Békés Megyei Hírlap, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mi a kedvenc tantárgyuk? NÉMETI ÁG­NES, 10 ÉVES, DÉVAVÁNYAI TANULÓ:- Az olvasást, a környezetet, a technikát és a rajzot kedvelem a legjobban. Az olvasásban sikert is elér­tem: csapatunk a helyi könyv­tár által szervezett Olvasni jó versenyen első helyezést ért el. A környezet az állatok sze- retete révén került közelebb hozzám. SZÁSZ DÓRA, 10 ÉVES, DÉ­VAVÁNYAI TA­NULÓ: — Az ének, az olvasás és a rajz a kedven­cem. Zeneiskolába is járok, ott az éneklés mellett zongorázni tanulok. Olvasni szabad időm­ben is szoktam. Kedvenc könyvem a Kincskereső kis- ködmön. Imádok rajzolni, s amit jónak találok, mindig örömmel tölt el. ■ TUNYOGI DO­ROTTYA, 10 ÉVES, DÉVA­VÁNYAI TANU­LÓ:- A matema­tikát, az olva­sást és a rajzot kedvelem. Ma­tematikából körzeti és megyei versenyeken szerepeltem eredményesen. Az irodalom­ban a Két Lottit és a Kincske­reső kisködmönt olvasom szí­vesen. Rajzaimban tárgyak, állatok láthatók leginkább. MÁTÉ PETRA, 10 ÉVES, DÉ­VAVÁNYAI TA­NULÓ: — Az olvasás és a rajz a két kedvencem. Bármikor bármit szívesen el­olvasok. A Tüskevár és a Kincskereső kisködmön a leg­kedvesebb könyvem. A rajzot otthon is gyakorolom. Ami megtetszik a lakásban, azt magam elé teszem, és lerajzo­lom. ■ M. B. 60 ÉVES A HÍRLAP A Hírlapnak nevelnie is szükséges DR. ERDMANN gyula, a Ma­gyar Demok­rata Fórum Békés megyei elnöke, a gyu­lai székhelyű megyei levéltár igazgatója egyetlen napot sem mulaszta­na el a Békés Megyei Hírlap átolvasása nélkül. - 1982 de­cemberében költöztem a me­gyébe, és Gyulára, akkor is­merkedtem meg a lappal - mondta dr. Erdmann Gyula, aki egy ideig csak „átfutotta” az újságot, ám amióta aktív szerepet vállalt a közéletben, szinte valamennyi írást elol­vassa. - Úgy gondolom, hogy egy közéleti szerepet betöltő megyei politikusnak köteles­sége naprakésznek lennie a helyi hírekből. Az MDF elnöke kifejezetten hisz abban, hogy a megyei médiumnak a közéletet befo­lyásoló, nevelő és ízlésformáló szerepe is van. Hírlapunkat el­fogulatlannak, tárgyilagosnak tartja, és vallja, hogy közszol­gálati szerepét betölti. Dr. Erdmann Gyula azonban sok­kal több kulturális eseményt szeretne az újságban látni. - Rengeteg koncert, színházi előadás, fellépés és kiállítás nyílik meg megyeszerte; úgy érzem, hogy valamennyiről sokkal részletesebben be kel­lene számolni, akár a sportro­vat rovására, amit egy kissé soknak tartok - nyilatkozta a politikus. Kifejtette, hogy a Hírlap sokkal kritikusabban és bírálóbban is beszámolhat­na egy-egy rendezvényről, az újságírók nyugodtan bele­csempészhetnék a vélemé­nyüket a tudósításokba egy- egy rendezvény láttán. - Hi­szek abban, hogy az újságnak nevelő szerepe van, az olva­sók pedig igénylik, hogy jó irányba befolyásolják az ízlé­süket. Dr. Erdmann Gyula úgy érzi, hogy tisztességes, kor­rekt kapcsolatot ápol a hírla­pos újságírói gárdával, Árpási Zoltán főszerkesztő vitriolos glosszáit pedig előszeretettel olvassa. Nem kellett pótmatracozni krízisautó nélkül Megpecsételődik az utcai szolgálat sorsa A hajléktalanszálló átmeneti szállásán otthonosan berendezkedtek azok, akik naponta 200 forintot fizetnek a kulturált körülményekért. Az orosházi szociális ellá­tórendszer személyzetét az idei tél komoly kihívá­sok elé állította. Az utcai szociális munka pályáza­tán elért sikerük eredmé­nyeképpen bővült a szak­feladatuk: 4 ellátási for­mát kellett 9 dolgozóval biztosítaniuk. Csete Ilona Miközben a hajléktalanszálló munkatársai közül ketten az utcaigondozó- és koordinátor­képzésben vettek részt, a má- g sik két alkalmazott szociális | munkásként igyekezett gyara- § pítani tudását. A kollektíva sze-1 rencséüenségére egy kolléga a | lábát törte. Az élet persze nem 1 állt meg, hiszen a szálló 24 órás nyitva tartású, és az utcai mun­ka is folyamatos munkarendet kívánt a krízisidőszakban. Az pedig rendkívül hosszú volt 2005 első néhány hónapjában.- Pótmatracozni nem kel­lett az idén, ilyesmire még nem is volt példa a 10 év alatt. Minden hajléktalan jelentke­zőnek ágyat biztosítottunk. Ez annak is köszönhető, hogy négy lakónkat sikerült az idő­sek otthonában elhelyeznünk, négy betegünket befogadta a kórház felerősítésre, s volt, akit a rendőrség szállított bör­tönbe. Az idén öt hajléktalan halt meg - utalt a kemény hó­napok megpróbáltatásaira he­ring Zoltán. Hozzátette: két lakójukat sikerült rábeszélni elvonókúrára. így sem köny- nyú az élet a szálló falai kö­zött. RRa ~ Voltakj* séggel lehetett * távozásra bírni az agresszív, alkoholista, vagy éppen dühöngő embereket. Ez is előfordult - folytatta Hering Zoltán. Az orosháziak munkáját a vis maior pályázati lehetőség segítette: utcai feladatuk el­látása során a ruhaadomá­nyokon és gyógyszereken kí­vül folyamatosan élelmet is biztosítottak. Ahogy Békés megye egyetlen intézménye, így az orosházi sem jutott krízisautóhoz. Ez megpecsé­telte az utcai szolgálat továb­bi sorsát. — Felérne egy kisebb csodá­val, ha a meghívásos pályázat jóvoltából mégis kapna egy jár­művet a város. A módszertani intézet is ezt javasolja - mond­ta a szálló vezetője. A legnagyobb siker A hajléktalan-ellátásban dol­gozók részére regionális talál­kozót tartottak Kiskunmajsán. Vecsei Miklós hajléktalanügyi kormánybiztos az ellátás fej­lesztésére kiírt pályázatokat is­mertette. A vidéken felhasznál­ható pénzekről 6 tagú alkura- tórium dönt, régiónként egy választott képviselő. Ebbe a testületbe beválasztották He­ring Zoltánt, az orosházi haj­léktalanszálló vezetőjét A szál­ló 10 éves fennállása óta ez a legnagyobb szakmai sikerük. Munkaerőképzés és foglalkoztatás munkanélküliség Összetett programokra van szükség a változáshoz — Az alacsony iskolázottság, a szakképzettség és a mun­katapasztalat hiánya gátja lehet az elhelyezkedésnek — mondta Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója tegnap a „Dobbantó”— Munkaerő­piaci akciók Békésben című konferencián. Papp Gábor A békési Zsinóros Közösségi Házban megtartott rendezvé­nyen a szakemberek értékelték a nyolc és fél hónapon át tartó projektet, amelyben ötven hátrá­nyos helyzetű, többségében ro­ma munkanélküli képzését és foglalkoztatását valósították meg. Dr. Nagy Ágnes rámutatott, Békésen és térségében a me­gyei átlagnál rosszabb a hely­zet, hiszen a munkanélküliségi ráta eléri a 18,5 százalékot. Emellett súlyosbító körülmény­nek számít, hogy a munkanél­küliek nagy része a hátrányos helyzetű, alacsony iskolázott­ságú rétegbe tartozik. A szak­ember hangsúlyozta: a fennálló problémán csak olyan összetett programok megvalósításával le­het segíteni, mint amilyen a kö­zelmúltban befejeződött Dob­bantó projekt volt A mintegy 83 millió forintos költségvetésű program ugyanis egyszerre nyújtott lehetőséget a többségé­ben roma embereknek arra, hogy képesítést és munkata­pasztalatot szerezzenek. Emel­lett új ismeretekhez juthattak az önismereti és kommunikáci­ós tréningeken is. H. Kovács Judit, a Phare- támogatással megvalósuló pro­jektet koordináló „Mégis van remény” egyesület ügyvezetője kiemelte, az ötven munkanél­küli három szakmai tanfolya­mon vehetett részt A szociális- gondozó-képzésen elsősorban az empatikus készségek erősí­tésére helyezték a hangsúlyt. A motorfűrész-kezelő és a nehéz- gépkezelő tanfolyamon a cél­csoport tagjai olyan OKJ-s képe­sítést szerezhettek, amellyel megnőttek elhelyezkedési esé­lyeik. PERLROTT CSABA VILMOS PÁLYÁJA, (f) Békéscsabán született 1880- ban, de Matisse tanítványaként megjárta Párizst Perlrott Csaba Vilmos. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeuma Benedek Katalin művészettörténész segítségével most hiánypótló kötettel tiszteleg emlékének. A tegnapi bemutatón az is elhangzott, hogy augusztusban újra találkozhatunk a művész képeivel, 11-én nyílik itteni gyűjteményes kiállítása. KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Almáskamarás, gyűjtés, (i) az almáskamarási általános iskola pa­pír- és vashulladékgyűjtést szerve­zett a közelmúltban a tanulók rész­vételével. A település lakói segítsé­gével jelentős mennyiségű hasznos hulladék gyűlt össze, amelyet a bé­késcsabai MÉH szállított el. A be­folyt összeget a gyerekek mostani kirándulásainak költségeire fordí­tották. Békéscsaba. Erdélybe indul­nak. (f) Idei nagy kirándulása so­rán két erdélyi megyébe, Kovásznába és Brassóba látogat el a Csabai Kolbász Klub Egyesület. A 48 klubtag holnap reggel kel útra — irány Sepsiszentgyörgy. Az ötnapos út során útba ejtik Brassót, Brassó Pojánát, Szinaját és Tusnádfürdőt Békéssámson. kiskorúak, (cs) Békéssámsonban amikor az önkor­mányzat a családsegítői tevékeny­séget tűzte napirendjére, a képvi­selők megkapták az információt, miszerint a 0—2 éves korosztály száma 2001-ben 98 volt, 2003- ban már csak 86, tavaly pedig 84, igaz, 2004-ben 30 baba látta meg a napvilágot Békéssám­sonban. Békésszentandrás. többségben. (j) A hazai átlagnak megfelelően Békésszentandráson is a nők van­nak többségben. A legutóbbi ada­tok szerint 2062 nő és 1986 férfi él a nagyközségben. A 6—18 éves korú fiatalok aránya 18 százalék körül mozog. Csabaszabadi. rendelő, de is­kolai. (f) Tegnapi békéscsabai kis­térségi összeállításunkban tévesen írtuk, hogy a csabaszabadi iskolaor­vosi rendelőt újítják fel a területfej­lesztési tanács pályázaton nyert 4,8 millió forintos állami támogatá­sából. A körzeti orvosi rendelőről van szó, ezt korszerűsítik, és bővítik * az orvosi műszerparkot is. CsOrváS. CSOPORTMUNKA. (CS) A Szegedi Tudományegyetem okta­tásfejlesztési kutatócsoportja által támogatott, a tanulást segítő, szö­vegértésen alapuló kísérletben a csorvási iskola 5/b és 5/c osztálya vett részt magyar nyelv és iroda­lom, történelem, természetismeret és matematika tantárgyakból. A csoportmunkára épülő tanulás- szervezés hatásainak óralátogatási tapasztalatait összegezve dr. Nagy József professzor elismerően érté­kelte Likerecz Gizella és Tóthné Bors Julianna pedagógus munká­ját. Dévaványa. eszközökre, oj a dévaványai József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészeti Intéz­mény pályázat útján 200 ezer forin­tot nyert szakmai tevékenységet szolgáló eszközök beszerzésére. Ecsegfalva. közbiztonság. (í) Ecsegfalván évente átlagosan 100-120 bűncselekmény történik, s ezek mintegy háromnegyede lo­pás. A község közbiztonságáról szó­ló tájékoztatót legutóbbi ülésén tár­gyalta és fogadta el a helyi képvise­lő-testület. Füzesgyarmat ellátásra. © a füzesgyarmati önkormányzat lehe­tőségeihez mérten segít a rászoru­lókon. Tavaly szociális ellátásra 149 millió forintot fordított a város. i t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom