Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-13 / 162. szám

2005. JÚLIUS 12., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA A sámsoniak török hídja legenda Nyomkeresés a kultúrtörténeti kincs érdekében A békéssámsoni emberek ma is török hídnak neve­zik a nádasban megbúvó emberi alkotást. Igaz, máig nem sikerült kideríteni az építmény hiteles eredetét. IDŐS PLESKONICS ANDRÁS, a békéssámsoni születésű hely- történész azonban sokat foglal­kozott a török híd múltjának a kutatásával. A térszint fölé alig magasodó, kettős boltíven támaszkodó vén híd szinte elvész a vízi világ sás- és nádtengerében. A Szá­raz-éren átívelő, feltehetően több száz éves hídmatuzsálem a műemlékekben szegény Bé­kés megyei táj féltve őrzött kul­túrtörténeti kincse lehetne.- Ismerem e tájat, mint a te­nyeremet. A kőhíd titka ma is oly távoli és egyben izgató szá­momra, mint hajdanán. Kik építhették, mikor és miért ilyen távol a századok során történel­mileg kialakult országutak ta­lálkozási pont­jától? - fogal­mazta meg két­ségeit Plesko- nics András, Békéssámson szülötte, helytör­ténész, akit az érlelő idő ráte­relt a nyomkeresésre.- Vertícs József 1774. évi, illet­ve a Josephinische Aufnahmen, II. József korabeli térképein csakúgy, mint más régi térképe­ken a Vásárhely és Csomorkány . * .: *■ iSSI A kettős boltíven támaszkodó vén híd szinte elvész a sás- és nádtengerben. Kik építhették, mikor és miért ilyen távol a századok során történelmileg kialakult országutak találkozási pontjától? A válasz még ma is titok. felől, illetve Orosháza, Tótkom­lós és Makó irányából érkező utak nem a kőhídnál, hanem a majorságnak az északi oldalán, egy jóval egyszerűbb és jellegte­lenebb hídnál találkoznak. Eb­ből arra következtetünk, hogy ezen útvonalak idején ez a híd nem volt, vagy nem volt olyan állapotban, hogy nagyobb for­galmú utak átkelőhelyéül szol­gálhatott volna. Elképzelhető, hogy a sámsoni kőhíd török ko­ri létesítmény, amelyet a vidék mezőgazdasági fellendülésének az idején, a XVIII-XIX. század fordulóján újíthattak fel uradal­mi, gazdasági érdekből. Emel­lett szól az a tény, hogy a híd másfél tégla vastagságú boltoza­tának felső téglarétege nincs kö­tésben az alsó, egész soros ré­teggel, később építhették az ere­deti réteg fölé. Sok munka vár még a helytörténészekre A kőhíd török eredetének el­döntéséig még sok dolgot kell tisztázni, ami érdekes helytörténeti munkának ígérkezik azok számára, akik megfelelő forrásmun­kával és elegendő lelkese­déssel rendelkeznek. A nádtenger között csendes sziget, álomba merült táj A tájképi szépségekben nem bő­velkedő Dél-Békésben egy olyan ősi zug is fellelhető, ahol egy víz­zel és nádtengerrel körülzárt sziget háborítaüan csendje ho­nol, és a legendák szele rezzend a százados vén fák lombkoroná­ját. Ha valaki mégis látni szeret­ne egy ilyen véleüenül fennma­radt, álomba merült tájképi szi­getet, ha érdeklik a településtör­téneti legendák, a majorsági lé­tesítmények históriái, akkor ér­demes Békéssámson belsőmajo­ri vidékére ellátogatni. A vízi átkelőhely újjászületett csoda történt A hídmatuzsálem megmaradhatott, megújult A nyolcvanas évek első felében híre járt annak, hogy a Száraz­éri vízrendezési munkák kap­csán a sámsoni téglahíd is elő­dei sorsára jut, hacsak valami csoda nem történik. Csoda történt! 1981 tavaszán egyeztető tárgyalásokon eldőlt az építmény sorsa. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakvéleményét is figyelembe vették, és még közlekedési hasznosítási szempontból is úgy értékelték, maradjon meg a kőhíd. A felújításra verseny­tárgyalást írtak ki, amelyen a Hídépítő Vállalat Déli Főépítés­vezetősége nyert.- Korabeli jegyzőkönyvekből és a tervező, előkészítő, kivitele­ző munkák tapasztalataiból ki­derült, hogy mindenki magáé­nak érezte a török híd ügyét. Ennek köszönhető, hogy nem lett buldózerek áldozata az épít­mény, és 1986 nyarán, a Száraz­ér partján elkészülhettek a fel­újítással - mondta Pleskonics András, aki azután is folytatta kutatásait. A téglák hasonlók A téglák mérete, monogra- mi hasonlósága miatt nyil­vánvaló, hogy a sámsoni kőhíd szomszédságában 1806-ban épült Károlyi-féle magtár és a Száraz-ér túl­oldalán, a csomorkány- telepi istálló is akkoriban készült el. A három létesít­mény között funkcionális kapcsolatot is kereshe­tünk, az azonos téglák so­kat elárulnak. MEGKÉRDEZTÜK A SÁMSONIAKAT Miként kötődnek az építményhez? BARNA JÁNOS- Jnft NÉ. BÉKÉSSÁM- SON POLGÁR ■*4 MESTERE: A - A múltat kutatva a híd­ról eszembe jutnak iskolás élményeim: a honismereti és a sportverse­nyek állomásainak egyik iz­galmas pontja volt a hófehérre festett, kétlyukú híd. A mai kép egészen másként fest. A bezárt szeméttelep elcsúfítja a környezetet, de turisztikai lát­ványosság lehetőségeként számolunk vele. A török hidat múltunk jeles örökségének tartom. BATÁNÉ MÁTÓ TEODÓRA, A SÁMSONI ISKO­LA IGAZGATÓ­JA:- A minap HÄ IS kerékpáros férfiak csengettek be hoz­zánk. Régi ismerősöm, Verzsenyi László makói kollé­ga érkezett Békéssámsonra egy barátjával. Meg akarta mutatni a török hidat. Makó­ról ezért karikáztak át Sám­sonba. Édesanyám több képet is festett a hídról, azt kértem tőle, a születésnapomra aján­dékozzon meg egy-egy olaj- festményével. Anyukám ugyanis minden évszakban megörökíti a török hidat. CZIHAT KÁ- ROLYNÉ, BÉ­KÉSSÁMSONI NYUGDÍJAS: Betele­pült vagyok, 30 éve kerül­tem a faluba, de amikor meg­láttam a hidat, azonnal meg­érintett. Ha már nem lehetne ez a csodálatos építmény az enyém, legalább lélekben ke­rüljön hozzám közelebb - ez motivált, amikor kutatni kezd­tem a múltját. A gyermekeim­nek is szívesen meséltem a kőhídról. A fiaim már kirepül­tek, a minap a fővárosból hoz­tak haza, és a hídon is átjöt­tünk. HIRSAV Sámson egykor a Hunyadi uradalomnak a része volt Békéssámson első írásos említése 1446-ból való, „Samson” ekkor a Hunyadi János birtokolta vásárhelyi uradalom része volt. A falut 1552-ben elpusztították a tö­rökök. A Károlyi család. 1765-ben dohánykertészeket telepített a sámsoni pusztá­ba. Ma 2683 lakosa van a községnek. Hetet említenek, érdemes vigyázni a megmaradtra Dr. Gáli Imre Régi magyar hidak című, 1970-ben meg­jelent könyvében a szerző gazdag képillusztrációt mel­lékelve írja le hazánk régi hídjait. Békés megye öreg hidjai közül hetet említ, a többség Gyulán található. A megye területén gyakorlati­lag már csak ez, a sámsoni kőhíd van, amire érdemes figyelni, vigyázni. A kőhidat térképeken is jelölik, forrás van rá Lépésy János Mérnöki téli na­pok című munkájában (Oros­házán, tavaszelő 4-én, 1845- ben kelt) megtaláljuk mai he­lyén a kőhidat. Egy 1851. évi térkép szintén jelöli és azt mutatja, hogy rajta egy belső gazdasági út vezet keresztül. Beszélgetések, búvárkodás, kutatás a nyomkereséskor 7"*H| Búvárkodás ? %• ? könyvtárak- „ ban, levéltá- «JJW ® rakban, be- *Wjp| ^ szélgetések, |i t|| levelezgeté- ■H x m sek. Az ered­mény még mindig kevés, de arra elég, hogy felkeltse a kutató érdeklődését. A híd eredetének kutatásában nagy segítségére volt Plesko­nics Andrásnak herczegh Mihály, a hódmezővásárhe­lyi levéltár igazgatója. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet. Kitűnő bizonyítványoddal nyetj egy DVM! NEVEZESI SZELVÉNY A tanuló neve: Címe: ............. Te lefon:................. Is kola neve:.......... Os ztálya:.............. Os ztályfőnök neve: Az előfizető neve:... Az előfizető címe: .. Beküldendő: július 15-éig a Békés Megyei Hírlap címére (5601 Békéscsaba Pf.: 111.). A Megjelentetjük előfizetőink kitűnően tanuló 2—8. általános iskolás gyerme­keinek fényképét. A Békés Megyei Hírlap ajánlata:- közüljük a színjelesek fényképét,- minden jelentkezőnek a Békés Megyei Hírlap tollkészletét küldjük,- évfolyamonként kisorsolunk egy-egy DVD-lejátszót. A jelentkezés feltétele:- a nevezési szelvény kitöltése,- fénymásolat a kitűnő bizonyítványról,- a gyermek fényképe (arckép),- érvényes előfizetés lapunkra július vagy augusztus hó­napra (ezt az előfizető neve és címe alapján mi ellenőriz­zük) . A DVD-lejátszó sorsolásának időpontja: 2005. augusztus 5. A nyertesek névsorát a másnapi lapszámban közöljük. ELŐFIZETNI ERDEMES! MEGRENDELŐLAP í ^ m «I , Megrendelem a Békés Megyei Hírlapot ....példányban ; a következő címre, ; 1 hónapra.....................1596 Ft □ ! 3 h ónapra....................4788 Ft □ ! 6 h ónapra.....................9576 Ft □ .. utca szám;..............lel. Ke it.:............. Ióí sír ás 1 megrendelőlopot a Népújság Kft., 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. címre küldje bel

Next

/
Oldalképek
Tartalom