokkal. 1972-ben került a Ma­gyar Rádióhoz, három év múlva a dzsesszműsorok avatott szer­kesztője lett, és most is az. Dzsessztörténeti sorozatokkal, világhíres muzsikusok pályájá­nak ismertetésével, megszállot­tan, hivatástudattal és szakérte­lemmel népszerűsíteti a dzsesszt. Neve összekapcsolódott a mű­fajjal. Tíz évvel ezelőtt úgy érezte, át kell lépnie a rádiós­túdió kereteit, és élőhangversenye­ken neves előadók és fiatal tehetségek produkcióival a ra­jongókat „összehozni” az addig csak komolyzenei hangverseny­re szakosodott Márványterem­ben. Ez a megmutatkozás ragyo­gó alkalom a hazai és nemzetkö­zi zenészek bemutatkozására, ráadásul az erről készült felvé­telt a Bartók rádióban az Éjsza­kai dzsesszműsorban lejátszotta. Idővel évente egy-egy hangszer­kategóriában (dob, gitár, zongo­ra, szaxofon, bőgő, ének) - világ­sztárokból álló zsűri, például Pat Matheny, ítélkezése és zenei közreműködése mellett - tehet­ségkutató versenyt indított. Ak­kora sikere volt, hogy a „nagy ar­cok” egymás után jelentkeztek. Tavaly májusban különleges koncertet szervezett, ahol a Matáv Szimfonikusokat Bobby McFerin vezényelte, idén őszre í pedig megnyerte Branford Mar- s salis világhírű szaxofonost, hogy - a Telecom zenekarral adjon hang- % versenyt a Művészetek Palotá- s jában. gáncsoskodtak, én a dzsessz őrültje vagyok. Maloschik Róbert riporter, szerkesztő, szervező és a dzsessz őrültje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom