Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-23 / 145. szám

14 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP Alomárak álomprofittal? szúnyogirtás Visszautasított gyanúsítás Azok a vállalási árak, amelyeket a Magyar Szú- nyogirtók Országos Szö­vetsége (MASZOSZ) java­sol, álomárakról és álom­profitról szólnak — állítja Szabó Péter, a szegedi székhelyű Szemp-Air Kft. igazgatója. Lipták Judit A cégvezető a Hírlap június 1- jei számában, „Szúnyogirtás szerelemből?” címmel megje­lent írás nyomán kereste meg szerkesztőségünket. Elmondta, nem ért egyet azokkal az állítá­sokkal, melyeket dr. Szító And­rás, a MASZOSZ elnöke fogal­mazott meg. A szakértő ugyan­is azt mondta: „nem lehet a szúnyogirtást jó minőségben megcsinálni annyi pénzből, amennyiért azt a közbeszerzési eljárásokon nyertes cégek vál­lalják”. A Szabó Péter által vezetett Szemp-Air Kft. egyébként me­gyénkben 15 településen végez szúnyogirtást. A cégvezető el­mondta, hogy Magyarországon ma egyetlen cég sem dolgozik a szövetség által ajánlott, irreáli­san magas árakon. Rámutatott arra, hogy az adott vállalásokat összességében kell nézni, nem pedig kiemelve egy-egy irtási módot. Sokszor ugyanis (éppen a közbeszerzésben elnyerhető pontok miatt) például a biológi­ai irtást nulla forintért vállalják, ugyanakkor ennek költségeit más irtási módokba építik be. Másképp számolnak A ßldi kémiai irtásnál egy tíz­hektáros terület mentesítésénél nem kell tíz hektárra való szú­nyogirtó szert kijuttatni, mivel a területek jelentős részét lakó­házak és egyéb objektumok foglalják el —fogalmazott Sza­bó Péter. Elfogadott ellenőrzési terv közpénz A szabályos gazdálkodásért Az eszközökkel és a források­kal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak-e, a vagyon meg­óvásáról megfelelően gondos­kodnak-e? A belső ellenőrzés ezekre is rávilágít, ha azt sza­bályosan végzik - derült ki azon a testületi ülésen, ame­lyen a csorvási képviselők a 2005. évi ellenőrzési tervet vi­tatták meg. Összességében az a cél, hogy az ellenőrzési felada­tok maradéktalan megvalósítá­sával a közpénzekkel történő hatékony, eredményes és sza­bályszerű gazdálkodást segít­sék elő. A csorvásiak ellenőrzé­si programja a belső ellenőrzés feladatául írja elő, hogy kiszűr­jön minden olyan tényezőt az önkormányzat és intézményei működéséből, ami a szükséges­nél nagyobb ráfordítással indo- kolaüanul emésztené fel az ön- kormányzat szűkös erőforrása­it. Az éves ellenőrzési tervüket úgy állították össze, hogy szük­ség esetén ad hoc jellegű ellen­őrzési feladatok is elvégezhe­tők legyenek. ■ (cs) A Táncsics 3 év alatt bővül Orosháza legnagyobb, közokta­tást érintő beruházásának rész­leteiről tájékoztatta a képvise­lőket Fetser János polgármester a közelmúltban. A Táncsics Mi­hály Gimnázium és Szakközép- iskolában hamarosan elkez­dődhet az a hároméves munka, amelynek keretében az intéz­mény több mint 14 ezer négy­zetméterrel bővül. — Három év leforgása alatt 1 milliárd 320 millió forintot építünk a Táncsics gimnázium épületeibe. Megújul a kollégi­um, valamint a Veress József utcával párhuzamosan egy új, majd kétezer négyzetméteres szálláslehetőséget is kap az oktatási intézmény — fejtette ki a részleteket a polgármes­ter. ■ (cs) Jövőre együtt ünnepelnek Május elsejéhez és augusztus 20-ához hasonlóan 2006-tól március 15-ét is együtt ünnep­ük a gyomaendrődiek. Eddig ugyanis az endrődi és a gyomai városrészen is külön-külön tar­tottak ünnepséget. A képviselő- testület dr. Kovács Béla képvi­selőt bízta meg azzal, hogy egyeztessen a különböző párt- és civil szervezetekkel az ün­nep jövőbeni gyakorlatáról, (j) Belkántó a csábító Emlékezetes „Légyott”-okat szervez évről évre a Miskolci Nemzeti Színház, a nemzetközi operafesztivál kísérőrendezvé­nyeként. Idén Bartóknak és Belkán- tónak nyitották meg a Déryné- kertet egy légyottra kedden es­te, sötétedés után. írók, költők, képzőművészek, közéleti sze­mélyiségek köszöntötték e- mail-műveikkel a rendezvényt, melyeket a szerzők, valamint a Miskolci Nemzeti Színház szí­nészei olvasták fel a hangulatos környezetben. (Csupán emlé­keztetőül: Bartók Béla tavaly Csajkovszkijjal, előtte Mozart­tal, 2002-ben Puccinival „randi­zott”, őket, illetve teremtett hő­seiket üdvözölték a résztvevők.) A Légyottok szerzői névsorá­ban hosszú ideje egyetlen Bé­kés megyei alkotó található, la­punk szeghalmi térségi mun­katársa, Magyari Barna, aki­nek friss, az alkalomra írt köl­teményét olvasták fel a prog­ramban. A vers címe: Belkántó a csábító. ■ (e) Min húzzuk fel magunkat? felmérés Az esztendők múlásával egyre zsémbesebbekké válunk Szerencsére hazánkban Is vannak, akik nem szórják, hanem gyűjtik a szemetet. (Felvételünk illusztráció.) A Reader’s Digest magazin új összeurópai felmérése kiderítette, hogy az európa­iak kedvenc bosszúságai­nak listáját az alábbiak ve­zetik: a bunkó szemetelők, a köztereken éktelenkedő kutyapiszok, a sorban ál­láskor tolakodók és a nyil­vános helyeken köpködők. Tizenhét európai ország több mint 3400 felnőtt lakóját kérte meg a Reader's Digest magazin, hogy értékelje súlyosság szerint a húsz leggyakoribb bosszúság­forrást: vajon rendkívül bosz- szantónak, bosszantónak, kissé bosszantónak vagy egyáltalán nem bosszantónak találja. Me­lyik idegesíti a leginkább? Portugália lett a ranglista éllo­vasa, mint a legingerlékenyebb európai ország, második Nagy- Britannia, míg az oroszok a leg­kevésbé ingerlékenyek. Mi, ma­gyarok a középmezőnyben vé­geztünk az osztrákok előtt és a svájciak után. A szemét bosszantja leginkább az európaiakat: a válaszadók tete­mes része, 86 százaléka minősí­tette vagy rendkívül bosszantó­nak, vagy bosszantónak. A ma­gyarokat viszont a nyilvános he­lyen köpködők jobban idegesítik, mint a szemetelők. Szoros versenyben a második helyre került az utcákat és köz­parkokat elcsúfító kutyaürülék, amelyet a válaszadók 82 száza­léka talált botrányosnak. A közutálati lista Harmadik helyezettje a sorban állás közbe­ni tolakodás, amely a válaszadók 81 százalékát őrjíti meg. Spa­nyolországban 80 százalék nyi­latkozott úgy, hogy nincs ínyére ez a viselkedés. Magyarországon a tolakodókat, a sorban előrefu- rakodókat valamelyest megelőz­ték a hiányos személyi higiéniá­val „küzdő” piszkos, büdös em­berek a bosszúság topüstán. A nyilvános köpködés a válasz­adók 76 százalékát bosszantotta. Ez a kérdés szemléletesen mutat­ta a nemzetek közötti különbsé­geket is. A megkérdezett norvé­goknak csak 50 százalékát bosz- szantotta ez a szokás, míg a ma­gyarok 95 százaléka és a spanyo­lok 85 százaléka viszolygott tőle. A személyi higiénia hiánya Európa-szerte 74 százalékot in­gerelt, különösen a kelet-euró­pai válaszadókat zavarta. A követési távolság be nem tartása a válaszadók 73 száza­lékát dühítette, a legbosszúsab- bak tőle a finnek (87 százalék) és a hoüandok (86 százalék). A kibonthatatlan műanyag csomagolás ugyancsak olyan jelenség, amely láthatólag két­ségbeesésbe kergeti az embere­ket, az európaiak 57 százalékát bosszantja. Egy csehországi fér­fi bevallotta, annyira kihozza a sodrából a dolog, hogy egyszer jobb híján a fogával esett neki egy doboz mosópornak. Az európaiak meglehetősen könnyedén fogják fel a lenge öl­tözködést, amely kontinens- szerTtH’Sak 22 százalSRÖTTOsz- szant. Hazánkban is a testükből túl sokat megmutatok idegesí­tik a legkevésbé a polgárokat. A férfiak és nők közötti leg­élesebb választóvonal a köpkö- désben mutatkozott: míg a nők 83 százalékát, a férfiaknak csak 69 százalékát idegesítette. A felmérés azt is megerősíti, hogy az évek múlásával tényleg zsémbesebbekké válunk. A18 és 35 év közötti korcsoportot csak két dolog ingerli jobban, mint az ötven fölöttieket: az internetes fel­ugró reklám és az útépítés. A magyarokat a szerkesztők listáján lévőkön kívül legin­kább a labdarúgó-válogatott tel­jesítménye, a rossz utak, a ká­tyúk, valamint a postaládába bedobott reklámok dühítik. (A felmérést ff Reader’s Digest 17 európai országban végezte el Egy-egy országban mintegy 200, 18 év fölötti személyt kértek fel) Egységesen az apróságokban- Ha az uniós alkotmány kérdésében megosztottak is az európaiak, annál egységesebbek azokban az apróságokban, amelyek igen bosszantóvá tehetik a mindennapi életet. És lát­hatólag azokat az összefér­hetetlen embereket szívelik legkevésbé, akik nagyon kellemetlenné varázsolják köztereinket szemetelésük­kel, köpködésükkel vagy azzal, amikor hagyják, hogy az ebeik össze mocs­kolj á k'TTJA rdá t — fegyezte meg Bob Low, a Reader’s Digest európai szerkesztő­ségvezetője. Európai bosszúság toplista Szemetelők Kutyapiszok az utcán/parkban Az előrefurakodók A nyilvános helyen köpködök A piszkos, büdös emberek A követési távolság be nem tartók A pontatlanság Érthetetlen kezelési útmutatók Akik nem mondják, „kérem7„köszönöm* A telemarketingesek Lármás szomszédok Felugró ablakok az interneten Kibonthatatlan műanyag csomagolás Káromkodók/trágárul beszélők Automata telefonközpontok Falfirka A hangosan mobiltelefonozók A nyilvános helyen dohányzók Útépítés A testükből túl sokat megmutatők Magyar bosszúság toplista 85,5% A nyilvános helyen köpködök__________ 82,4% Szemetelők 80,5% 76,3% Kutyapiszok (utcán, parkban) A piszkos, büdös emberek 73,8% Az előrefurakodók 73,4% Akik nem mondják,,,kéremV„kösz5nöm“ 67,5% A követési távolságot be nem tartók 62,7% Káromkodók/trágárul beszélők 62,0% A pontatlanság 61,5% Az érthetetlen kezelési útmutatók 61,0% Falfirkák (graffitik) 59,2% lármás szomszédok 57,2% Nyilvános helyeken dohányzók 51,9% Kibonthatatlan műanyag csomagolás 51,6% Automata telefonközpontok 51,3% Felugró ablakok az interneten 51,0% A telemarketingesek 49,8% A hangosan mobiltelefonozók 34,6% Útépítések 22,4% Testükből túl sokat megmutatők 95,0% 90,5% 89,5% 86,5% 85,0% 71,5% 67,5% 67,0% 66,0% 63,5% 55,5% 52,0% 51,5% 47,5% 45,t 40,5% 37,5% 34,5% 6,5% 20,5% Példátlan élményfürdős áremelések Idegenforgalom Gyulán a turisztikai hivatal közvélemény-kutatást végez a városba látogató vendégek kö­rében, hogy megismerjék véle­ményüket a felújított várról, az új vármúzeumról, a Gyulai Várfürdőről, a kulturális prog­ramokról, a kereskedelem, a vendéglátás színvonaláról, a vendégfogadás kulturáltságá­ról. A kérdezőbiztosok június 15-étől ötszáz belföldi, száz kül­földi és háromszáz várlátogató vendéget kérdeznek. Mélyin­terjú is készül turisztikához kötődőkkel, szállásadókkal, kulturális intézmények vezető­ivel, idegenforgalommal foglal­kozó szakemberekkel. Az adat­gyűjtés tervezett helyszínei a szálláshelyek, a Gyulai Várfür­dő, a vár és a különböző ren­dezvények. ■ (ö) Zalai Mihály az orosházi polgármesternek szánta interpellációját, Fetser Já­nos a jogi osztálynak to­vábbította az önkormány­zati képviselő írásos anyagát. A képviselő úgy érzi, megválaszolatlan maradt észrevétele. Csete Ilona A testületi ülés után sajtótájé­koztatót tartott a polgári frakció két tagja, Zalai Mihály és Né­meth Béla. — Felháborodva fordultak vissza többen a gyopárosi él­ményfürdő kasszájától a draszti­kus áremelések miatt. Megnéz­tem a Gyopáros nagyságrendű vagy annál nagyobb élményfür­dők árait. Sajnálattal állapítottam meg, hogy a gyopárosi 2750 fo­rinthoz képest az 1100 négyzet- méter vízfelülettel rendelkező Zalaszentgróton 1400 forint, a huszonhat medencés Bükfürdőn 2450 forint, Sárváron 2300 forint az egész napos belépő ára. Köze­lebbi példa a gyulai, ott 2100 fo­rintért válthatunk belépőt Azt kérdeztem a polgármestertől: — Mi indokolta a példátlan áreme­lést? Mi vonzza majd hozzánk a vendégeket, ha drágábbak va­gyunk az osztrák határ közelé­ben lévőknél? Az orosháziak is eljárnak a környező, tótkomlósi, gyulai, hódmezővásárhelyi für­dőkbe — összegezte interpelláció­ja lényegét Zalai Mihály. Németh Béla hozzáfűzte: a polgári frakció azt sem érti, miért ez a nagy tit­kolózás. A testület miért zárt ülé­sen tárgyalhatta a Gyopárosi Gyógyfürdő Rt 2004. évi mérleg- beszámolóját, az miért nem tar­tozik a nyüvánosságra. Nem dobolják ki Az interpelláció egy gazdasági társaság belső dolgaival foglal­kozik, a cég nem egyszemélyi, önkormányzati tulajdon - rea­gált Fetser János polgármester. Elmondta, hogy az önkormány­zatra nem jellemző a titkoló zás, a többség döntött a zárt ülés mellett. Egyébként egyet­len gazdasági társaság sem ve­ri nagy dobra pénzügyi dolgait. FORRÁS: READER'S DIGEST MAGAZIN ’ D FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom