Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-05 / 104. szám
BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A 3 2005. május 5., csütörtök Látogatóban Csorváson Békés megyei díjazottak A mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük A Békés megyei közgyűlés mező- gazdasági bizottságának legutóbbi ülésén a képviselők a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet munkájával ismerkedtek. Ugyanitt hallgatták meg a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás tájékoztatóját, amelyet dr. Ágoston József igazgatóhelyettes tartott. Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Metész elnöke a hagyo- üyos vegyes profilú - szán- 5földi növénytermesztéssel és «tenyésztéssel foglalkozó — . nagyüzem munkáját ismertetve rámutatott, hogy az uniós normák, a hazai szabályozók egyformán hatnak az őstermelőre vagy a nagygazdaságra, ugyanígy az értékesítési gondok is — például sertéstenyésztés, tejtermelés —, „szektorsemlegesen” fenyegetnek veszteséggel itt is, ott is. Ezekkel a nehézségekkel számolva kell a szövetkezetnek helytállnia a piacon, ahol a tavalyi 1,6 milliárd forintos árbevételének 95 százaléka hazai forgalomból keletkezett. Tegyük hozzá, mindezt úgy produkálták, hogy ennek több mint a fele (54 százalék) a Magyarországon „válságközeli” ágazatnak számító állattenyésztésből származik. Nem meglepő ezek ismeretében Kelemen Mihály megfogalmazása: „Gazdaságunkra jellemző a csekély mértékű jövedelemtermelés”.' Anyagi stabilitásuk érdekében a gabonakereske- Kelemen Mihály delmi tevékenykijelentette, „tá- séget erősítik, mogatások nél- valamint a ma- kül nem tudunk gas technikai eredményesek színvonalú ta- lenni”, s csekély karmánykeverő mértékűnek tar- gyártmányai- totta a nemzeti nak forgalmazá- támogatás fórrá- sát is növelni kí- sait. vánják. A szövetkezetben a ráfordítások 76 százaléka anyagi, 16 százaléka személyi jellegű volt, 4 százalékot tett ki az egyéb kiadás, s csupán 4 százalékos volt az értékcsökkenés. A képviselőkön keresztül az agrárpolitikának üzenve Kelemen Mihály kijelentette, „támogatások nélkül nem tudunk eredményesek lenni”, s csekély mértékűnek tartotta a nemzeti támogatás forrásait. Különösen aggasztónak érzi, hogy az állattartó telepek környezetvédelmi problémáit nem tudják a gazdák önerőből megoldani. Szóvá tette azt is, hogy a jogalkotók nem tudnak megoldást találni a szövetkezeti üzletrészek rendeA kihelyezett ülésen a Csorvási Gazdák korszerű takarmánykeverőjét tekintették meg a bizottság tagjai. A szövetkezet keveréktakarmányait a környékbeli gazdálkodók is szívesen vásárolják. Balról Kelemen Mihály elnök és Tóth Sándor országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke. zésére, s a szövetkezeti törvény tervezete sem alkalmazkodik a magyar sajátosságokhoz. Dr. Ágoston József igazgató- helyettes főállatorvos részletes és ellentmondásokra is rámutató előadásában hangsúlyozta, hogy az ágazat változásai az állat-egészségügyi szakmára is kihatnak. így például az, hogy az állatlétszám országosan észlelt megfogyatkozása - ami a hagyományosan állattartó Békés megyét a többinél is érzékenyeben érinti - az állatorvosok foglalkoztatási gondjait is nehezítette, ami létszám- csökkenésben jelentkezett. Ez vezetett ahhoz, hogy egyes kisebb településeken csökkent a helyben lakó állatorvosok száma. Mindezek ellenére az állategészségügyi állomás és az állatorvosok — 2004. december 31-ei adat szerint 101-en voltak - államilag előírt feladatai és szakmai normái nem csökkentek, hisz az utóbbi évek uniós felkészülése éppen, hogy nem a könnyítések jegyében telt. Különösen izgalmas kérdéssé vált ez az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági, illetve a járványtani szakterületen. Az élelmiszer-termelést évtizedeken át szigorúan és hatékonyan szabályozó hazai előírásokat sikerült központilag „megfejelnünk”, azaz vannak olyan jogszabályok, amelyek szigorúbb előírásokat tartalmaznak, mint az unió rendelkezései, így például az állattartó telepek járványvédelmi zártságának biztosítása. Sajnos, a járványok elleni küzdelem nyilvánvaló eredményei ellenére sem tudtuk maradéktalanul elérni, hogy egyes kérdésekben kedvezőbb pozícióba kerüljünk az unió megítélésében. A Békés megyei járványtani tevékenység mentesítési eredményeinek bemutatása során példaként említette a szakember, hogy — az országos helyzetnek megfelelően — 1980 óta fenntartják és ellenőrzik a szarvasmarhák gümőkórmen- tességét, mégis a „vitatott” kategóriába sorol bennünket az unió. Az egyébként ártalmatlan sav- és alkoholálló baktériumok által kiváltott, úgynevezett para- allergiás reakció a vizsgálatnál olyan eredményt produkál, mintha az állat fertőzött lenne. Az unió az ország mentességének elismeréséhez további vizsgálatok és diagnosztikai vágások végzését kéri, ami az állattartóknak veszteséget jelent. Az előadó rámutatott, hogy ehhez célszerű lenne állami támogatást biztosítani. Megyénk 57 nagylétszámú telepéből 42 paraallergiás - áll abban az írásos anyagban, melyet az állomás tavaly kinevezett igazgatója, dr. Tóth Gábor jegyzett. Ugyanebből kitűnik, hogy jól halad a szarvasmarhák állami támogatással történő leukózis- mentesítése, s ezt várhatóan idén befejezik. A sertésállomány Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése sikeres volt, az ország sertésállományának mentességét várhatóan a közeljövőben bejelentik. A járványügyi, hatósági és ellenőrzőmunka ismertetése mellett az eboltásról, az egyes díjtételek emeléséről és az állattartókat terhelő járványügyi állatorvosi költségek támogatásának szükségességéről is szólt az előadó. A Hódmezővásárhelyen rendezett XII. Alföldi Állattenyésztési Napok és az I. Mezőgazda Expo rendezvényein részt vett Békés megyei — és telephelyük, kirendeltségeik révén Békés megyeinek tekinthető — cégek, gazdálkodók több kategóriában is jeles eredményeket értek el. A díjakat az alábbiakban ismertetjük. Magyar Növénytermesz- rt pályázat nagydíját a K|E kapta a John Deere Premium TLS traktor Autotrak kormányzási rendszeréért, II. díjat kapott az Axiál Kft. a Fra-KOMB talajművelő gépért, II. díjas lett az Optigép NAS-CS összecsukható napraforgó betakarító adaptere. Baromfitenyésztésben a Szarvasi Kacsafarm Kutató fejleszt Tenyésztő Kft. a K94- es halastavi pecsenyekacsáért az első helyezést érdemelte ki. Elismerésben részesült a szarvasi Gallicoop Rt. B.U.T. BIG6-OS szülőpár csoportja, II. díjat kapott az Orosházi Keltető Kft. az orosházi szürke májlúd, valamint - szintén II. díjat - a magyar lúd bemutatásáért. Szarvasmarha-tenyésztés: Magyartarka szűz üsző kategóriában a Ménesbirtok I. díjat kapott, a vemhes üszőknél egy I. és egy második díjban részesült, s a tehenek közül is a mező- hegyesiekét ítélték legjobbnak. Második díjat kapott Vértes Gábor köröstarcsai tenyésztő. A Magyartarka Tenyésztési Egyesület különdí- ját a Ménesbirtók és Vértes Gábor vehette át, a tenyésztési díjat a Ménesbirtók kapta az Országos Magyartarka Rt. különdíjával együtt. A Hol- stein-fríz fajtánál a tenyészetek versenyében Mezőhegyes III. díjas lett, míg a 3. borjas tehenek közt kiállított Daffy II, Leander nevű tehene pedig I. díjat kapott. A Magyarszürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének különdíját nyújtották át a Körös-Maros Nemzeti Park képviselőjének. Juhtenyésztésben a békéscsabai székhelyű Ani- pharma-A Kft. a német hús- merinó és magyar merinó kategóriában egy I„ II. és egy II. díj mellett egy különdíjjal és a kiállítás legszebb anyajuha díjával is gazdagabb lett. Szabó Gyula Kardoskútról különdíját kapott. Kecsketartóink közül Szűcs László Békés képviselője kapott I. díjat alpesi anya kategóriában. Sertéstenyésztés: a med- gyesegyházi Haladás Plus Kft. magyar nagyfehér fajtáiért egy III. és egy I. díjat kapott, s a Hungapig különdíját is neki ítélték az évek óta kiváló minőségben bemutatott nagyfehér kocasüldőiért. A Hód-Mezőgazda Rt. dom- biratosi tenyészete ugyanennél a fajtánál II., a Dombegyházi Sertéstenyésztő Kft. II. díjas lett. Mangalica kategóriában az eleki Magyar Krisztián kocasüldői kaptak külön- díjat. Lótenyésztés: az arab fajtacsoportban Gál Imre gyulai tenyésztő Gazai Pálma nevű kancája érdemelte ki a II. díjat, a Furioso-North Star fajtánál a Pósteleki Lovasmajor Kft. Fecske nevű kancája I. díjas lett, a nóniuszok versenyében a mezőhegyesi Nonius XVII.-140 „Janda” kanca lett az I. helyezett (Tenyésztő: Állami ménesbirtok Rt., Tulajdonos, kiállító Állami Ménes Kft.), a csabai Gyeraj Mihály Dalma nevű kancája (Tenyésztő: Ménesbirtok) II. lett, sportló kategóriában Vénusz L, Repce III. helyzett, mindkettő mezőhegyesi tenyésztés és tulajdon. Barna Gergely eleki tulajdonos Fatima nevű kancája a Nóniusz Lótenyésztő egyesület különdíját kapta (tenyésztő Szakái Kft., Doboz), Jankó Tibor orosházi tenyésztő pedig a magyar fajták javításához felhasználható angol telivér mén bemutatásáért kapott különdíját. Vetés, gyomirtás A Kétsoronyi Rákóczi Mező- gazdasági Szövetkezetben lassan befejeződik a búza gyomirtása,s vele egy menetben a gomba elleni védelmet és szárszilárdítást is elvégzik. A nyolcszáz hektár szinte teljesen kész van, csak a víznyomott területek maradtak még hátra.Ugyancsak folyamatban van a cukorrépa, és az árpa gyomtalanítása, és vetik a a 450 hektár takarmány- és a 120 hektár silókukoricát. Ezekkel a munkálatokkal hamarosan végeznek, amit a 67 hektár mák gyommentesítése, és állománykezelése követ, adta rövid tájékoztatóját Drimba János növényvédő szakmérnök. A SZEGÁNA európai arzenálja Szegedi központú vállalkozás a SZEGÁNA Kft., ám mi itthon Békés megyeinek is tekinthetjük, lévén, hogy Orosházán is létesített telephelyet. Az I. Mezőgazda Expón is bemutatott magas technikai színvonalú gépeivel betekintést adott abba a kiterjedt kapcsolatrendszerbe, amelynek révén a cég a termésbiztonságot szolgáló valóságos „európai arzenált” épített ki, erőgépeken át DAL-B0 hengerek, tárcsák a jó minőségű talajművelésért. a talaj műveléstől betakarításig, raktári gépestéstől anyagmozgatásig. Olasz, francia, spanyol, finn, dán gépek sora fémjelzi a SZEGÁNA uniós kínálatát. A Békés megyei termelőknek ismerősen cseng a szegedi- (orosházi) kft. neve, miután elsősorban a talajművelés, vetéselőkészítés gépei közül már több is bizonyított a megye gazdaságaiban. így például a Jympa altalajiazítókat, a víztakarékos talajművelés eszközeinek számító DAL-BO hengereket, és az évek óta csúcson lévő - műholdvezérlésű - Bogballe műtrágyaszórókat sikerrel használják a békési gazdálkodók. A vásárhelyi kiállításon az előbbiek mellett egyebek közt a Mascar szemen- kénti vetőgép is hemutatkozott. A cég „topmodellje” kétségkívül a Bogballe műtrágyaszóró, amelyből négyféle modell készül, s változatainak megfelelően 1000- 4050 literes tartálytérfogattal, 12- 36 méteres munkaszélességgel különböző felhasználói igényeknek felel meg. A függesztett vagy vontatott kivitelben megvásárolható Bogballe a Calibrator Uniq szabályozó rendszer és a GPS alkalmazásával az „intelligens szórás” megtestesítője, amely a táblaszélek szórásának tökéletesítését is lehetővé teszi. Számítógépes kapcsolat lehetősége is biztosított. A DAL-BO hengerek, tárcsák a dán munkagépgyártás remekei. A MaxiDisc tömörítőhengerrel kombinált tárcsás borona, a MAXIROLL szántáselmunkáló- val és rögtörővei felszerelt hidraulikus nyitású henger vagy a Compact Standard - hidraulikusan működtethető tömörítő- henger egyaránt a tökéletes talajművelést szolgálja. SZEGANA Kft. 6791 Szeged, Dorozsmai út 143. Tel./fax: 62/461-822, 461-284, 461-212 E-mail: szegana@mail.tiszanet.hu web: www.szegana.hu Békés megyei képviselet: Orosháza, Lehel u. 57. Tel./fax: 68/418-780; 30/928-730 Bogballe, az intelligens műtrágyaszóró. * f t
