Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK GYULAI VÁRSZÍNHÁZ MEGKÉRDEZTÜK GYULÁN Jó* a Shakespeare-fesztivál? SIMON AND­REA, A BUDA­PESTI BRITISH COUNCIL KREA­TÍV VEZETŐJE: — Nagysze­rű, hogy egy csapatnak sikerült Magyaror­szágon, egy kisvárosban elérni azt, ami gyakran egy nagyvá­rosnak sem sikerül. A program szól kicsikhez, nagyokhoz, s a tradicionális és a kortárs mun­kákat egyaránt bemutatja azo­nos hangsúllyal. Komoly feszti­vállá nőheti ki magát. BÉKÉSI ELLA, A GYULAI PETŐFI MOZI VEZETŐ­JE:- Megtisz­telő, hogy a Shakespeare- fesztivál részese lehetek. A programhoz kapcsolódva ar­chív Shakespeare-filmeket ve­títünk: a .Hamlet angol és szovjet változatát, a magyar Makrancos hölgyet, befejezés­ként pedig az amerikai Szentivánéji álmot és a Macbeth-et. Ezek kuriózu­mok. NEMCSÁK KÁ­ROLY BUDA­PESTI SZÍNMŰ­VÉSZ:- Shakes­peare fantasz­tikus szerző, darabjaiban játszani mindig nagy élvezet. Bizonyára min­denkit izgat az a kor, amiben élt. Ha eljátszunk a gondolat­tal, hogy időutazást teszünk és elmegyünk Shakespeare korába, érdekes, izgalmas vi­lágot találunk. Ahogyan neki is izgalmas lenne a mienk. TÓTH KATA GYULAI TANU­LÓ:- Magyar szakra készü­lök, színház­rajongó va­gyok, több évig játszottam kü­lönböző színjátszó csoportok­ban. Közel áll hozzám az iro­dalom, Shakespeare, akinek a szonettjeit szeretem. Jó, hogy fesztivált szerveztek művei köré, így még inkább felhívják a figyelmet a várszínházi elő­adásokra. ■ Sz. M. Elmosta az eső a táncot sokadalom Mlinár Pál nem adja fel Kissé csalódott az égiek- ben Mlinár Pál, a Viharsa­rok Néptáncszövetség el­nökségi tagja, hiszen az időjárás nem fogadta ke­gyeibe a Körös-völgyi so­kadalom keretében meg­rendezett Viharsarki Tánctalálkozót a hétvégén. Beszterczey Judit- Sajnos minden programun­kat elmosta az eső. A nap folya­mán alig néhány együttes pár koreográfiát tudott bemutatni — mondta el Mlinár Pál. A táncos, koreográfus sze­rint vagy éppen az eső esett a rendezvény helyszínén, vagy akkora viharfelhők tornyosul­tak az égen, hogy lehetetlen volt kiállni a koreográfiákkal. — A magyardombegyházi cso­port például két táncot járt el, a Kis Tabán pedig egy koreográfi­át táncolt el. A többieket telefo­non értesítettük, hogy ne is kel­jenek útra, mert meghiúsul a fellépésük - számolt be Mlinár Pál. Mint mondta, a legkomo­Az esti programok „megúszták”. lyabb programok este hatkor kezdődtek, és „megúszták” a zuhét. Először egy viselet­bemutatót tartottak, majd az est főattrakcióját, a Vujicsics- együttes zenéjét már zavartala­nul élvezhette a közönség. Mlinár Páltól megtudtuk, hogy a színpad környékén ak­kora volt a sár, hogy a táncosok a színpadon cserélték át az ut­cai cipőjüket a táncos alkalma­tosságra. A főszervező ettől függetlenül töretlenül szervezi a jövő évi tánctalálkozót. Vilmosból is megárt a sok premier Reneszánsz hősökkel találkoztunk a gyönyörű gyulai várnál Macbeth és Lady Macbeth szerepében a várszínpadi és a tószínpadi részben kiváló alakítást nyújt Kamarás Iván és Pálfi Katalin. A két művész „angolul is játszik”, remeküL Shakespeare-ből is meg­árt a sok. Még aki rajon­gással szereti, a világiro­dalom legcsodálatosabb drámaírójaként és költő­iéként tiszteli, az sem fogja áldani a (szerző vagy rendező) nevét, ha hősiesen végignézte a Gyulai Várszínház keddi bemutatóját. Niedzielsky Katalin A fesztiválnyitó ünnepséggel, beszédekkel együtt a Shakes- peare-koszorú című, négy kü­lönböző helyszínen játszódó elő­adás időtartama négy óra(!), és ez bizony még a színház igazi szerelmeseinek, az edzett és fel­készült közönségnek is hosz- szú, megerőltető, fárasztó. Az előzetes híradások ellenére ha­gyományos előadásra vagy könnyed nyáresti szórakozásra vágyó nézőkről nem is beszélve. Tartalmában és jelentőségé­ben valóban óriási, vállalkozásá­ban őszinte elismerésre méltó a Gyulai Várszínház Shakespeare- fesztiválja. Természetes lenne, hogy a nyitány, az egész rendez­vénysorozatot bevezető est amo­lyan kedvcsináló, közönségcsa­logató. Hogy másnaptól ne csak a megszállott Shakespeare-ra- jongók rohanjanak a várszín­házba, a moziba és az összes többi programra, hanem azok is, akiknek a szívéhez, ízlésvilá­gához a halhatatlan reneszánsz mester eddig nem állt olyan kö­zel. Nos, éppen ezt a kedvcsiná­lót hiányolom; s félek, hogy a ko­szorú inkább elriasztotta azokat a nézőket is, akik nyitottak és a csodára vártak. Hogy újakat nem vonzott, nem nyert meg magának sem a jó öreg William (Vilmos), sem a színház műfaja, abban pedig egészen biztos va­gyok. A világhírű klasszikus életé­ről és műveiből állította össze és rendezte Vidnyánszky Attila a Shakespeare-koszorú című előadást. Túlajdonképpen négy, akár önállóan játszható pro­dukciót láttunk négy különbö­ző helyszínen. Önmagában ket­tő is - a második (a várszínpa­don) és a harmadik rész (a vár mögött) - elég lenne egy néz- hetőbb, élvezetesebb, befogad­ható, szerethető előadáshoz. Szigorúbban nézve ez a kettő is túl hosszú, sok szövegbeli és színpadi ismétlődésekkel, ezektől lassú, vontatott, rövidí­tés után kiáltó. Nagy kár, hogy a szerzőhöz, a vállalkozáshoz méltatlan, sze­rencsétlen körülmények kese­rítették meg az élményt, árnyé­kolták be az egyébként óriási vállalkozás hatását. Pedig még az időjárás is kegyes volt, majd­nem az előadás végéig várt, nem esett, jól imádkoztunk. Csak az utolsó percekben, a tó­színpadi finálénál eredt el az eső. S ez a szomorú végjáték megfosztotta a színészeket at­tól, hogy a maradék, létszámá­ban nagyon megfogyatkozott közönség illő módon jutalmaz­za meg a kiváló alakításokat. Kiváló alakítások, látványos jelenetek A csodálatos forrásból a rendező túl sokat merített, gyönyörű pro­dukciókat hozott létre. Kiváló színészi alakítások (Blaskó Péter, Kamarás Iván, Nemcsák Károly, Nagy Ervin, Szűcs Nelli, Pálfi Katalin, Takács Katalin) és remek színpadi megoldások (ámyjá- ték a várfalon, tószínpadi temető, koreográfia) tették az előadást látványossá, nagyszabásúvá; de a végtelenségig feszítették a kö­zönség erejét, türelmét! Nem szabad elvárni attól, aki este szín­házba jön, hogy az első részt állva nézze végig (megnyitóbeszédek után), aztán szünet helyett négy helyszín között ingázzon, s persze igyekezzen, hogy jó ülőhelyet találjon magának. Hogy kerül Don Quijote a képbe? Blaskó Péter mint Don Quijote. Vidnyánszky Attila rendező a Shakespeare-koszorú című produkcióban életre kelti és fel­vonultatja a mai néző előtt a re­neszánsz drámaíró jól ismert hőseit. Megjelenik kedven­cünk, Hamlet, a dán királyfi, itt van gonosz nagybátyja, Dánia új királya, Claudius, aki a hata­lomért ölte meg testvérét. S el­jön Ophelia, Hamlet szerelme, és természetesen itt vannak a barátai meg a vándorszíné­szek. A komédiások, akikkel Hamlet eljátszatja Az egérfogó című darabot, hogy „tükröt tartsanak”, és leleplezzék a go­noszt! Macbeth és Lady Mac­beth, Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom hősei és a többiek mind életre kelnek. „Ismerőseink” közös vonása, hogy szinte valamennyien be­leőrülnek a sors által rájuk mért erkölcsi teherbe, belerok­kannak a keresztbe, amit éle­tük végéig kénytelenek cipelni. De mit keres a színen Don Quijote? A rendező elképzelé­se szerint Shakespeare egész életében szélmalomharcot ví­vott egy igazságosabb világ, szebb, emberhez méltóbb éle­tért. Don Quijote megálmodó­ja, Cervantes volt a nagy spa­nyol kortárs. ■ N. K. Claudius: Nyemcsák Károly. Hamlet: Nagy Ervin. Érdemes LAPUNKAT, HISZEN NAPONTA JELENIK MEG A NYERTES ELŐFIZETŐNK NEVE. Kedves Előfizetőnk! Előfizetésével nyerhet. Ha Ön augusztusra érvényes előfizetéssel rendelkezik, automatikusan részt vesz a sorsoláson. piS MEGYEI HÍRLAP Naponta egy hírlapos póló + sapka és hetente egy arany karkötő talál gazdára. Kedves Olvasó! Ha szeretne részt venni a sorsoláson, de még nem előfizetője a Békés Megyei Hírlapnak, rendelje meg lapunkat most! Keresse i kézbesítőinket vagy hívja ingyenes I zöldszámunkat: 06 (80) 922-012! i A I t * n FŐT A- KISS ZOLTÁN D-FOTÓ: KISS ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom