Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-30 / 151. szám
4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK GYULAI VÁRSZÍNHÁZ A gyulai német származásúak 1349-ben tértek vissza a Szovjetunióból, ennek emlékére készült a harangláb. Felvételünkön Schrtffert Mihály alkotásával Faragással erőlteti a kezét népi iparművészet Betegsége vitte rá Schriffert Mihály gyulai népi iparművész azért kezdett foglalatoskodni a fafaragással, mert Budapesten 1975-ben, több műtét után a főorvos azt mondta: állandóan erőltesse a kezét. Szőke Margit A ma már nyolcvanadik életéve" felé közeledő Schriffert Mihálynak az jelentette a kézerőltetést, hogy nekilátott a fafaragásnak. Az első tárgy egy szélmalom volt, mivel akkor még nem hajlott úgy a keze, hogy faragni tudjon. A szekrény tetején őrzi. Utána domborművet faragott a cséplésről nyárfából, amiből zsűrizett alkotás lett 25 év múlva. Kérdésünkre, hogy melyik munkájára a legbüszkébb, Miska bácsi nevetve válaszolt: „Mind az enyém!” Hozzátette, valójában a számát sem tudná megmondani, hogy mennyi munkát faragott. Schriffert Mihály készített egy haranglábat is 1999-ben, amely Németvároson, a Liszt Ferenc utcában, a Mária Múzeum udvarán áll. Akkor volt 50 éve annak, hogy az egykor a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak hazatértek. Azóta voltak vasárnapok, amikor harmincán is összegyűltek a harangláb körül, mára legfeljebb hatan-heten. Akik a Szovjetunióban voltak, azok közük ketten-hárman élnek már csak Németvároson. Schriffert Mihályt akkoriban az apjával vitték el. Öt évig dolgozott egy rosztovi szénbányában. Abban a bányában magyarok voltak Magyarországról, Romániából. A leleményeseknek sikerült hazahozni a bányászlámpát, ami azóta a jelképük lett. A fa máig éltető ereje Schriffert Mihály eddig minden évben ott volt a Körös-völgyi so- kadalmon. Azt tapasztalta, hogy inkább nézelődnek az emberek, mintsem vásárolnak. Szerinte ennek nem anyagi oka van, hanem a közöny, a valódi érdeklődés hiánya. Ha egészsége engedi, az idén is eljön fafaragásaival a so- kadalom rendezvényére, ami mégis jó, hiszen mindig lehet találkozni régi barátokkal. A népi iparművész főként annak örül, hogy folyamatosan „megerőltette a kezét” a fafaragással Jobb kezének máig ez az éltető ereje. Az ősök munkájának értéke népművészet A polgármester maga is gyűjtött szőttest, kerámiát — Olyan jól sikerült, hogy egy alkalomból hagyó- . mány lett! A város lakói és az idelátogatók örömmel várják, szívesen fogadják a Körös-völgyi so- kadalmat — mondta a népművészeti ünnepről dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere. Szőke Margit- A turisták körében végzett felmérés is azt igazolja, hogy az egyik legelismertebb rendezvénynek tartják a Körös-völgyi sokadalmat - folytatta a polgár- mester. - A népművészet szere- tete az életkortól is függ. Az ember minél előrébb halad a korban, az elődök munkájának egyre nagyobb súlya lesz a szemében. Ahhoz meg kell érni egy bizonyos kort, hogy az ember a régi dolgokat az értékükön becsülje. Úgy érzem, azért van nagy sikere a kézműves mesterségeknek, kiállításoknak, mert ma ezekre a tevékenységekre nem vagyunk képesek, csak egyre kevesebben, a mesterek. Az önkormányzat a kezdetektől támogatja a népművészeti ünnepet, a jövőben is ez a törekvés, hiszen enélkül szegényebb lenne a városi rendezvények sora - hangsúlyozta a polgármester. Dr. Perjési Klára elmondta, neki is különböző korszakai voltak a népművészeti tárgyak gyűjtésében. Egy időben divat volt, hogy népművészeti tányérokkal díszítsék az étkezőket. Néptánc, népzene, népi ének, viseletek, gasztronómia, népi kézművesség megannyi remeke három napon át Gyulán: ez a Körös-völgyi soka da lom. (Felvételünk a tavalyi rendezvényen készült) Életének volt szőttes korszaka, amikor párnákat, asztalterítőket gyűjtött, különösen a Romániában élő magyaroktól való sok szép kézi szőttese, ezeket máig nagyon szereti. Vannak száz éven felüli kerámiái is. Polgármestersége előtt a piacoGyulai önkormányzati támogatás (A megyei művelődési központ adatai alapján) 2000 200 ezer forint 2001 500 ezer forint 2002 1 millió 500 ezer forint 2003 1 millió 500 ezer forint 2004 2 millió 800 ezer forint 2005 2 millió forint kon rendszeresen figyelte a régi köcsögöket, mintegy 25 régi darab díszíti a konyháját a szekrények tetején. A polgármester nagy kedvelője a népi gasztronómiának. Férje bográcsban készíti a pirított tarhonyát, a pörköltet. Amióta dr. Perjési Klára polgármester, ritkábbak a baráti összejövetelek, de ha mégis szerveznek, a főzések elmarad- hatatlanok.- Látszik a népművészet gyakorlóin, hogy örömmel végzik munkájukat, és ez valahogyan visszahat a közönségre — összegezte a gyulai sokadalmákról dr. Perjési Klára. Sokadalmi közönségdíj- Meghirdet' Yl'** szebb kiállí: tósátor, a leg: 'Or érdekesebb 4 ■ ' kiállított * tárgy, a leg- : jobb táncegyüttes és a leg- : jobb zenekar díját - jelezte : dr. Perjési Klára. - A díjak \ odaítéléséről a közönség : dönt, a népművészekre : adott szavazatokat kihelye- • zett tartókban gyűjtjük.- Eredményt vasárnap, ebéd '. után hirdetünk. A díj le- : gyen meglepetés! Hagyomány határok nélkül A fesztivál költségvetéséről A VI. Körös-völgyi Sokadalom- ban, a kiállításokon, a vásárban és a bemutatókon népművészek avatják be a látogatókat a dél-alföldi régió legszebb hagyományaiba, népi mesterségeinek titkaiba. A dél-alföldi régió népművészetéhez tartozik és Gyulán szerepel nemcsak Jász-Nagykun- Szolnok, Bács, Csongrád, Hajdú- Bihar és Békés megye, hanem több határainkon túli terület is. Romániából Arad és Bihar megyéből, Székelyudvarhelyről, a Vajdaságból, Bánátból és Bácskáról érkeznek kiállítók. A sokadalom szervezőgárdájához tartozik kezdettől Gyula Város Önkormányzata, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ, a Békés Megyei Művelődési Központ, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Viharsarok Néptánc Szövetség. Később társult a Gyulai Várszínház, mivel célszerűnek tűnt, hogy a sokadalom programját a várszínházi megnyitóhoz kapcsolják. ■ N. K. A népművészeti rendezvénysorozat koordinátora és lebonyolítója a Békés Megyei Művelődési Központ. Pál Miklósné igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy a programok anyagi hátterét elsősorban önerőből és igényelt támogatásból biztosítják, de jelentős részt vállal a gyulai önkormányzat is. A Körös-völgyi sokadalom elég sokba kerül, több mint nyolc és fél millió forintba. A kiadások között a legnagyobb tételt a számlás személyi kifizetés, a közreműködő együttesek költségtérítése jelenti. Fele annyit fizetnek a csoportos étkeztetésért, azt követi a szállás-, az utazási és a PR-költség. ■ Bevételek Onart 2 700 000 Ft Gvula Város önkormányzatának támogatása ________2 000 000 Ft Vá rható pályázati és szponzori támogatások 1480000Ft Igényelt támogatás 2 500 000 Ft Összesen 8 680 000 Ft A széppel kell harcolni a giccs ellen hímzés A békési dr. Illés Károlyné a népies térítők szerelmese Dr. Illés Károlyné szövő, hímző, 1989-től a népi iparművész cím birtokosa is bemutatja alkotásait a Körös-völgyi sokada- lomban. Beszterczey Judit A békési népi iparművész, hímző gyermekkora óta vonzódik a hagyományhoz, a gimnáziumi évek után számos tanfolyamon képezte tovább magát. Miután a közreműködésével a hetvenes években megrendezték az I. Békés Megyei Népművészeti Napokat Mezőkovácsházán, a Békés Megyei Művelődési Központban hímzőszakkörvezető- tanfolyamot végzett, ahol A kategóriás, azaz országos beiskolázottságú hímző- szakkör-vezető lett. Dr. Illés Károlyné elmondása szerint a Kárpátmedence öszszes magyar hímzésével foglalkozik, sőt tanítja is ezeket, ám a szívéhez legközelebb a Békés megyei szűcshímzés és a dél-alföldi szűrhímzés áll.- Mivel nagyon nehezen válók meg a hímzéseimtől, ezért szinte I hímzőszakkör I református tempkizárólag ajándékba lomnak 2001 őszén. A térítőt dr. Illés Károlyné tervezte. Az úrasztall térítőt a kisdombegyházi I tagjai adományoztak a mezőhegyesl i adom őket: például nagykövetek és miniszterek is kaptak tőlem térítőt - árulta el dr. Illés Károlyné. A népi iparművész Gyulán a millennium évében járt először, azóta minden évben visszatér. Szerinte a legfontosabb, hogy az idelátogatók személyes kontaktust alakítsanak ki a hímzéssel, hogy megnézhessék és megfoghassák a munkákat.- A népi kultúrát terjesztem, és munkáimmal a giccs ellen is fellépek. Viharsarki tánctalálkozó gyerekeknek Ügyességi játékok, sport A népművészeti kiállítás és vásár mellett a sokadalom második napján is színpadi bemutatók várják az érdeklődőket. JÚLIUS 2., SZOMBAT io.oo~i2.oo óráig - Viharsarki táncháztalálkozó Köszöntőt mond- Gyalog László, a Viharsarok Néptáncszövetség elnöke 13.00- 14.30 ÓRÁIG - Népi ügyességi és sportjátékok 14.30-15.00 ÓRÁIG - Göcseji vásártér Vásári bábjáték 15.00- 20.oo óráig - Viharsarki táncosok találkozója közben 17.30 órától - a Maskarás együttes gólyalábas bemutatója 18.30 órától — „Indítson el édesanyám...” Viseletbemutató A viharsarki tánctalálkozón részt vevő csoportok: Május Gyermek Táncegyüttes (Ma- gyardombegyház), Körös és Maninger Táncegyüttes (Gyula), A „Leg a láb” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncosai (Mezőberény), Nyisztor György Hagyományőrző Tánc- együttes és Gyermekcsoportja (Méhkerék), Sköcök Táncegyüttes (Szarvas), Viharsarok Táncműhely, Balassi táncegyüttesek (Békéscsaba), Maroknyi Tánc- együttes (Pancsova) 20.00 ÓRÁTÓL - Vujicsics- együttes népzenei koncertje ■ 4 ARCHÍV FELVÉTEL
