Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-26 / 121. szám
2005. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Féja Endre (Jobbra) régi Jó barátjával, dr. Szabó Ferenc nyugállományú megyei múzeumlgazgatóval (balra) Is Jót beszélgetett az ünnepség előtt. Csatlakozott hozzájuk Fekete Pál Is, aki 1956 októberében a megyei forradalmi tanács elnöke volt Stefan Dano (balra), Szlovákia főkonzulja, aki remek futballista hírében áll, azt ajánlotta Veress Józsefnek, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának, hogy hozzanak tető alá egy nemzetközi foci meccset Dr. Veress Gabriella leszögezte: bár ügyész, de egy Ilyen focimeccsen szívesen bíráskodna. Tóth Károly, békéscsabai MSZP-s országgyűlési képviselő (most Jobbra, amúgy balra) azt mondta Erdős Norbertnek, Békés fldeszes parlamenti képviselőjének, hogy lében szereti a narancsot A fldeszes képviselő ezt láthatóan nem vette zokon. Dr. Veress Gabriella megyei főügyész, dr. Hajdú Antal ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi Igazgatója (középen) és Marik András ezredes, Békéscsaba rendőrkapitánya egy pohár pezsgő mellett most nem bűnügyekről beszélgetett. TOVÁBBI FOTÓK: WWW.BMHIRLAP.Hll Édesapám Cseres Tibor, féltestvérem a Viharsarok ^ főszerkesztő úr «Wm hogy legalább ■|anL egy rövidke írás erejéig le- *■■■ gyek jelen az cseres TIBOR évforduló ünnepén, napra pontosan Édesapám halála tizenkettedik fordulóján olvastam el, az a 93-as május 23-a is hétfőre esett. Vele emlékezem, ez lesz a leghelyesebb, hiszen mindketten - a Viharsarok és én - Békéscsaba szülöttei vagyunk, közös apával. Tizenhét év! Faggatom leányomat, mire emlékszik abból a napfényes szobából. Arcokat próbálok eléje idézni, akiket mostanában is láthat. Nem emlékszik akkori képükre. Képeskönyvekből mutatom az ókor isteneit A grófi ágy domborműveiből semmi sem maradt meg lányom fejében. És hiába sorolom a rengeteg bút és bajt - semmire sem emlékszik - talán csak a bevilágító nagy ablak az, amelyre ráismerne a felserdült gyermek! S engem szinte elszomorít, hogy életünknek tán legszebb, legküzdelmesebb közös kora teljesen elenyészett az ő emlékezetéből. (A grófi ágyról) Valóban nem emlékeztem Békéscsabára, s a kölcsönkapott grófi ágyról szóló novella megjelenése után sok évvel jártam újra, először a városban, Édesapámmal a Kner Nyomda jubileumára utazván szálltunk meg Csabán. Nekem minden tapasztalat új volt, ami emlék meglepett, az későbbi keletű és saját szerzemény: Sárhelyi Jenővel, kedves régi énektanárommal akadtunk össze véletlen és nagy örömmel. Megint sok év elteltével Édesapám emléknapjára, Gyergyóremetére igyekeztünk Édesanyámmal, Zsombor fiammal és menyasszonyával, Zsuzsival (jóvoltukból idén kétszeres nagymama lettem), persze hogy Csabán éjszakáztunk. Édesanyám visszafiatalodva mutatta volna a nevezetes helyeket - a Körös-parti ház helyén új, neki idegen épület. Hunyt szemmel emlékezete képeire hagyatkoztunk, s ezekben a képekben már minden a helyén volt és ismerős: a szerkesztőség, a színház, a vendéglő és az emberek - Sok jeltelen ember járt nálunk akkoriban, s jó néhány jeles is, ott a Körös-part egymásra boruló füzesei mögött. (A grófi ágyról) Senki sem hitte, hogy lapot alapíthatok Békéscsabán. Veres Péter nem is adott papírt, de később Darvastól mégis kaptam egy felha talmazást, hogy Szeged és Debrecen között valahol, újságot csináljak a népnek. Gyöngyössy Jánossal, a külügyminiszterrel nem boldogultam Békéscsabán, ha a kisgazda- pártnak csinálom, ideadta volna az Alföldi Népújságot A másik irányban is hiába protezsált engemet Spitz József, régi csabai kommunista, mígnem a lapindítás nagyon a megye körmére égett Gyuska János, a párt megyei titkára irodájába gyűjtötte a területén található összes újság írókat. Tizen lehettünk. A Pestről letántorult zsurnalisztákat rövid kérdésekkel megforgatva, eltávolította a neki nem tetszőket Öten maradtunk tán. Ebből kettőről hosszú vidéki (inkább kiadói) gyakorlat bűzlött s az egykori Propaganda Minisztérium szubvenciója. Zúgolódás nélkül távoztak. Végül magamra maradtam Gyuskával Kacsintott: Van itt egy pasas, ezt Spitz Jóska ajánlja. De abból nem esznek ” így aztán megalapítottam Viharsarok címen az ország egyetlen három pártra szóló politikai napilapját, amely csak hetenként kétszer jelent meg, piaci napokon: szerdán és szombaton. A milliárdos világ ban a lapra írott összeg nem volt érvényes ár, mert két, majd három tojást kértünk érte, vagy 15 cm füstölt kolbászt. így is sorba álltak a rikkancsok előtt a piacotok. Készült egy kései lap a munkatársakkal, Dér Endrével s a közben Kossuth-díjassá vált Lipták Pállal, de méltatlan volna, ha Féja Géza, Katkó István, Liska Tibor, Lőcsei Pál, Székely Lajos és Tarkeövi T. István nélkül felmutatnám őket. Amint a forint kiszorította a tojásos világot, s rendes havi fizetés járt a hírlapíróknak, mi vettük a kalapunkat - jó pénzért mások is tudtak lapot szerkeszteni a megyének. (Elveszített és megőrzött képek) Édesapám a békéscsabai évek óta, ha a „foglalkozása” rovatot kellett kitöltenie, mindvégig azt írta: író, újságíró. ■ Cseres Judit Pénzhiány miatt nem építenek fedett buszvárót terv Nem lehet hagyományos küllemű Több olvasónk kifogásolta, hogy nincs fedett buszváró a békéscsabai evangélikus gimnázium előtt, pedig a Szebe- rényi tér fontos csomópontja a helyi és a helyközi tömegközlekedésnek is. Bánfi Ádámtól, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy a város már régóta szeretne fedett buszvárót kialakítani. A téren lévő műemlékek, a templomok és az iskola miatt azonban nem lehet hagyományos küllemű várakozóhelyiséget létesíteni.- Tervpályázat keretében a közelmúltban elfogadtunk egy elképzelést A pályázatban szereplő épület megvalósításához azonban a már meglévő közműhálózat átalakítása szükséges. Az építkezés drága, így a beruházás eddig elmaradt - közölte a városüzemeltetési iroda vezetője. Bánfi Ádám hozzátette, hogy a lakossági igény miatt nem állnak el a tervtől és talán már a jövő évi költségvetésből juthat pénz a buszváróra. ■ (s)
