Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-13 / 162. szám
4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 12., KEDD GYULAI VÁRSZÍNHÁZ Tornyi Ildikó Southampton grófjaként hódítja meg Shakespeare-t. Szavaltak és játszottak fiatalok A kihívás több, mint nehéz A Színművészeti Egyetem négy tehetséges végzős hallgatójával, Cseh Judittal, Tornyi Ildikóval, Juhász Istvánnal és Széli Attilával a Shakespeare- szonettek című összeállításról beszélgettünk. Beszterczey Judit- Mit szóltak a felkéréshez? Cseh Judit: - Benedek tanár úr megkérdezte, kinek lenne kedve Shakespeare-szonetteket előadni Gyulán. Mi, négyen kaptunk az alkalmon, hiszen manapság nagyon kevés szava- lási lehetőség adódik. JUHÁSZ ISTVÁN: — Kezdetben úgy volt, hogy könyvvel a kezünkben kiállunk, és felolvassuk a hatvan szonettet. Az idő haladtával kialakítottunk a versek köré egy szerepjátékot, ami nagyon szerencsés, hiszen a szonettek önmagukban „tömények” lettek volna.- Korábban milyen kapcsolatuk volt Shakespeare-rel? Széli Attila: — Mindig is imádtam a szonettjeit, a versmondás és József Attila mindenem. Amikor megtudtam, hogy magát Shakespeare-t alakítom Gyulán, gombóc lett a torkomban. Cseh Judit: — Számomra öröm Shakespeare-t játszani, mert fantasztikusak a jelenetei és csodálatosak a figurái. Csehov és Shakespeare számomra az etalon. Tornyi Ildikó: — Rám általában nagyon nőies szerepeket osztanak, például a Szentiván- éjiben Mirandolinát alakítottam. Most férfiszerepet kaptam. A kihívás több, mint nehéz. — Hogyan barátkoztak meg a Ladics-házzal? Széli Attila: - Nagyobbnak képzeltük. Mi is egy kertben próbáltunk, ahhoz képest a Ladics-házban sok a bokor és az akadály. Juhász István: — Óriási meglepetés volt, pozitív értelemben. Ezt a miliőt az Isten is arra teremtette, hogy Shakespeare-t játsszunk benne. Még egy Benedek BENEDEK ALBERT, a rendező fia is kapott egy apró szerepet az összeállításban. Asszisztensként is közreműködött az előadásban. A legifjabb Benedek ugyan szociológusnak tanul, ám filmrendezőként is bontogatja szárnyait. Nem nyomasztja, hogy édesapja, a színészóriás nyomdokaiba kíván lépni.- Csak a saját elvárásaimnak akarok megfelelni. A családom pedig egyáltalán nincs ellene a művészeti törekvéseimnek. Cseh Judit játssza a Black Ladyt és a többi titokzatos nő szerepét Szonettek a színházban bemutató Shakespeare szellemisége is beköltözött a Ladics-házba Márai Sándor, Simonyi Imre és Krúdy Gyula után William Shakespeare is otthonra lelt a gyulai Ladics-házban. Benedek Miklós színművész, rendező szerkesztette a Szonettek című est műsorát, és tanítványai szerepeltek. Niedzielsky Katalin Szépirodalmat színpadra vinni merész vállalkozás, csak a műfaj és a szerző szerelmesei, megszállott, elhivatott rajongói képesek így emlékezetes estet nyújtani. Benedek Miklós igényes válogatást bízott a Színházművészeti Egyetem végzős hallgatóira; Shakespeare-hez, a szonett műfajához és a Ladics- ház hangulatához méltó előadást alkotott. Shakespeare életművéhez, máig meghatározó világirodalmi és -színházi nagyságához képest túl keveset tud az utókor a halhatatlan reneszánsz költő, drámaíró életéről és ars poeticájáról. Ami mégis ismert, az elsősorban drámáiban és szonettjeiben olvasható. Ezért különösen izgalmas fejezet művei között a líra, azon belül pedig a legszigorúbb, legkötöttebb versforma, a szonett. S felelősségteljes, ugyanakkor hálás vállalkozás a szonettek köré történetet szőni úgy, hogy a két műfaj kerek egészet alkosson, a produkció korhű legyen és Széli Attila Shakespeare-t játszotta: az írót, a költőt, a színészt, a szerelmest, a jó barátot. Ki volt Mr. W. H. és a Black Lady? Máig vitatják az irodalomtörténészek, hogy ki volt Shakespeare műveiben a titokzatos Mr. W. H. és a Black Lady. Ahogyan arról is megoszlanak a nézetek, hogy tényleg Shakespeare írt-e minden neki tulajdonított művet Az írót talán barátság, talán szerelem fűzte Southampton grófjához, akinek eredeti neve Henry Wriothesley volt. Lehet, hogy innen a W. H. Más nézet szerint saját magára utal Shakespeare, s a monogram nem más, mint William Himself (William személyesen). jellemző, s természetesen a huszonegyedik század eleji embernek magvas és élvezetes. Talán megkönnyíti (vagy éppen megnehezíti) az alkotók dolgát, hogy Shakespeare szonettjeiben a legszebb emberi érzéseket énekli meg; a barátságról, a szerelemről, a költészetről, az élet értelméről, az időről, a múlandóságról, a halálról beszél oly bölcsen és gyönyörűen. Benedek Miklós, hogy a költemények köré prózát kom- ponálján, a John Lacy őfelsége színészének visszaemlékezései című művet használta; s mint kiderült, remek forrásból merített. John Lacyt, a kocsmá- rost és még akit kellett, Juhász István játszotta, ügyesen váltogatva eszköztárát. Shakespeare-t, a kedvelt írót, színészt, bohém fickót Széli Attila formálta kedvesen. Tornyi Ildikó férfiszerepet (gróf, mecénás, legjobb barát) alakított hatásosan. A csábító Fekete Hölgy, a kocsmárosné (az író leánya és a többi nő) szerepében Cseh Juditot kedvelhette meg a közönség. A fiatal színészek „civilben” játszottak, csak jelzés- értékű kellékeket (álarc, kendő) viseltek, nem korhű jelmezt. Ettől az előadás nem lett szegényebb, csak közvetlenebb, jobban illeszkedett a környezethez, a mondandóra helyeződött a hangsúly. A Shakespeare-fesztivál irodalmi estje a Gyulai Várszínház emlékezetes produkcióinak sorát gazdagította. A végzet asszonya játszotta Pálmát filmváltozat A Makrancos hölgy, avagy Karády klasszikus szerepben Igazi filmcsemegét tekinthetnek meg szerdán 18 órától a gyulai Petőfi moziban az érdeklődők. Karády Katalin alakítja a Makrancos hölgyet Martonffy Emil filmjében. Igaz, a rendező nem kis mértékben tért el William Shakespeare drámájától. Az 1943-ban forgatott filmben Karády egy elkényeztetett, ám dúsgazdag hölgyikét, Benedek Pálmát kelti életre. A gazdag gyáros széllelbélelt lánya mellett pokol a környezeA Gyulai Várszínház 2001-ben mutatta be a színpadi változatot Makrancos Kata, avagy a hárpia megzabolázása címmel. te élete. Nem csoda, hiszen Pálma azt gondolja, mindent megengedhet magának. Az egész ház, a teljes személyzet menekül előle, sőt, még az apja is szabadulna tőle. Egy szép napon aztán Pálmát összehozza a sors egy Jámbor Pál nevű úriemberrel, akinek megtetszik a kezelhetetlen lány. Jámbor Pált egyébként Jávor Pál alakítja, a film operatőre a legendás Makay Pál volt, a zenéjét pedig Eisemann Mihály szerezte. ■ B.J. A kortárs Othello, a velencei mór vendégjáték Ismét Gyulán a Titus Andronicus sepsiszentgyörgyi művészei A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház ma mutatja be az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban William Shakespeare művét, az Othello, a velencei mórt. Az előadást Bocsárdi László rendezi. Szőke Margit A Gyulai Várszínház Shakes- peare-fesztiváljának keretében vendégjátékával szerepel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Bocsárdi László lapunknak elmondta, színházuk 1947-ben alakult. A Gyulán is látható társulat 1994—1995-től kezdett összekovácsolódni. Célkitűzésük, hogy kortárs színházi műhelyt hozzanak létre. Főként klasszikus darabokat játszanak, melyet megpróbálnak mai megközelítésben színpadra vinni. Gyulán 2003-ban játszott már a társulat Shakespeare Titus Andronicusában, melyet ugyancsak Bocsárdi László rendezett és nagyrészt azok léptek fel benne, akik most is. Othello- előadásuk nincs még egyéves, a szakma felterjesztette az Uniter-díjra. Mivel három előadást terjesztenek fel évente, ha nem is nyertek, ez nagy elismerésnek számít Romániában. - Úgy érzem, ha nyitottan ül be a közönség, erős élményben lesz része, ha számonkéri az eredeti darab felépítését, meglepetésben - mondta Bocsárdi László. Hűség a szerzőhöz mai színházi eszközökkel-A kulcs a nyitottság. Kortárs színházunk megpróbál túllépni a beszélő színházon, minden lehetséges eszközt felhasznál, hogy élményszerű, meglepetésszerű előadást hozzon létre. A klasszikus szövegek nagyon fontosak és feladatunk, hogy közvetíteni tudjuk a darabokat, még akkor is, ha megváltoztatjuk. Úgy erzem, a szerző szellemiségéhez kell hűnek maradni és nem az általa írt szöveghez. Hiszen azóta megváltozott a gyakorlati színház nyelve, megváltoztak eszközei. Ezért meg kell találni a ma érvényes eszközöket és azokkal színpadra állítani egy-egy szöveget - fejtette ki Bocsárdi László. A Gyulai Várszínház 2003-as bemutatóján szerepelt Shakespeare Titus Andronlus című darabja. A képen balról Blaskó Péter és Alföldi Róbert. A « I D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
