Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

4 MAGAZIN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 7., SZOMBAT wm Nem káromkodik az unokái előtt iLLiN József, a békéscsabai 1-es posta vezetője kivá­ló nagypapa, akit lenyű­göznek az unokái. — Lassan az ügyfelek is megszokják az új postát. Milyenek az eddigi tapasz­talatok?- Ugyan még mindig akad egy-két elégedetlen ügyfél, de a többség örül az új rendszer­nek, hogy nem kell hosszan várakozni és azon bosszan- .kodni, hogy a másik sor job­ban halad. Az emberek nem lépnek egymás sarkára a nagy zsúfoltságban. A munka­társak is szeretik az új épüle­tet. Éppen a napokban jártak itt belsőellenőrök, azt nézték, kell-e valamit javítani, de sem- . mi komoly hibát nem találtak. — A parkolás is könnyebb­nek tűnik, bár sokan még mindig nem fedezték fel, hogy az épület mögött meg­állhatnak.- Pedig egyre többen hasz­nálják ki a lehetőséget, a 24 beállóhely közül általában csak egy-egy szabad.- Az egyik lánya is postás, az unokák is ebbe az irány­ba kacsingatnak?- Egyelőre nem tudni, kicsik még ahhoz, hogy igazán ko­moly elképzelésekkel álljanak elő. De a nyelvük mindig le­nyűgöz. A két és fél éves Fanni már csodálatosan érti és néha utánozza is a felnőttek beszé­dét. Kapok is a feleségemtől, amikor valami csúnya kicsú­szik a számon a gyerek előtt, és az visszamondja. De az egy­éves Csongor és a hat hónapos Sára is egyre többet hallatja a hangját. Arról azonban még nem beszélnek, hogy a nyom­dokaimba lépnének. ■ (fgk) HÍRESSÉGEK t Allománygyűlés helyett alkotmányt akart mondani SZOMBATI ANDREÁNAK egy­szer hírolvasás közben meg­gyűlt a baja azzal a szóval, hogy állománygyűlés.- Folyamatosan alkotmány­gyűlést akartam mondani - meséli. - A felvételen meg­számoltam, hatszor futottam neki a kifejezésnek, a végén aztán csak sikerült kinyög­nöm valahogy. Persze azóta már hivatalból is megtanul­tam a szót, hiszen a megyei rendőrkapitányság sajtóre­ferenseként igen sok­szor használom. Szombati Andreának másik emlékezetes ba­kija is volt már, tíz éve, kezdő rádiós­ként. Akkor a taka­rítógépet nevezte át takarógépnek egy reklám­ban. — Valószínűleg már nem em­lékeznék a hibára, ha az üvegfal túloldalán a kolléga nem nevet hangosan, és nem kezdi el mutogatni, szerinte milyen a takarógép — mond­ja a rádiós. Szombati Andrea persze nem sértődött meg a viccen, már csak néha mereng el rajta ke­resztszemes hímzés közben. Azon egyébként maga is csodálkozik, hogy a kézi­munkához van türelme, hiszen egész nap hajt, nyelvet tanul, és min­dent azonnal akar. A most készülő maci az unokaöccse szobájá­ba kerül. Frontálisan ütközött a Barátok közt sorozat Tildája Nemrég frontálisan ütközött a Barátok közt Tildája, Szabó Erika. A fiatal lány egy éve szerezte a jogosítványát, de a koccanás, amelyben senki nem sérült meg, nem vette el a kedvét a vezetéstől. Sza­bó Erika szerint a bajt az esős idő okozta, no meg az állandó hajtás. A színésznő ugyanis nem csak a Barátok közt forgatásaira siet mosta­nában, hanem John Patrick Teaház az augusztusi hold­hoz című darab előadásaira is, amivel járják az országot. A művet hétfőn mutatják be Békéscsabán, az ifjúsági házban. Szabó Erika gésát játszik, aki rajongással köze­ledik egy amerikai tiszthez. ■ (fgk) A megyeszékhelyen, a Csaba Centerben tartott közönségtalálkozó előtt beszélgetünk Koltai Ró- berttel. Fáradtan vála- szolgat, eleinte csak a rá jellemző pislogása emlé­keztet a népszerű szí­nészre. Aztán felélénkül. Fekete G. Kata- Megéri a fáradságot egyik közönségtalálkozóról a másik­ra utazni?- Néha valóban nem esik jól a vezetés, de muszáj a Világszám­nak hírverést csinálni, hiszen ez a film többet ér. Eddig ötvenez­ren nézték meg a mozikban, ami nem kevés. Mégis többen mentek volna, ha nem kará­csonykor kerül moziba, amikor senki nem pattogatott kukoricá­val a kezében ül egy teremben.- A VUágszám nem igazán pattogatott kukoricás, roman­tikus blabla.- Pedig azt mondják, az egyik legérzelmesebb alkotásom. Sze­retem a szereplőket, különösen Naftalint, aki ugyan kitalált sze­mély, de olyan, mintha az én tör­ténetem lenne. Rajong az iker­testvéréért, Dódéért, de általá­ban bajt hoz rá.- A filmben játszik a békés­csabai származású Tóth Orsi is. Hogyan talált a színésznő­re?- Valamelyik Mundruczó Kornél-alkotásban fedeztem fel. Bevallom, számomra ez a lány jelentette a legnagyobb megle­petést. Szigorú, figyel, gondol­kodik és lecsap, amikor kell. Nem véletlenül zsebelte be a legjobb európai színésznőnek járó díjat. Elsőre Gáspár Katát választottuk a szerepre, de az édesapja, Gáspár Sándor meg­tiltotta, hogy elvállalja a mun­kát. A 16 éves kamasz több tárgyból is bukásra állt. — Milyen a film fogadtatása?- Los Angelesben remek kriti­kákat kaptunk, Chicagóban meg­nyertük a legjobb európai uniós filmnek járó díjat Most jött a hír, egy chicagói forgalmazó érdeklő­dik a Vüágszám után, ami kevés magyar filmről mondható el. — Miközben beszélgettünk, az asztalához hozták az Arany­csirkét... Nagy kaland Magyarország A Világszám Naftáimról és Dodóról szól, a kétpetéjű ikrek­ről, akik Slomó bohóc fiaiként beleszületnek a cirkusz világá­ba. Maguk is cirkuszművészek lesznek, az ötvenes évek első felében azonban egyik tréfájuk balul sül el, s Dodó évekre bör­- Mielőtt félreértené, nem hordom a hónom alatt, nem akarok ezzel dicsekedni. Füzesgyarmatra viszem meg­mutatni kárpótlásul, ugyanis egyszer elmaradt egy közön­ségtalálkozó, mert nem tud­tam eljönni egy hóvihar mi­att. — Egyébként hol tartja a dí­jat?- A József Attila Színházban, ahol művészeti vezető vagyok. Otthon nem fér el, akkora a zsúfoltság. Tíz éve költöztünk egy szigetszentmiklósi családi házba, ahol tíz macska, három kutya, egy kakadu, papagájok és egy néni lakik. Gondolhatja, * két művésznek semmire nincs | ideje. Még arra sem volt alka­li lom, hogy kipakoljunk, a felesé- | gém szobájában még mindig | papírdobozban vannak a cuc- S cok. Barátot még nem hívhat­tam meg, mert nem tudna hová leülni, a macskák mindent el­foglalnak. Bár így, hogy kelle- . mesre fordult az idő, a kertben el lehet időzni. Mondjuk, kár ezen töprengenem, soha nem vagyok otthon, a turnénak mennie kell. tönbe kerül. A testvérek 1956 októberében, a forradalom ide­jén láthatják viszont újra egy­mást, amikor válaszút elé ke­rülnek, melyik a nagyobb ka­land: Magyarországon marad­ni vagy nekivágni a nagyvilág­nak? centenárium Az Alföldre irányítani a közvélemény figyelmét A Nagyszénáson született fesszor, a Magyar Földrajzi Tár- hogy megmutassuk azt, amitől dr. Mendöl Tibor földrajz­tudós, az MTA tagja, a földrajztudomány kandi­dátusa, a Magyar Földraj­zi Társaság elnöke volt. Csete Ilona A településfóldrajzi kutatások kezdeményezőjének a tisztele­tére centenáriumi emlékévet szerveztek, amelynek a meg­nyitóján DR. TÓTH JÓZSEF pro­saság alelnöke a gyopáros- fürdői Kodolányi János Főisko­lán az iskolateremtő tudósra emlékezett csütörtökön. — Dr. Mendöl Tibor az a tudós, aki konok meggyőződéssel val­lotta nézeteit ló alkalom ez a centenárium, hogy Mendöl kap­csán a Dél-Alföldre irányítsuk a nyüvánosság figyelmét Most, a globalizáció idején — amikor mindenki a legerősebbre akar hasontitani - itt a lehetőség, magyar egy falu, egy város. Amire a településföldrajz tudó­sa, dr. Mendöl Tibor is rávilágí­tott. Az ő sorsa egyébként a ke­let-európai tudományok képviselőinek a tipikus sor­sa - emlékeztette az ün­neplőket a profeszszor, majd a hazai tudo­mányos élet neves előadói méltatták dr. Mendöl Tibor mun­kásságát, örökségét Mendöl Tiborra emlékeztek Az orosházi Varga István rendje és szenvedélye erénynek sem kevés A történelmi Magyarország parlamenti ülésteremben lát­ható úgynevezett teljes címere díszíti dr. Varga István tegnap bemutatott könyvének borító­ját. A Rend és szenvedély cím­mel megjelent kötet a szerző képviselőként elmondott be­szédeit tartalmazza. Valójában válogatás a volt MDF-es hon­atya felszólalásaiból. Ha úgy tetszik, nyolc parlamenti esz­tendő munkájának foglalata a gyűjtemény, jóllehet Varga Ist­ván ott elhangzott felszólalása­inak mindössze ötödé fért a gondosan megtervezett és kivi­telezett kiadványba. A legelső, ami a könyv kéz­bevétele után az ember eszébe jut: jó lenne, ha mindegyik or­szággyűlési képviselő időköz­önként hasonló formában el­számolna a T. Házban végzett munkájával és persze a lelkiis­meretével. Régi igazság: a szó elszáll, az írás megmarad. Másként marad meg emléke­zetünkben az egyszer hallott szöveg, és másként hat ránk, ha nyomtatásban is megjele­nik, esetleg a könyvespolcunk­ra kerül. Utóbbi bármikor elő­vehető és elolvasható, még csak az Országgyűlési Könyv­tárba sem kell menni, hogy a parlamenti jegyzőkönyvekből felrajzolja magának az ember egy képviselő valóságos szere­pét a magyar törvényhozás­ban. Varga István persze kivé­teles (azt nem mondom, hogy A kötetet Csapody Miklós MDF- es képviselő szerkesztette és írt hozzá utószó gyanánt emelke­dett ajánló sorokat. szerencsés) helyzetben van, hiszen egy (talán csak átme­netileg) lezárt politikusi pályá­val kell elszámolnia. A Rend és szenvedélyben el is számol vele. A kötetben — mely az Ellen­zékben és kormányon 1994— 2002 alcímet viseli - évenként tagolva találjuk a volt képvise­lő klasszikus és vezérszónoki felszólalásainak, napirend előtti szerepléseinek, interpel­lációinak, azonnali és rendes kérdéseinek, valamint kétper­ceseinek a szövegét. A könyv hitelességét növeli a parlamen­ti közbekiáltások és viszontvá­laszok közlése, valamint a tet­szésnyilvánítások feltüntetése, még azoké is, amelyek Varga Istvánt szidalmazták, rá nézve kellemetlenek voltak. Emeli to­vábbá a kötet értékét a sok el­igazító, magyarázó lábjegyzet és a névmutató. A szerző parlamenti szerep­lései alapvetően három téma köré csoportosíthatók: törvény- módosítások, a megye felzár­kóztatása, magyarságtudat. A három terület közül kétségkí­vül a legizgalmasabbak a ma­gyarság sorsával, általában a nemzeti kérdésekkel foglalko­zó szövegek. Ezekből minden­nél jobban kirajzolódik Varga István polgári gondolkodása, nemzeti elkötelezettsége és a határainkon kívül élő magyar­ság iránti felelősségérzete. A politikus - mint sok más ügy­ben - ebben a kérdésben sem hajlandó alkut kötni, még a legkisebb kompromisszumra sem vehető rá. Nem csoda, hi­szen tanítómestereinek vallja a huszadik századi polgári poli­tikusok, írók, gondolkodók szí- ne-javát. Akiket idéz is gyak­ran, behozva szellemüket az Országház falai közé. A könyv­ből egy átlagos ügyvéd beszéd- készségét és műveltségét meg­haladó politikus szereplései­nek tükörképe rajzolódik elénk. Kijelentéseivel, nézeté­vel a politikai hovatartozás függvényében természetesen lehet vitatkozni vagy egyet nem érteni. Egy dolgot nem le­het: a szerző-szereplő meggyő­ződését, egyenességét és követ­kezetességét elvitatni. Ami napjainkban erénynek sem ke­vés. f i * 4 4 í Naftalin a saját történetem világszám Koltai utazgat, mert a filmet / 6 el kell adni Az Aranycsirkét csak mutatóba hozta a „pipivel” díjazott művész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom