Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-29 / 150. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 29., SZERDA GYULAI VÁRSZÍNHÁZ A valóság átirata Szász Endre módra, képünkön A vadász című festménye. Szász Endre királyai kiállítás A festő agyában a látvány Szászné Hajdú Katalin festőművész ígérte, itt lesz a Gyulai Várszínház Szász Endre kiállításának július 4-ei megnyitóján. Szász Endre festőművész már majdnem két éve halott. Szőke Margit Szász Endrének már volt több­termes életmű-kiállítása janu­árban Budapesten, a gyulai azonban nem az lesz. Szászné Hajdú Katalin lapunk érdeklő­désére készséggel elmondta: a királyokról készült sorozatot szeretné itt kiállítani — arra gondolva, hogy Gyula történel­mi város. A grafikák a tizenegy legkiemelkedőbb Árpád-házi királyt és Mátyást ábrázolják. Melléjük olajképeket is válo­gat, azok már nem történelmi témájúak lesznek. Szászné Hajdú Katalin maga is fest, főként tájképeket, csend­életeket, nagyon szereti a ter­mészetet. Természetelvű festő. Ha megfogja egy virágcsokor látványa, szívesen lefesti, amint egy szép arcot is. Amikor a gyulai kiállítással kapcsolatban telefonon megke­restük, többek között azt is elme­sélte, hogy férjét minden érdekel­te. Nem modell után dolgozott, hanem „átírta’’, amit látott. Szász Endre elmondta feleségének, hogy fiatal évei után olyan „rak­tár” alakult ki az agyában, hogy nem volt szüksége modellre.- Egyébként is szürrealista, szürrealisztikus festő volt - tet­te hozzá az özvegy. Szász Endre szabad idejében is dolgozni szeretett. Azt mond­ta: „Amikor a festésben elfárad­tam, még mindig marad annyi energiám, hogy ékszert, ruhát, porcelánt tervezzek.” A festőművész feleségétől tudjuk, hogy rokon lelkek vol­tak, bár természetük más volt. Szász Endre kitárulkozó, Kata­lin inkább zárkózottabb. Ötödik házassága sikerült A csillagjegyek szerint és a va­lóságban is összeillettek. Férje mindig is mondta, végre sike­rült az ötödik házassága. Ami húsz éven át tartott. Közös volt a természetszeretetük, szeret­ték a kutyákat, rá is átragadt Szász Endre autómániája és férje - sok családdal ellentét­ben — szerette, amit főzött. Százhúsz kézműves Gyulán sokadalom Kiállítás, vásár, mesterségbemutatók és játszóház A Gyulai Várszínház idei évadját is a Körös-völgyi sokadalom nyitja. Ez már a hatodik alkalom, hogy július elsejétől három na­pon át a Délalföld nép­művészetének, népi mes­terségeinek ünnepét megrendezik a vár előtt. Niedzielsky Katalin- A millennium évében szüle­tett az ötlet, hogy a Kárpát-me­dence élő népművészete — tánc, zene, ének, kézművesség — olyan felbecsülhetetlen érték, nemzeti kincs, amely méltó ar­ra, hogy felmutassuk, ünnepel­jük - idézte a kezdetet Pál MIKLÓSNÉ. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnö­két a fesztivál születéséről, jelentőségéről és programjáról kérdeztük. — A népművészet ünnepét ál­talában kiállítás és vásár jelen­ti. Mitől lesz sokadalom?- A Körös-völgyi sokadalom alapját a népi kézművesség ad­ja: százhúsz kézműves hozza el portékáját Gyulára! Tapaszta­latból tudjuk, hogy a kézműve­seknek csak ott adódik kerese­ti lehetőségük, ahol nagy az idegenforgalom. Ilyen szem­pontból ígéretes a helyszín. Azt gondoltuk, hogy ne csak árusí­tani jöjjenek, tartsanak mester­Tavaly július elején az V. Körös-völgyi Sokadalom rendezvényei (népművészeti kiállítások, bemutatók, vásár és színpadi programok) népesítették be a gyulai vár környékét. ségbemutatókat. Egészen más úgy kínálni a terméket, hogy közben a vevő meg is nézheti, hogyan készítik a fazekat, a ne­mezt, hogyan fűzik, szövik a gyöngyöt, a kötelet. S mivel mindez nemcsak áru, hanem művészi érték is, kiállítást is rendezünk, sokfélét. Tavaly nagy sikert aratott A terített asztal és környezete. Bemutat­tunk már bútorokat, a Kárpát­medence hímzéskultúráját; eb­ben az évben a Délalföld élő népművészete tárul a látogatók elé: hímzés, bőrmunka, szalma, csuhé, fazekasság, csipke, fa.- Valódi családi programot kínálnak, minden korosztály találhat magának valót. A gyer­mekek nagyon szeretik a ját­szóházat.- Folyamatos játszóházat bizto­sítunk a gyerekeknek, ahol termé­szetes alapanyagból készíthetnek játékokat Hajfonást és szalagbe­kötést is tanítunk. A népművé­szekre jellemző, hogy mesterségü­kön kívül igyekeznek mindazt a paraszti kultúrát elsajátítani, ami annak idején volt Viseletkészítés­sel is foglalkoznak, a viselethez, a ruhához mindig kiegészítők tár­sultak, idetartozik a fonás is. Tata javasolta a várat A népművészeti fesztivál előkészítésén elsősorban országos szakmai szerve­zetek dolgoztak. A mun­kálatok fő motorja a Gyu­lai Várszínházban is is­mert Novák Ferenc Kos- suth-díjas táncművész, koreográfus volt. Tata (közönség és szakma így nevezi) javasolta, hogy a rendezvényt vár környéké­re, történelmi helyszínre tervezzék. így került a fesztivál Gyulára. A minőséget értékelik bocskorkészítő Civilben műszerész JÚLIUS 1., PÉNTEK 10.00 óra - Szekeres hírnökök közhírré teszik a Körös­völgyi sokadalom kezde­tét Gyula városában 16.00 óra - A Dél-Alföld élő nép­művészete című kiállítás megnyitása. Megnyitja: Szabó Jenő alpolgármester 16.10 óra—Maroknyi Táncegyüt­tes, Pancsova (Vajdaság) 17.00 ÓRA - Ludas Zenekar 17.30 óra - Boleráz Citerazenekar 18.30 órakor - Menettánc az Erkel Ferenc Művelődési Központtól a gyulai várig 19.30 ÓRÁTÓL - A Körös-völgyi sokadalom és a Gyulai Várszínház 42. évadjának megnyitója. Ünnepi zász­lófelvonás, ágyúlövések 20.00 órától — Hagyományőr­zők a tószínpadon. Fellép: a Bogyiszlói és az Eleid Hagyományőrző Együt­tes. (Eső esetén 21.00 órá­tól az Erkel Ferenc Műve­lődési Központban) 21.30 órától - Táncház a so­kadalmi téren, a hagyo­mányőrzők közreműkö­désével ■ A Szeged mellett élő és alkotó Muráti Kamilló bocskorkészítő munkáit is megismerhetjük Gyulán, a Körös-völgyi sokada- lomban. A civilben műszerész­ként és technikusként dolgozó mester a Tisza-part tímárha­gyományait követi, e foglalko­zásról már az 1700-as évek kró­nikásai is beszámoltak. Az anyatejjel szívta magába a bocskorkészítés hagyományát, hiszen édesapja és nagyapja is ezt a mesterséget művelte.- Tízen vagyunk testvé­rek, édesapám műhelyében nőttünk fel, valamennyien megtanultunk bocskort és papucsot készíteni - mesél­te. Kizárólag bőrből készíti lábbelijeit, a kornak megfe­lelően sarukat, papucsokat, bőr talpbélésű szandálokat varr kézzel.- Kialakult kuncsaftköröm van, akik nem sajnálnak hat­hét ezer forintot egy kézműves termékért — mondta. A mestert régi kötődés fűzi Gyulához, hiszen tizenöt éve jár a fürdővárosba, évente kétszer. ■ B. J. Pofon térítette észhez kovács Vajda László Tiszaeszlárról A tiszaeszlári kovácsnak, Vajda Lászlónak úgy kez­dődött a karriere, hogy kapott egy hatalmas atyai pofont: Vagy szakmát ta­nul, vagy fel is út, le is út! Beszterczey Judit A kovácsmester észhez is tért a dörgedelemtől, s a kovács szakmát választotta: 1967 óta foglalkozik a szép hivatással. Vajda László öntött már 13 haran­got, de boldogan készít gyertya­tartót kerítést kovácsolt már ka­rikagyűrűt Is. Felvételünkön if­jabb Vajda Lászlóval dolgozik. — Azonnal rabul ejtett a tűz varázsa, magával ragadott, hogy alkotást készítek a vasból. Vajda László „mindenevő”: nincs olyan tárgy, amit ne ké­szítene el vasból, alumínium­ból vagy bronzból. Tizenhá­rom harangot öntött, de boldo­gan készít gyertyatartót, kerí­tést, karikagyűrűt.- Egy jól menő jegyzőnő a szegedi Reök-palota vaskorlát­ját rendelte meg tőlem. Ifjú lányként ugyanis ott csókoló- zott először - mesélte a ko­vácsmester. Vajda László első ízben látogat a Körös-völgyi sokadalomba; munkái például Reykjavíkban, Kanadában és Ausztráliában dicsérik a ma­gyar kovácsmesterséget. I i Zászló és ágyúlövések nyitány Népművészet és várszínház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom