Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-28 / 123. szám

2005. MÁJUS 28., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 Végre újra vár a gyulai vár felújítás Igyekeztek tiszteletben tartani az elődök munkáját Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök egy hete ad­ta át a felújított 600 éves gyulai várat. Közép-Euró- pa egyetlen síkvidéki, gó­tikus téglavárát a gyulai önkormányzat, a Kincstá­ri Vagyoni Igazgatóság és a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal összefogá­sával sikerült felújítani. Az első két napon mint­egy kétezren látták az új állandó kiállítást. Szőke Margit Másfél évtizedig állt némaság­ra kárhoztatva, felújításra vár­va a közép-európai különleges­ség, végül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Kulturális Orök- ségvédelmi Hivatal és a gyulai önkormányzat megállapodott. Úgy döntöttek, egyenlő-arány­ban biztosítják a 300 millió fo­rint önerőt és megpályáznak ugyanennyit a Széchenyi-terv- nél. Nyertek, így 600 millió fo­rint birtokában láthattak neki a kivitelezők 2003 októberé­ben a felújításnak, amely vé­gül 640 millió forintba került. Az önkormányzat nyitotta ki a pénztárcáját a plusz 40 millió forint miatt, további 30 milliót fordítottak a várban újra he­lyet kapó Gyulai Várszínház színháztechnikájára, míg az új vármúzeum 110 millió forint­ba került, ennek harmada pá­lyázati pénz volt. Kőris János építész, felelős ter­vező szerint középkori várépíté­szetünk között igen kevés a tég­laépület Ezek egyike a gyulai vár. A műemléki helyreállításnál azt az elvet tartották szem előtt, hogy a váregyüttes különböző korokban végzett helyreállításait tiszteletben tartják. Az emeleti közlekedő folyosót, ami létezett, mai szerkezettel visszaállították. Két kiállító-helyiségben kibon­tották a zárt erkélyt, az 1953-as felújítással bemutatott kandallót megtartották. A falfelületekben a nyüászárókat a különböző ko­rokban faragott kőkeretben he­lyezték el. A hiányzó kőelemeket újrafaragták, az eredetiektől fe­lületkezeléssel különböztették meg. A falfelületeket mészfestés­sel „téglásították”. A felhasznált faanyag tölgyfa volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (középen) megköszönte a gyulaiaknak, köztük dr. Havassy Péternek (jobbról), hogy megőrizték és felújították a nemzeti kincset A miniszterelnök mellett dr. Perjési Klára polgármester. A vármúzeumban kápolnát, várbörtönt, éléstárat, sütőházat, kovácsműhelyt, fazekasműhelyt, várúmői, várúri, vámagyi lak­osztályt, a szandzsák bég fogadó­szobáját, fegyvertárat, alabárdos termet, lovagtermet, boro­zót alakítottak ki. A várudvaron fel­építették várszín ház új nézőte­rét A Corvin János Múzeum vármúzeu­mának egyik legértékesebb tárgya a XVI. század elejei tárcsapajzs, amely a debreceni Déri Múzeum tulajdona. Titokzatos hatszáz év Mi történhetett e falak között 600 év alatt? Valószínűleg erre senki nem tudja a választ. DR. PERJÉSI klára polgármester szerint olyan büszkeséggel gyarapo­dott a város, ami hozzájárult a sokat emlegetett gyulaisághoz. Sehol sem nyűg a műemlék — Az önkor­mányzatok egyre inkább felismerik, a műemlékek nem nyűgök, hanem a tele­pülés, a térségfejlesztés mo­torjai - mondta dr. varga Kálmán, a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatal elnöke a pozitív fordulatról. Tetszett az elsőknek Gyors felmérést végzett az első várlátogatók között az önkor­mányzat megbízásából dr. Szi­geti Zoltán szociológus. Az is­kolai osztályzatokhoz hason­lóan a várkiállításra a meg­kérdezettek 78,3 százaléka ötöst adott, négyest 18,3 szá­zalékuk, hármast, illetőleg kettest 1,7 százalékuk. A kiál­lítótermeket tetszés szerint így rangsorolták ereszkedő sor­rendben: lovagterem, emeleti lakosztályok, várbörtön, fegy­vertár, alabárdos terem, faze­kasműhely, kovácsműhely, a szandzsák bég fogadószobája, várúri hivatali szoba, éléstár és sütőház. Az egyéb termek közül a kápolnát és a borozót említették meg a kérdőívek ki­töltése alkalmával. A vár kijá­ratánál és a környéken vég­zett felmérésben résztvevők szívesen válaszoltak a kérdé­sekre. Mindenki nagy szeretettel — Itt galamb- guánóvolt- emlékeztetett KŐRIS JÁNOS, a felújítás építés- tervezője. A sta­tikustól a mű­emléki szakértőig húsz diplo­más működött közre a felújí­tásban. Mindenki nagy szere­tettel végezte munkáját. Kizárólagos tulajdonban — Mohács után a kőszegi, a siklósi és a gyulai vár nem pusztult el. Az állam kizáróla­gos tulajdoná­ban 50 műemlék van, egyike a gyulai vár - közölte zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója. Tizennégy múzeumból Maga a vár jele­nik meg a kiál­lítótermekben, ehhez tizennégy múzeum köl­csönzött anya­got, és gyártott bútorokkal rendezték be a tere­ket - árulta el dr. havassy Pé­ter, a Corvin János Múzeum, benne a vármúzeum igazgatója. A kutyák megharapása tilos és igen veszélyes ÁRPÁSI ZOLTÁN már az újságíró-iskola első óráján tanítják: ha egy kutya meg­harap egy postást, az nem hír, de ha a postás harapja meg a kutyát, az már döfi. Akár címoldalra is kerülhet a hír. A pél­dát valamennyi újságíró ismeri, és jókat kuncogva adja elő mintegy útravalóként a szerkesztőségbe lépő gyakornokok­nak. A kaján mosoly oka, hogy mindenki tudja - újságíró és gyakornok egyaránt —, a valóságban ilyen nem fordulhat elő. tegnap délután kiderült, mégis vannak, akik ezt el tudják képzelni. A Békéscsaba Városi Állatvédő Közhasznú Egyesü­let elnöke és titkára véli úgy, egyesek megharaphatnak ku­tyákat. Terjedelmes levélben hozták tudomásomra, hogy mi­után lapunk az ebek megharapására buzdított, ezzel állat­kínzásra bujtogatott, amiért két évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. A fenyegetés előzménye, hogy egyik olvasónk esemesben tudakolta, miként érhetné el, hogy a szomszéd visszafogja szakadatlanul ugató kutyáját. Miután még az életben nem hallottunk olyan, hatékony jogi vagy helyi esz­közről, amellyel megfékezték volna a csendháborítót, humo­rosra vettük a figurát: „Harapd meg a kutyát, azért nem esik bántódásod. A kutya is nyugodtan megteheti veled, senkit nem vonnak felelősségre miatta”. A csabai állatvédők szerint a megjegyzéssel bűncselekményt követtünk el, mert ha bár­ki megmar egy kutyát, a „harapás extrém esetben okozhatja az állat maradandó egészségkárosodását”. ha azt hiszik vicceltem, akkor tévednek. A levélpapíron ne­vek, aláírások, pecsét, idevonatkozó jogszabályok idézése. Vagyis, a magas „hivatal” elkezdett működni. A sorok olva­sása közben - vizuális típus lévén - elképzeltem, amint az elnök úr és a titkár asszony ugyancsak elképzeli, hogy cik­künk nyomán egy olvasónk dühödten kiugrik az ágyából és megharapja az egész éjszaka csaholó német juhászt. Termé­szetesen maradandó károsodást okozva a kutyában. ■KBiBI A Titanic titka dvd A National Geographic a múlt század legünnepeltebb búvárexpedíci­óját mutatja be. Dr. Robert Ballard és a Woods Hole Ten­gerkutató Intézet munkatár­sai sokévi keresés után rá­bukkantak a balsorsú Titanic luxushajó nyugvóhelyére. Egy Alvin nevű tengeralattjá­róval és egy sereg távirányítá­sú kamerával felfegyverkezve dr. Ballard és csapata első­ként pillanthatta meg és fény­képezhette le a Titanicot több mint hetven évvel annak el­süllyedése után. Az ötvenper- ces DVD-n most először teljes egészében láthatjuk az expe­díció lélegzetelállító pillanata­it és megismerkedhetünk a hajó felfedezésének különös történetével, (y) Maigret osztálytársa könyv Georges Simenon regé­nyében Maigret egy szerelmi sok­szög rejtélyét igyekszik kibo­gozni. A zseniális detektív irodájában váratlanul buk­kan fel egyik volt osztálytár­sa, Florentin. A férfi akadoz­va meséli el, hogy megölték szeretőjét. Segítségre vár, at­tól tart, ő is gyanúba kevere­dik. Csakhamar kiderül, a meggyilkolt nő kikapós asz- szony hírében állt, több sze­retőt tartott. Volt aki unta, és volt akitől már ő szeretett volna megszabadulni. Vajon melyikük volt a gyilkos? A titkot szokás szerint csak az utolsó lapokon fedi fel a szerző. A kötet a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg. (r) EMBER-KÖZELBEN „Eltehénkedni” illetlenség, cipőtalpat mutatni elutasítást jelent Testünk akkor is „beszél”, ha mi magunk meg sem szóla­lunk. Mindenkiről árulkodik a testtartása, a gesztikulációja, a járása. Sokatmondó az is, hol, miben és hogyan ülünk. Ha bemegyünk a főnökhöz, ha régi baráttal összefutva letelep­szünk egy presszó asztala mellé, vagy ha otthon fogadunk vendé­get, érdemes a szavakon kívül a metanyelvi, azaz a szavakba nem önthető, ám mégis beszédes köz­lendőkre is figyelnünk. Ilyen üzenete van már a széknek is. Nem véletlenül pó­zoltak magas, akár két és fél méteres trónon a királyok, csá­szárok, s más uralkodók. Az ülőalkalmasság pompázatossá- ga gazdagságukat, magassága pedig feljebbvalóságukat hang­súlyozta. A széktámla magas­sága növeli vagy csökkenti a benne, rajta ülő tekintélyét. A mai modern hivatali hierar­chiában is kamatoztatják azt a felismerést, hogy az illető rangja emelkedik, ha székét maga­sabbra állítják, mint a partneré- ét. Az ilyen igazgatói székben „trónoló" vezető hatalmi forté­lya a szobájába látogatók ülőhe­lyeként szolgáló alacsony pam- lag. A beosztott eleve nem tehet mást: felnéz főnökére. A „ki mint veü ágyát...” böl­csessége az ülőbútorokra is át­vihető: ki mint foglal helyet... Akik épp csak az ülőalkalma­tosság peremére vagy egyik ol­dalára ereszkednek le, azok mintha mindig menekülni akarnának, nem érzik igazán biztonságban magukat az adott helyzetben, s így általá­ban nem is sikerül elérniük azt, amit akarnak. Az összesze­dett, céltudatos emberek teljes altestükkel ülnek a széken. A szakemberek szerint akkor ülünk megfelelően, ha a lá­bunk leér a földre, úgy, hogy a talpak a padlón vannak. Aki nyugodt, magabiztos, nem feszeng a széken, ha­nem kényelmesen elhelyez­kedik rajta. A sikeres ember kezét a szék karfáján nyug­tatja, míg az, aki összefonja mellén a kezét, öntudatlanul is védekezik valami ellen. Komoly önbizalomhiányról tesz tanúbizonyságot az, aki erősen rátámaszkodik a szék karfájára, és közben kissé előredönti a felsőtestét. „Eltehénkedni” illetienség, ez a testtartás alpári modorról árulkodik, s legtöbbször palléro- zatlansággal párosul. Hölgyek figyelmébe: párhuzamos comb­tartással, félig kinyújtott lábbal, kissé megdöntött térddel sikke­sebben lehet ülni. Férfiak elő­szeretettel ülnek keresztbe tett lábbal. Érdemes vigyázni: soha ne emeljük lábfejünket olyan magasra, hogy beszélgetőpart­nerünk láthassa a cipőnk talpát. Ő ezt, ha ért „testbeszédül”, na­gyon határozottan elhárító gesz­tusként értelmezheti. Fontos a székek egymás­hoz viszonyított helyzete is. Feszült tárgyalási légkör vál­hat oldottabbá, ha az íróasz­tal előtt, a partnerével szem­közt ülő vendég a székét va­lamilyen ürüggyel az íróasz­tal sarkához húzza. A helyes protokoll szerint a házigazda jelöli ki ráutaló magatartás­sal, hogy ki hol foglal helyet (például rámutat a székre, vagy a hölgyvendégnek a széket kihúzza, mintegy alá­segítve.) Ha ezt nem tenné, bátran megkérdezhetjük, ho­vá ülhetünk le. Tárgyaló feleknek érdemes figyelniük arra, hogy másfél méteren belül üljenek egymás­tól. Ha a partner mocorogni kezd a széken, türelmeüen, ne­tán ideges. Ha hátradől, nem igazán érdekli az, amiről éppen szó van, mint ahogy negatív gesztus az is, ha keresztezi a bokáját, karját (és közben lefelé fújja a cigarettafüstöt). Mon­dandónk akkor érdekli igazán, amikor előredől a székben. ■ Juhani Nagy János

Next

/
Oldalképek
Tartalom