Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-07 / 157. szám
4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK GYULAI VÁRSZÍNHÁZ MEGKÉRDEZTÜK GYULÁN Jó* a Shakespeare-fesztivál? SIMON ANDREA, A BUDAPESTI BRITISH COUNCIL KREATÍV VEZETŐJE: — Nagyszerű, hogy egy csapatnak sikerült Magyarországon, egy kisvárosban elérni azt, ami gyakran egy nagyvárosnak sem sikerül. A program szól kicsikhez, nagyokhoz, s a tradicionális és a kortárs munkákat egyaránt bemutatja azonos hangsúllyal. Komoly fesztivállá nőheti ki magát. BÉKÉSI ELLA, A GYULAI PETŐFI MOZI VEZETŐJE:- Megtisztelő, hogy a Shakespeare- fesztivál részese lehetek. A programhoz kapcsolódva archív Shakespeare-filmeket vetítünk: a .Hamlet angol és szovjet változatát, a magyar Makrancos hölgyet, befejezésként pedig az amerikai Szentivánéji álmot és a Macbeth-et. Ezek kuriózumok. NEMCSÁK KÁROLY BUDAPESTI SZÍNMŰVÉSZ:- Shakespeare fantasztikus szerző, darabjaiban játszani mindig nagy élvezet. Bizonyára mindenkit izgat az a kor, amiben élt. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy időutazást teszünk és elmegyünk Shakespeare korába, érdekes, izgalmas világot találunk. Ahogyan neki is izgalmas lenne a mienk. TÓTH KATA GYULAI TANULÓ:- Magyar szakra készülök, színházrajongó vagyok, több évig játszottam különböző színjátszó csoportokban. Közel áll hozzám az irodalom, Shakespeare, akinek a szonettjeit szeretem. Jó, hogy fesztivált szerveztek művei köré, így még inkább felhívják a figyelmet a várszínházi előadásokra. ■ Sz. M. Elmosta az eső a táncot sokadalom Mlinár Pál nem adja fel Kissé csalódott az égiek- ben Mlinár Pál, a Viharsarok Néptáncszövetség elnökségi tagja, hiszen az időjárás nem fogadta kegyeibe a Körös-völgyi sokadalom keretében megrendezett Viharsarki Tánctalálkozót a hétvégén. Beszterczey Judit- Sajnos minden programunkat elmosta az eső. A nap folyamán alig néhány együttes pár koreográfiát tudott bemutatni — mondta el Mlinár Pál. A táncos, koreográfus szerint vagy éppen az eső esett a rendezvény helyszínén, vagy akkora viharfelhők tornyosultak az égen, hogy lehetetlen volt kiállni a koreográfiákkal. — A magyardombegyházi csoport például két táncot járt el, a Kis Tabán pedig egy koreográfiát táncolt el. A többieket telefonon értesítettük, hogy ne is keljenek útra, mert meghiúsul a fellépésük - számolt be Mlinár Pál. Mint mondta, a legkomoAz esti programok „megúszták”. lyabb programok este hatkor kezdődtek, és „megúszták” a zuhét. Először egy viseletbemutatót tartottak, majd az est főattrakcióját, a Vujicsics- együttes zenéjét már zavartalanul élvezhette a közönség. Mlinár Páltól megtudtuk, hogy a színpad környékén akkora volt a sár, hogy a táncosok a színpadon cserélték át az utcai cipőjüket a táncos alkalmatosságra. A főszervező ettől függetlenül töretlenül szervezi a jövő évi tánctalálkozót. Vilmosból is megárt a sok premier Reneszánsz hősökkel találkoztunk a gyönyörű gyulai várnál Macbeth és Lady Macbeth szerepében a várszínpadi és a tószínpadi részben kiváló alakítást nyújt Kamarás Iván és Pálfi Katalin. A két művész „angolul is játszik”, remeküL Shakespeare-ből is megárt a sok. Még aki rajongással szereti, a világirodalom legcsodálatosabb drámaírójaként és költőiéként tiszteli, az sem fogja áldani a (szerző vagy rendező) nevét, ha hősiesen végignézte a Gyulai Várszínház keddi bemutatóját. Niedzielsky Katalin A fesztiválnyitó ünnepséggel, beszédekkel együtt a Shakes- peare-koszorú című, négy különböző helyszínen játszódó előadás időtartama négy óra(!), és ez bizony még a színház igazi szerelmeseinek, az edzett és felkészült közönségnek is hosz- szú, megerőltető, fárasztó. Az előzetes híradások ellenére hagyományos előadásra vagy könnyed nyáresti szórakozásra vágyó nézőkről nem is beszélve. Tartalmában és jelentőségében valóban óriási, vállalkozásában őszinte elismerésre méltó a Gyulai Várszínház Shakespeare- fesztiválja. Természetes lenne, hogy a nyitány, az egész rendezvénysorozatot bevezető est amolyan kedvcsináló, közönségcsalogató. Hogy másnaptól ne csak a megszállott Shakespeare-ra- jongók rohanjanak a várszínházba, a moziba és az összes többi programra, hanem azok is, akiknek a szívéhez, ízlésvilágához a halhatatlan reneszánsz mester eddig nem állt olyan közel. Nos, éppen ezt a kedvcsinálót hiányolom; s félek, hogy a koszorú inkább elriasztotta azokat a nézőket is, akik nyitottak és a csodára vártak. Hogy újakat nem vonzott, nem nyert meg magának sem a jó öreg William (Vilmos), sem a színház műfaja, abban pedig egészen biztos vagyok. A világhírű klasszikus életéről és műveiből állította össze és rendezte Vidnyánszky Attila a Shakespeare-koszorú című előadást. Túlajdonképpen négy, akár önállóan játszható produkciót láttunk négy különböző helyszínen. Önmagában kettő is - a második (a várszínpadon) és a harmadik rész (a vár mögött) - elég lenne egy néz- hetőbb, élvezetesebb, befogadható, szerethető előadáshoz. Szigorúbban nézve ez a kettő is túl hosszú, sok szövegbeli és színpadi ismétlődésekkel, ezektől lassú, vontatott, rövidítés után kiáltó. Nagy kár, hogy a szerzőhöz, a vállalkozáshoz méltatlan, szerencsétlen körülmények keserítették meg az élményt, árnyékolták be az egyébként óriási vállalkozás hatását. Pedig még az időjárás is kegyes volt, majdnem az előadás végéig várt, nem esett, jól imádkoztunk. Csak az utolsó percekben, a tószínpadi finálénál eredt el az eső. S ez a szomorú végjáték megfosztotta a színészeket attól, hogy a maradék, létszámában nagyon megfogyatkozott közönség illő módon jutalmazza meg a kiváló alakításokat. Kiváló alakítások, látványos jelenetek A csodálatos forrásból a rendező túl sokat merített, gyönyörű produkciókat hozott létre. Kiváló színészi alakítások (Blaskó Péter, Kamarás Iván, Nemcsák Károly, Nagy Ervin, Szűcs Nelli, Pálfi Katalin, Takács Katalin) és remek színpadi megoldások (ámyjá- ték a várfalon, tószínpadi temető, koreográfia) tették az előadást látványossá, nagyszabásúvá; de a végtelenségig feszítették a közönség erejét, türelmét! Nem szabad elvárni attól, aki este színházba jön, hogy az első részt állva nézze végig (megnyitóbeszédek után), aztán szünet helyett négy helyszín között ingázzon, s persze igyekezzen, hogy jó ülőhelyet találjon magának. Hogy kerül Don Quijote a képbe? Blaskó Péter mint Don Quijote. Vidnyánszky Attila rendező a Shakespeare-koszorú című produkcióban életre kelti és felvonultatja a mai néző előtt a reneszánsz drámaíró jól ismert hőseit. Megjelenik kedvencünk, Hamlet, a dán királyfi, itt van gonosz nagybátyja, Dánia új királya, Claudius, aki a hatalomért ölte meg testvérét. S eljön Ophelia, Hamlet szerelme, és természetesen itt vannak a barátai meg a vándorszínészek. A komédiások, akikkel Hamlet eljátszatja Az egérfogó című darabot, hogy „tükröt tartsanak”, és leleplezzék a gonoszt! Macbeth és Lady Macbeth, Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom hősei és a többiek mind életre kelnek. „Ismerőseink” közös vonása, hogy szinte valamennyien beleőrülnek a sors által rájuk mért erkölcsi teherbe, belerokkannak a keresztbe, amit életük végéig kénytelenek cipelni. De mit keres a színen Don Quijote? A rendező elképzelése szerint Shakespeare egész életében szélmalomharcot vívott egy igazságosabb világ, szebb, emberhez méltóbb életért. Don Quijote megálmodója, Cervantes volt a nagy spanyol kortárs. ■ N. K. Claudius: Nyemcsák Károly. Hamlet: Nagy Ervin. Érdemes LAPUNKAT, HISZEN NAPONTA JELENIK MEG A NYERTES ELŐFIZETŐNK NEVE. Kedves Előfizetőnk! Előfizetésével nyerhet. Ha Ön augusztusra érvényes előfizetéssel rendelkezik, automatikusan részt vesz a sorsoláson. piS MEGYEI HÍRLAP Naponta egy hírlapos póló + sapka és hetente egy arany karkötő talál gazdára. Kedves Olvasó! Ha szeretne részt venni a sorsoláson, de még nem előfizetője a Békés Megyei Hírlapnak, rendelje meg lapunkat most! Keresse i kézbesítőinket vagy hívja ingyenes I zöldszámunkat: 06 (80) 922-012! i A I t * n FŐT A- KISS ZOLTÁN D-FOTÓ: KISS ZOLTÁN