Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-04 / 103. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2005. MÁJUS 4.. SZERDA . MEGYEI KÖRKÉP VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14—16 óra között munkatársunk várja a hívásokat Ausztriában kell a fényvisszaverő NEM KÖTELEZŐ Olvasónk egyre több magánautó hátsó ablakában lát olyan fényvisszaverő mellényt, amilyet rendőrök visel­nek. Azt szeretné tudni, kötelező-e ilyet viselni. Magyarországon nem kötele­ző, csak ajánlott fényvisszave­rő mellényt felvenni, ha kiszál­lunk az autóból, hiszen így a többi közlekedő biztonságo­sabban észleli az út mellett ál­lót. A bicikliseknek szintén nem árt ilyen, 1200-2000 fo­rintos öltözéket beszerezni. Ausztriában viszont május elsejétől vezették be a piros, sárga vagy narancsszínű mel­lényt, amely Spanyolországban és Portugáliában már tavaly kötelező volt. A mellény meg­létét a határokon nem ellenőr­zik. A rendőrök azonban bár­melyik kocsit megállíthatják, s csak azt a védőöltözetet fogad­ják el, amely megfelel az E471- es osztrák biztonsági szab­ványnak. A mellény a sofőrnek kötelező, de nem érdemes a csomagtartóba tenni, mert tilos nélküle kiszállni a kocsiból. Büntetés: 3500 forint Hivatalosan akár 2180 eurós (félmillió forintos) büntetést is kiszabhatnak arra a sofőr­re, akinek kocsijában nincs mellény. A gyakorlatban azonban főleg tizennégy eurós (3500 forintos) helyszí­ni bírságot szabnak ki, ha a sofőr nem viseli a fényvisz- szaverőt, ha autóúton, autó­pályán hagyja el a kocsit. K l A A A »k Reményik Sándorra emlékeztek Gyarmaton A Füzesgyar­mati Unitári­us Egyház- község és a helyi Hegyesi János Városi Könyvtár minden hónapban jeles ma­gyar költőre emlékezik. Balá­zsi László, a Magyarországi Unitárius Egyház püspök­helyettese, füzesgyarmati lel­kész elmondta: a napokban nagy sikerű Reményik Sán- dor-estet tartottak a könyv­tárban. A rendezvényen nemcsak az egykori erdélyi költő, reményik Sándor éle­téről esett szó, hanem több versét is elszavalták, (i) Gyermekvédelmi támogatás 955 családnak A békési önkormányzat az el­múlt évben 955 család 2231 gyermekének nyújtott gyer­mekvédelmi támogatást. A legtöbb, 390 a kétgyermekes család, 50 családban négy vagy öt gyermeket nevelnek, s 25 olyan család kapott támo­gatást, ahol hat vagy annál több gyermek született. A tá­mogatásban részesültek 36,33 százalékában egyedülálló szü­lő neveli a gyermekeket. Ez az arány az előző évihez képest duplájára emelkedett (sz) Változott a sárréti iroda elnevezése Magyarország más tájain is található sár­réti térség, így TŐKÉSNÉ GÁLI Mónika, a Sár­rét Tourin- form Iroda vezetője javasolta, hogy az iroda nevében hasz­nálja a Körös-Sárrét kifeje­zést. Az Észak-Békés megyei polgármesterek legutóbbi ta­nácskozásukon hozzájárultak ahhoz, hogy az iroda a jövő­ben a Körös-Sárrét Tourin- form Iroda nevet használja, (i) Barátokra leltek Gelencén kapcsolat Szétnéztek Székelyföldön, és testvértelepülést „hoztak” A Gelencére vezető út melletti székely kapu kicsinyített mását küldte el az erdélyi „testvér” Nagybánhegyesre, szeretete jeléül. Az eredetin már olvas­ható a megyénkben település neve. att ez eltolódott a Szent Imre-na- ződést, míg az anyaországi alá- pi búcsúra, Gelencére. Ott a mé- írásnak az idei paprikafesztivál dia jelenlétében aláírták a szer- nyújt alkalmat. Nagybánhegyes neve a székely kapun Nagybánhegyes erdélyi testvértelepülése Gelen- ce. Az alig két éve fennál­ló kapcsolat máris gyü­mölcsözőnek bizonyult. Halasi Mária Nagybánhegyes és az erdélyi Gelence lakóinak egymásra ta­lálását ahhoz a régi szokáshoz hasonlíthatnánk, amikor egy közvetítő „összeboronálja” a le­gényt a kiszemelt leánnyal. A történet akkor kezdődött, amikor a megyei kisebbségi bi­zottság tanulmányúton járt Kovászna megyében. Jancsó Ot­tó, Nagybánhegyes polgármes­tere megkérte az elnököt, néz­zen szét Székelyfóldön, hátha találnak testvértelepülést. A megyeiek Gelencén hagyták a polgármester névjegykártyáját. — Gelencén az általános isko­lát Jancsó Benedeknek neve­zik, sőt, több Jancsó nevezetű lakos is élt a településen. Ez is oka lehetett, hogy a bizottság hazaérkezése után telefonon felhívott Szakács Tibor gelencei polgármester - avatott be az eseményekbe Jancsó Ottó. Három hét múlva Szakács Ti­bor és kísérete Balatongyörökön járt Hazafelé tartva, egy éjsza­kára ellátogattak a dél-békési fa­luba, és meghívták az ittenieket a november 5-ei Szent Imre-na- pi búcsúra. A képviselő-testület döntött: ezt nem szabad elutasí­tani, ezért az alpolgármester és a falu vezetője tisztelgő látoga­tást tett Gelencén. Március 15- ére ismét meghívást kapott a nagybánhegyesi delegáció. Jancsó Ottó tapasztalata: ott kü­lönösen nagy hagyománya van a márciusi ünnepnek. Látvá­nyos momentum volt, amikor a határőrök korhű ruhákban vo­nultak be a kézdivásárhelyi megemlékezésre a környező te­lepülésekről. Az esemény nagy benyomást tett a vendégekre, és ekkor már határozottan tudták, ha a másik fél is úgy gondolja, megállapodást kötnek. Az első lépéseket a nagybánhegyesi paprikafesztiválra tervezték, ám a leendő testvértelepülés polgár- mestere váratlan betegsége mi­- Célunk, hogy a hivata­los szálak mellett erősít­sük a kultu­rális, művé­szeti, hagyo­mányőrző tevékenységet, ki­alakuljon az iskolák csere- kapcsolata, és a lakosság is közvetlen barátokra leljen. Az eddigi meghívások alkalmá­val olyan lelki feltöltődési kaptunk, sok szeretetet, ra­gaszkodást tapasztaltunk, ami itthon ritkaság. Megható, hogy az ott élők milyen szé­pen, szabatosan beszélik a magyar nyelvet, és mennyire tisztelik értékeiket — emelte ki jancsó OTTÓ. A település ajándékba megkapta a Gelencére vezető úton látható székely kapu kicsinyített má­sát, amelyre Balatongyörök és Dunaszentgyörgy mellett — melyek szintén kapcsolatban állnak Gelencével - tavaly óta Nagybánhegyes nevét is felvésték. Ügynökség a pályázatok sikeréért interreg Kétéves működéshez, 74 millió forintot igényelne az önkormányzat Békés megyei projektki­vitelező ügynökség létre­hozását tervezi a megyei önkormányzat. Ehhez az Interreg III/A európai kö­zösségi támogatásból a költségek 95 százalékára, 74 millió forintra kíván pályázni az önkormány­zat, a fennmaradó részt saját forrásból biztosítja. László Erzsébet A megye összehangolt terület- fejlesztési tevékenysége meg­erősítésének és a határ menti társadalmi, gazdasági kap­csolatok haté­konyabbá téte­lének szándé­kával indokolta a társaság lét­rehozását legutóbbi sajtótájé­koztatóján varga Zoltán, a me­gyegyűlés elnöke. Megerősítet­te azt a szempontot, hogy Békés megye számára nagyon fontos a sikeres részvétel a Magyaror­szág, Románia és Szerbia-Mon- tenegró határvidékét érintő Interreg III európai uniós prog­ramban. A leendő ügynökség az önkormányzatok mellett a civil élet és a gazdaság szerep­lőinek is segítséget kíván nyúj­tani azzal, hogy részt vesz a ha­tárokon átívelő hatású projek­tek előkészítésében, gondozá­sában. Az ügynökség létrehozásá­nak szándékát tartalmazó pá­lyázatban a határon túli vezető partner a Román Nemzeti Kis- és Középvállalkozások Taná­csának aradi kirendeltsége, mely ugyanerre a célra a PHARE-CBC keretét szeretné igénybe venni. A létrehozandó projektügy­nökség a megyei önkormány­zat EU-integrációs csoportjá­nak kiegészítéseként, azzal szervezeti egységben működ­ne, hét új munkatárssal. Az ügynökség az Interreg III/A projekt időtartamára, a ter­vek szerint novembertől két éven át tevékenykedne ily’ módon. Varga Zoltán azt re­méli, két év után piaci alapo­kon, a saját lábán állva dol­gozhatna tovább az ügynök­ség. Az elképzelésről pénteki ülé­sén dönt a megyegyűlés. radnia. A Vészkijárat az esélyte­lenségből projekt keretében 2006 nyaráig megoldódik a szak­mai létszámszükséglet A megol­dást május elsejétől a bölcsődé­nek az Egyesített Szociális Intéz­ményhez való integrálásában lát­ták a szakemberek a szakmai önállóság megőrzése mellett Várható eredmény * a könyvelés és az adminiszt­ráció egyszerűsödik (idő- és költségtakarékosság) * a javítási munkákat az ESZI karbantartó részlege megoldja (költségcsökkenés) * az ESZI létszámának átcso­portosításával lehetőség lesz ki­segítő személyzetet biztosítani (megoldódik a létszámhiány) hogy az idén azt kell megvizsgál­ni, nülyen munkaszervezéssel, szervezeti megoldással lehetsé­ges a költségtakarékosabb mű­ködtetés az intézményben.- Bölcsődénkben vállaltuk a hatéven aluli fogyatékos gyer­mekek korai fejlesztését, gondo­zását. Férőhelyeink száma 60, tavaly átlagosan 43 gyermek vette igénybe szolgáltatásainkat - tudtuk meg az intézményve­zetőtől, Erőss Antalnétól, akinek munkáját 16 kollégája segíti. A bölcsőde idei költségvetése nem biztosítja a megszokott mű­ködési színvonalat, ezért indokolt a racionalizálás. A megoldások keresése során figyelemmel kel­lett lenni arra, hogy a 60 férőhe­lyes intézményben legkevesebb 6 gyermekcsoportnak kell ma­Az orosházi Zöldfa utcai bölcsőde önálló jogi sze­mély és részben önálló költ­ségvetési szervként műkö­dik még néhány hétig. Csete Ilona Azután a racionalizációra hi­vatkozva változás történik, hi­szen már a város 2005. évi költ­ségvetésében megfogalmazták: meg kell vizsgálni, hogy az in­tézménynél milyen munkaszer­vezéssel lehet költségtakaréko­sabb működtetést elérni. Orosháza egyetlen önkormány­zati bölcsődéjének gazdálkodását az orosházi Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) látja el 2003 Az orosházi önkormányzati bölcseidében jelenleg 12 szakképzett gondozónőre lehet számítani állandó foglal- Óta. Ám a 2005. évi költségvetési koztatásban rendelet alkotói megfogalmazták, Megőrci önállóságát a bölcsőde í » i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom